Az Alkotmánybíróság elutasította az ombudsman indítványát - Az Alaptörvény negyedik módosításának alkotmányossági vizsgálatáról

2013.05.21. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatával az Alaptörvényben foglalt 30 napos határidõn belül elbírálta az alapvetõ jogok biztosának az Alaptörvény negyedik módosítását támadó indítványát. A testület az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségére vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett.

A határozat ugyanakkor megjegyzi, hogy a támadott rendelkezések alapján megalkotandó külön jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata során az Alkotmánybíróság az alaptörvényi rendelkezéseket úgy fogja értelmezni, hogy azok mind az Alaptörvényben, mind pedig az európai uniós és a nemzetközi jogi kötelezettségekben megjelenõ alapvetõ elvekkel és értékekkel egységes, ellentmondásmentes rendszert képezzenek.

Az alapvetõ jogok biztosa Magyarország Alaptörvénye negyedik módosítása (Atmód4.) egyes rendelkezései közjogi érvénytelenségének – és ezért alaptörvény-ellenességének – megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, és indítványozta a támadott rendelkezések megsemmisítését. Az indítvány elsõ része azokat a rendelkezéseket támadta, amelyeket az Országgyûlés az Alkotmányügyi bizottságnak a részletes vita lezárását követõen benyújtott módosító javaslatai alapján anélkül fogadott el, hogy a plenáris ülésen megvitatta volna azokat. A biztos álláspontja szerint ez az eljárás formálisan ugyan megfelelt a Házszabály elõírásainak, azonban nem biztosította, hogy a képviselõk a demokratikus alkotmányozás egyik nélkülözhetetlen elõfeltételeként kifejthessék véleményüket a plenáris ülésen. Az indítvány második része pedig az Atmód4. egyes rendelkezéseit azért tartotta közjogilag érvénytelennek, mert feloldhatatlan belsõ ellentmondást okoznak az Alaptörvényben.

Az Alkotmánybíróság áttekintette a korábbi gyakorlatát és az Alaptörvény szabályai alapján megvizsgálta az Alaptörvény módosításának felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét. A testület kifejtette, hogy korábbi gyakorlatában egyfelõl megállapította hatáskörét az alkotmánymódosítás közjogi érvényességének vizsgálatára, másfelõl viszont nem terjesztette ki hatáskörét az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatára. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy nem alkothatja és nem is változtathatja meg az alkotmányt, amelyet mérceként kell alkalmaznia a jogszabályok felülvizsgálata során. Az Atmód4.-ben az Országgyûlés ezzel egyezõen úgy döntött, hogy az Alaptörvény módosításának alkotmányossági vizsgálatára kizárólag eljárási követelmények alapján van lehetõsége az Alkotmánybíróságnak.

Az indítvány elsõ részével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az országgyûlési képviselõk, illetve a frakciók kifejthették volna véleményüket a szóban forgó módosító javaslatokról, nem volt ugyanis akadálya annak, hogy a részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezzék, vagy a módosításokhoz zárószavazás elõtti módosító javaslatot nyújtsanak be. Záróvitára épp azért nem került sor, mert ilyen indítvány nem érkezett. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a részében elutasította.

Az indítvány második részével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította: az indítvány arra irányult, hogy a testület az Atmód4. egyes rendelkezéseit tartalmilag vesse össze az Alaptörvény más rendelkezéseivel, illetõleg az ezekbõl levezetett, a korábbi alkotmánybírósági határozatokban kifejtett érvekkel és követelményekkel. Ehhez azonban az alaptörvény-módosítás tartalmi – nem pedig eljárási – vizsgálatára lenne szükség, melyre az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. A testület ezért az indítványt ebben a részében érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Az Alkotmánybíróság határozata mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az alkotmányozó az Atmód4.-ben foglaltak részletszabályait külön törvényekre, illetve önkormányzati rendeletekre bízta, és ezekben nem hagyhatók figyelmen kívül az alapvetõ jogok egymással összefüggõ rendszerébõl a mindenkori törvényhozó és alkotmányozó hatalomra is kiterjedõ korlátok, melyek az Európai Uniós tagállami kötelezettségekbõl, a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosításából, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak elfogadásából is következnek. Az Alaptörvény felhatalmazása alapján megalkotandó külön jogszabályok alkotmányosságának esetleges vizsgálata során az Alkotmánybíróság el fogja végezni a vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését. Az értelmezéseknek ellentmondásmentes rendszert kell képezniük. Magyarország nemzetközi szerzõdéseiben vállalt, az uniós tagsággal együtt járó kötelezettségei, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai, az azokban megjelenõ alapvetõ elvek és értékek ugyanis olyan egységes rendszert képeznek, mely sem az alkotmányozás, sem a jogalkotás, sem pedig az Alkotmánybíróság általi alkotmányossági vizsgálat lefolytatásakor nem hagyhatók figyelmen kívül.

A határozathoz Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Juhász Imre, Kovács Péter, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást csatoltak.

A határozat teljes szövege →

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
OMBUDSMAN
SZABÓ MÁTÉ