Az európaiak szabad munkavállalásának korlátozása nem megoldás a magas munkanélküliségre vagy a válságra – jelentette ki Andor László, az EU foglalkoztatási biztosa abból az alkalomból, hogy január 1-jén az utolsó korlátozások is megszűntek az EU területén a bolgár és a román munkavállalókkal szemben.
2014. január 1-től munkavállalási engedély nélkül, szabadon vállalhatnak munkát az Európai Unió teljes területén a bolgár és a román munkavállalók. A hét éves átmeneti időszak lejárta előtt 19 uniós tagállam már megnyitotta a munkaerőpiacát a két országból érkezők előtt.
A nyitás következtében már több mint 3 millió bolgár és román állampolgár telepedett le egy másik uniós tagállamban, és az EU foglalkoztatási, szociálpolitikai és befogadásért felelős biztosa szerint valószínűtlen, hogy a korlátozások végleges feloldását követően jelentősen megugorjon a bolgár és román munkavállalók száma.
„A személyek szabad mozgása mindig is az uniós integráció és az EU belső piacának egyik sarokköve volt. Ez az európaiak egyik legféltettebb joga, akik közül több mint 14 millióan tanulnak, dolgoznak vagy élnek nyugdíjas életet jelenleg egy másik tagállamban. A szabad munkavállalás valójában az a jog, amit az emberek a leginkább összekapcsolnak az uniós állampolgársággal” – hangsúlyozta Andor László abban a közleményben az átmeneti korlátozások lejárta alkalmából.
A biztos ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a korlátozások vége olyan időszakra esik, amikor rendkívül magas a munkanélküliség és kemény költségvetési kiigazítások zajlanak számos európai országban. „Emberpróbáló időkben a mozgékony EU-állampolgárok túl gyakran válnak könnyű célponttá: időnként azzal vádolják őket, hogy elveszik a munkát a helyiektől, vagy ellenkezőleg, nem dolgoznak és visszaélnek a szociális védőháló nyújtotta kedvezményekkel” – mutat rá Andor.
A Bizottság emlékeztet rá, hogy egy sor, a tárgyban készült tanulmány tanulsága szerint a munkavállalók szabad mozgása kedvező hatást gyakorol a fogadó országok gazdaságára. A jövevények kiegészítik a helyi munkaerőt, pótolva a meglévő készséghiányokat és hiányzó munkaerőt, „magyarán nem jellemző rájuk, hogy a fogadó ország dolgozóitól vennék el a munkát”. Mivel a más EU-tagországokból érkező mobil munkavállalók esetében főleg munkaképes korúakról van szó, nagy valószínűséggel munkát találnak, és nettó befizetőivé válnak a fogadó országok jóléti rendszereinek.
Az Európai Bizottság ugyanakkor elismeri, hogy egy adott településen vagy régióban helyi problémákat okozhat a más országokból érkező munkavállalók hirtelen és tömeges beáramlása. Nagy terhet róhatnak például a helyi iskolarendszerre, a lakásingatlan piacra és a helyi szociális kisegítő szolgáltatásokra. Brüsszel szerint ugyanakkor az ilyen speciális problémák kezelésére nem az a megoldás, hogy korlátozásokat vezetnek be a más tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben. A tagállamok alternatívaként igénybe vehetik az Európai Szociális Alap éves szinten több mint 10 milliárd euró összegű keretéből lehívható támogatásokat annak érdekében, hogy úrrá legyenek a nehézségeken. A kormányoknak január 1. után a szociális alapok legalább 20 százalékát a társadalmi befogadás javítására és a szegénység elleni küzdelemre kell fordítaniuk.
Andor László azokra az új szabályokra is felhívja a figyelmet, amelyek segítségével a tagállamok jogszerűen gondoskodhatnak arról, hogy a hozzájuk érkező munkavállalókat ne zsákmányolják ki a helyieknél alacsonyabb fizetésekkel és ne élhessenek vissza a szociális kedvezményekkel sem.
A tagállamoknak egyebek mellett biztosítaniuk kell azt, hogy a helyben érvényes minimálbéreket fizessék a más tagállamokból érkező munkavállalóknak és azokat ne foglalkoztassák a feketegazdaságban.
„Az Újév eljövetele jó alkalom arra, hogy előretekintsünk. Szilárd meggyőződésem, hogy az európai munkavállalók szabad mozgásának korlátozása nem megoldás a magas munkanélküliségre és a válságra sem” – húzza alá nyilatkozatában az EU foglalkoztatáspolitikai biztosa, aki arra is emlékeztet, hogy becslések szerint körülbelül 2 millió betöltetlen állás van jelenleg az EU-ban.
Cameron: Az EU-alapítók sem számoltak ekkora keleti “népvándorlással”
Az Európai Unió alapítói sem számolhattak olyan mértékű “népvándorlással”, amilyen az EU kelet-európai bővítése után nyugat felé megindult, ezért szükséges az unión belüli munkaerőmozgás szabályozásának átalakítása – mondta vasárnap a brit miniszterelnök.
David Cameron a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában alig burkoltan az EU további bővítésének brit vétóját is kilátásba helyezte a London által igényelt szigorítások elmaradása esetére.
A konzervatív párti kormányfő szerint az EU-n belüli szabad mozgásnak “vannak jó részei”, számos külföldön élő és dolgozó brit állampolgár is élvezi ennek előnyeit, emellett Nagy-Britanniának is haszna származik a szakképzett külföldi munkaerőből.
Cameron szerint ugyanakkor két “félrecsúszott” eleme is van a korlátozás nélküli munkaerő-áramlásnak. Az egyik az, hogy sokan csak a szociális juttatásokért költöznek más EU-országokba, és ezt meg kell akadályozni, a másik a munkaerő-vándorlás puszta mérete.
Miután Lengyelország, Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország csatlakozott az EU-hoz, 1,5 millióan érkeztek a térségből Nagy-Britanniába. “Ez masszív népvándorlás, és ezért a jelenleginél jobb szabályozásra van szükség” – fogalmazott Cameron a vasárnapi BBC-műsorban.
A brit kormányfő szerint ez “teljes mértékben elérhető”, tekintettel arra, hogy új tagállamok felvételéhez egyhangú döntésre van szükség az EU-tagok részéről a bővítés feltételeiről. Cameron nem mondta ki a “vétó” szót, de kijelentette: az egyhangú döntés követelménye révén Nagy-Britanniának lehetősége lesz a jövőbeni EU-bővítési döntések során arra, hogy az új tagok felvétele fejében a jelenleginél “keményebb, robusztusabb” szabályozáshoz ragaszkodjék.
A brit miniszterelnök nem erősítette meg, de nem is cáfolta egyértelműen azokat a brit sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Konzervatív Párt 75 ezerben szabná meg a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának éves kvótáját.
Ez az elképzelés a brit kormánykoalíción belül is komoly nézeteltérésekhez vezetett; a kisebbik kormánypárt, a Liberális Demokraták vezető politikusai többször is nyilvánosan szembeszegültek e – hivatalosan egyelőre be sem jelentett – tervvel.
Vince Cable, az üzleti ügyek minisztere, aki Nick Clegg miniszterelnök-helyettes után a kormány második legmagasabb rangú liberális demokrata tagja, a minap – ugyancsak a BBC televíziónak nyilatkozva – törvénysértőnek és kivitelezhetetlennek nevezte az EU-állampolgárok betelepülésének számszerű korlátozását.
London az EU-bevándorlás szigorításának brit tervei miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.
A vasárnapi BBC-interjúban David Cameron megerősítette azt a hivatalosan már tavaly bejelentett tervet, amely szerint ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015-ben esedékes parlamenti választások után, a brit választók 2017 végéig népszavazáson dönthetnek arról, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e. A kormányfő megerősítette ugyanakkor azt is, hogy addig a brit kormány újratárgyalja viszonyrendszerét az EU-val, és így a választóknak valójában azt kell majd eldönteniük, hogy a tárgyalások eredményeként kialakult új viszonyrendszer alapján is az unióban szeretnék-e látni hazájukat.
A vasárnap közölt legfrissebb felmérés szerint jelentős – és immár csaknem abszolút – többségben vannak azok, akik szerint Nagy-Britanniának ki kellene lépnie az EU-ból.
A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi lap megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a brit választók 50 százaléka a kilépésre szavazna, és csak 33 százalék voksolna a brit EU-tagság fenntartására. A lap hangsúlyozza, hogy a tavaly júniusban elvégzett hasonló felmérés a távozáspártiak minimális többségét jelezte: akkor 45:44 volt a kilépést és a maradást pártolók aránya.
Kapcsolódó cikk:
