Alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény? - Több ezer tag csatlakozott az ombudsmani beadványhoz

2013.08.13. Jogi Fórum / MTI

Eddig már több mint 6800 szövetkezeti hitelintézeti tag, takarékok és tulajdonosaik csatlakoztak a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény kapcsán az Általános Jogok Biztosához elküldött beadványhoz - olvasható a Magyar Takarék Blogon.

Az aláírásokat tartalmazó csatlakozó nyilatkozatot a múlt héten juttatta el az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) az ombudsmani hivatalnak.

Az OTSZ július 15-én, a törvény hatályba lépése után fordult az alapjogi biztoshoz, mert álláspontja szerint a hatályos jogszabály súlyosan sérti az alaptörvényben megfogalmazott alapjogi rendelkezéseket, és beavatkozik a polgári jogi jogviszonyba.

Az OTSZ álláspontja szerint sértik a magántulajdon védelmének elvét a törvény azon rendelkezései, amelyek a Takarékbankban meglévő jelenlegi tulajdoni arányokat egyoldalú állami beavatkozással megváltoztatják. Továbbá a törvény nem biztosít a tulajdonosnak jogot arra, hogy érdemben beleszóljon az általa tulajdonolt társaság működési szabályainak megalkotásába, nincs lehetősége arra, hogy a korábban megszerzett jogait továbbra is érvényesítse. Emellett a szabályozás gyakorlatilag hatósági eszközökkel ruházza fel a gazdálkodó szervezet Takarékbankot azzal a specialitással, hogy a szövetkezeti hitelintézetek egyben tulajdonosai is a Takarékbanknak. A törvény nem biztosítja a megfelelő piaci verseny lehetőségét a bankszámlavezetés, az eszközök lekötése tekintetében, amely a szövetkezeti hitelintézeteknek közvetlen vagyoni hátrányt okoz - mutat rá a beadvány.

Kiemelik azt is, hogy a vonatkozó törvény gyökeresen ellentétben áll a szövetkezeti eszmével, amely szerint a szövetkezetek tagjaik önkéntes elhatározásán alapuló jogi személyiséggel rendelkező, „alulról" szerveződő szervezetek, azaz létrejöttük nem alapulhat jogszabály kötelező előírásán, kényszerén. Az elfogadott törvény továbbá ellentétes az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) tiltott állami támogatásról szóló rendelkezésével és a szerződésben rögzített szabad letelepedési joggal, valamint nem felel meg az EK módosított irányelvnek sem - írják.

Mindezek szellemében, a törvénnyel kapcsolatos alkotmányos és jogi aggályok nyomán az OTSZ kérte, hogy az Alapvető Jogok Biztosa kezdeményezze a törvény alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, illetve a törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál - olvasható a blogbejegyzésben.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
PÉNZÜGYI JOG
OMBUDSMAN
PÉNZÜGYI SZEKTOR