Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Kihagyták a bejegyzett élettársakat az új Ptk. hozzátartozó fogalmából - Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman

2013.06.28. Jogi Fórum / AJBH

Az alapvető jogok biztosa szerint az érintett személyek egyenlő méltóságát sérti, hogy az új polgári jogi kódex „közeli hozzátartozó", illetve „hozzátartozó" meghatározásából egyaránt kimaradtak a bejegyzett élettársak. Szabó Máté ombudsman ezért az Alkotmánybíróságtól kérte a már elfogadott, 2014. március 15-étől hatályos új Ptk. aggályos fogalom-meghatározásának felülvizsgálatát és megsemmisítését.

Több panaszos, köztük országgyűlési képviselők, jogvédő civil szervezetek is beadványban kérték az alapvető jogok biztosát, hogy a 2013. február 26-án kihirdetett új polgári törvénykönyv egyes rendelkezései kapcsán kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. A beadványokban foglaltak nyomán három nagyobb kérdéskört, az új Ptk.-nak a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra, a közéleti szereplők személyiségének védelmére, valamint a közeli hozzátartozó fogalmának meghatározására vonatkozó rendelkezéseit is vizsgálta, illetve vizsgálja a biztos. Utóbbival kapcsolatban a beadványok jelezték, hogy a törvényben is elismert bejegyzett élettársak indokolatlanul, alaptalanul maradtak ki a közeli hozzátartozók köréből, miközben az élettársak hozzátartozónak minősülnek.

Az alapjogi biztos a panaszban foglaltakat az Alaptörvény rendelkezései és az alkotmánybírósági gyakorlat alapján áttekintette és több szempontból is aggályosnak találta, hogy a bejegyzett élettársak megjelölése – módosító indítvánnyal – kikerült az eredeti szövegtervezetből. Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény hatályba lépését követően is töretlen az Alkotmánybíróságnak az a gyakorlata, amely szerint alkotmányosan védendő a kizárólag azonos nemű párok részére nyitva álló bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye. Az azonos nemű párok esetében az elismerés és a védelem igénye – mivel ők házasságra nem léphetnek – az emberi méltósághoz való jogból, az önrendelkezési jogból, az általános cselekvési szabadságból levezethető. Így esetükben a jogalkotónak biztosítania kell a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként való kezelésüket biztosítja.

Az új Ptk. fogalom-meghatározása alapján az élettárs hozzátartozónak számít, a bejegyzett élettárs sem hozzátartozónak, sem pedig közeli hozzátartozónak nem minősül. Így az élettársi kapcsolatban élők és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők között egyértelműen sérül az egyenlő bánásmód követelménye: az ilyen különbségtétel önkényes – mutatott rá az alapvető jogok biztosa. Nyilvánvalóan ésszerűtlen ugyanis az a rendelkezés, amely a regisztráció nélküli élettársi kapcsolatot jogi értelemben szorosabb kapcsolatnak tekinti, mint az alkotmányosan védendő bejegyzett élettársi életközösséget. Az ombudsman arra is utalt az indítványban, hogy mindez – ha közvetve is – de szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést valósít meg, az állam által elismert társkapcsolati formában élőket ésszerű ok nélkül zárja ki abból a lehetőségből, hogy egymás közeli hozzátartozóivá váljanak.

Az alapjogi biztos szerint – az eredeti tervezet koncepcionális átírása után – ellentmondásos viszonyba került az új polgári törvénykönyv a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét szabályozó törvénnyel. Az ombudsman emlékeztetett, hogy egy korábbi határozatában az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg a családvédelmi törvény rendelkezését, mert az ellentétes volt a Ptk.-val, az ellentmondásokat pedig a jogalkalmazás sem tudta feloldani.

Az teljes indítvány elolvasható

KIM: Megalapozatlan az ombudsman beadványa

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) megalapozatlannak tartja az alapjogi biztos Alkotmánybírósághoz írt beadványát.

A KIM szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatról nem az új Ptk., hanem külön törvény, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezik. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolatra általában a házasságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, és csak a házasságtól eltérő jogkövetkezményeket állapítja meg a külön törvény. Vagyis a bejegyzett élettársak jogai és kötelezettségei - a külön törvényben meghatározott kivételekkel - a házastársak jogaival és kötelezettségeivel azonosak - fejtették ki.

A két törvény rendelkezéseinek együttes értelmezéséből az következik, hogy a bejegyzett élettárs az új Ptk. hatálybalépése után is közeli hozzátartozónak minősül - hangsúlyozta közleményében a KIM.

A jövő év március 15-től hatályos új Ptk.-t az Országgyűlés az idén, tavaszi ülésszakának első napján, február 11-én fogadta el, majd február 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben Áder János köztársasági elnök aláírásával.

Kőrös András kúriai bíró június 13-án egy szakmai fórumon azt mondta: az élettársi kapcsolat védelme gyengült, a házastársi vagyonjog szabályai gazdagodtak a hatályos rendelkezésekhez képest az új polgári törvénykönyvben.

 

 

 

 

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
BEJEGYZETT ÉLETTÁRS
OMBUDSMAN
ÚJ PTK
SZABÓ MÁTÉ