Késleltetett kitoloncolás - Kiutasítási őrizet a jogellenes tartózkodás ellenében - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

2013.06.17. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A menedékkérő jogellenes tartózkodás miatt történő kitoloncolás céljából foganatosított őrizete a nemzeti jog alapján fenntartható, ha menedékjog iránti kérelmét kizárólag a kiutasításról szóló határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása céljából nyújtotta be. A nemzeti hatóságoknak mindazonáltal esetrőlesetre meg kell vizsgálniuk, hogy erről van-e szó, és hogy a menedékkérő őrizetének fenntartása objektíve szükséges és arányos-e annak megakadályozásához, hogy véglegesen kivonja magát kiutasítása alól - az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott.

A „visszatérési irányelvˮ(1) a tagállamokban a területükön jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolása tekintetében használt közös normákat és eljárásokat határozza meg. Ezen állampolgárok bizonyos feltételekkel őrizetbe vehetők kitoloncolásuk megfelelő lefolytatásának biztosítása céljából egy főszabály szerint hat hónapot meg nem haladó időtartamra.

M. Arslant, török állampolgárt a cseh rendőrség jogellenes tartózkodás miatt előállította és őrizetbe vette. Másnap a cseh hatóságok kitoloncolásról szóló határozatot hoztak vele szemben, és egy második, néhány nappal később hozott határozattal őrizetét meghosszabbították 60 napos időtartamra, mivel vélelmezhető volt, hogy M. Arslan meg fogja hiúsítani a kitoloncolásáról szóló határozat végrehajtását. Az ezen második határozatban foglaltak szerint az érintett illegálisan, a határellenőrzések elkerülésével lépett be a schengeni övezetbe, és úti okmány, valamint vízum nélkül tartózkodott Ausztriában és a Cseh Köztársaságban. A határozat ezenkívül arra is rámutatott, hogy M. Arslannál egy 2009-es görögországi igazoltatás során hamis útlevelet találtak, ami után hazatoloncolták a származási országába, és a schengeni információs rendszerben olyan személyként vették nyilvántartásba, mint aki 2010. január 26. és 2013. január 26. között nem léphet be a schengeni övezet tagállamainak területére. E határozat elfogadásának napján M. Arslan menedékjog iránti kérelmet nyújtott be. E kérelem vizsgálatának ideje alatt őrizetét 120 nappal meghosszabbították.

M. Arslan vitatja a cseh bíróságok előtt ezen utóbbi, őrizetének meghosszabbításáról szóló határozat jogszerűségét. Időközben őrizetét megszüntették, mivel ezen intézkedés elérte a maximális hat hónapos időtartamot, menedékjog iránti kérelmét egyébként pedig elutasították.

A jogvitában eljáró Nejvyšší správní soud (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Cseh Köztársaság) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy egy menedékkérő jogszerűen őrizetben tartható-e az Unió területéről jogellenes tartózkodás miatt történő kitoloncolás céljából.

A Bíróság ítéletében megállapítja mindenekelőtt, hogy a menedékkérőnek jogában áll a kérelmének vizsgálatára illetékes tagállam területén tartózkodni legalább addig, amíg kérelmét első fokon el nem utasítják. Tehát ezen időszak alatt nem tekinthető úgy, hogy jogellenes tartózkodik e tagállamban. A Bíróság pontosítja e tekintetben, hogy tagállamok ki is terjeszthetik e jogot, lehetővé téve a menedékkérők számára, hogy területükön maradjanak, amíg kérelmük tárgyában jogerős határozatot hoznak.

Ezt követően a Bíróság kiemeli, hogy jelenleg a tagállamok feladata, hogy a nemzetközi jogból, illetve az uniós jogból eredő kötelezettségeik teljes tiszteletben tartása mellett meghatározzák azon okokat, amelyek miatt egy menedékkérő őrizetbe vehető vagy őrizetben tartható. Ezzel kapcsolatban a Bíróság megállapítja, hogy a jelen esetben M. Arslant azért vették őrizetbe, mert viselkedésére tekintettel attól lehetett tartani, hogy meg fog szökni, és mert úgy tűnik, a menedékjog iránti kérelmet kizárólag azzal a céllal nyújtotta be, hogy a vele szemben hozott, kiutasításról szóló határozat végrehajtását késleltesse vagy meghiúsítsa. Márpedig az ilyen körülmények ténylegesen indokolhatják őrizetben tartását még a menedékjog iránti kérelem benyújtását követően is. Ezen őrizet ugyanis nem a menedékjog iránti kérelem benyújtásának, hanem a kérelmező e kérelem benyújtása előtt és alatt tanúsított személyes magatartását jellemző körülményeknek a következménye. Ezen őrizetben tartás továbbá szükséges annak megakadályozásához, hogy az érintett véglegesen kivonja magát az Unió területéről történő kitoloncolása alól, és ekként a jogellenesen tartózkodó személyek kiutasítására vonatkozó szabályok hatékony érvényesülésének biztosításához.

Végül a Bíróság kifejti, hogy önmagában azon tény alapján, hogy a menedékkérő kérelme benyújtásának időpontjában kiutasításról szóló határozat hatálya alatt áll, és őt őrizetbe vették, nem vélelmezhető, hogy e személy kizárólag azért nyújtotta be kérelmét, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a kiutasításról szóló határozat végrehajtását. A menedékjog iránti kérelem benyújtásának esetlegesen visszaélésszerű jellegét tehát esetről-esetre kell vizsgálni. A nemzeti hatóságoknak azt is mérlegelniük kell, hogy a menedékkérő őrizetben tartása objektíve szükséges és arányos-e.


1 A harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 348., 98. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
MIGRÁCIÓ