Áfa-fizetési kötelezettség meghiúsult kereskedelmi ügyletek esetén - Az Európai Bíróság ítélete pontosítja a kötelezettség tartalmát

2014.05.16. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága ítéletében pontosítja a meghiúsult kereskedelmi ügyletek esetén az eladót terhelő áfa-fizetési kötelezettség tartalmát

Az uniós héa-irányelv (a héa az áfa uniós jogi megfelelője) értelmében elállás, a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az eladó által fizetendő adó alapját megfelelő mértékben csökkenteni kell. Az irányelv ugyanakkor megengedi, hogy a tagállamok teljes vagy részleges nemfizetés esetén eltérjenek ettől a szabálytól.

Egy mezőgazdasági termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás egy biodízelt előállító cégnek repcét adott el, amelyet a vevőnek le is szállított. A vevő azonban nem fizette ki a repce vételárát, ami miatt a felek között létrejött adásvételi szerződést felbontották, így a repce tulajdonosa az agárkereskedelmi vállalkozás maradt.

Ami a kereskedelmi ügylet adóvonzatát illeti, az eladónak a termékértékesítéssel áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett, azonban a tranzakció meghiúsulása miatt adóvisszaigényléssel élt, mivel az áfát a nemfizetés miatt nem tudta áthárítani a vevőre. Az adóhatóság szerint azonban az áfa-fizetési kötelezettség fennáll, mivel a termékértékesítés megvalósult, és az adásvételi szerződés felbontása egy az eredeti tranzakciótól független, új ügyletnek minősül. Az adóhatóság így jogosulatlan adóvisszaigénylést állapított meg, és adóbírságot szabott ki az eladóval szemben.

Ez utóbbi a magyar bíróságok előtt támadta meg az adóhatóság határozatát, az ügyben felülvizsgálati bíróságként eljáró Kúria pedig az Európai Bírósághoz fordult. A Kúria szerint ugyanis felmerül annak a lehetősége, hogy a magyar áfatörvény és az azon alapuló adóhatósági gyakorlat nincs összhangban az uniós héairányelvvel, mivel ez utóbbi értelmében nemfizetés esetén – főszabály szerint – az adóalapot megfelelő mértékben csökkenteni kell. A magyar bíróság az uniós bíráktól vár iránymutatást a kérdésben.

Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a héa-irányelv az ügylet árának teljes vagy részleges meg nem fizetése esetén lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy eltekintsenek az adóalap csökkentésétől. Ilyen esetekben ugyanis a vevő továbbra is köteles lehet a tartozásának a megfizetésére, aminek kikényszerítése adott esetben bírósági úton is lehetséges. Ezzel összefüggésben a Bíróság számára az is egyértelmű, hogy Magyarország élt a héa-irányelv által biztosított említett lehetőséggel.

Ugyanakkor az ár meg nem fizetéséhez kapcsolódótól eltérő eseteket (elállás, a teljesítés meghiúsulása, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény) illetően a magyar szabályozásnak az adóalap csökkentése szempontjából figyelembe kell vennie minden olyan esetet, amikor az ügylet teljesítését követően az adóalany az ellenértéket részben vagy egészben nem kapja meg. Ennek vizsgálata a Bíróság szerint a Kúria feladata.

Végül arra az esetre, ha Kúria olyan következtetésre jutna, hogy az ár meg nem fizetésének esetén kívül a nemzeti rendelkezések nem helyesen ültették át a héa-irányelvet, a Bíróság megállapítja, hogy az adóalanyok által, az adóalap-csökkentéshez való jog adóhatóság előtti gyakorlásához teljesítendő alaki követelmények csak annak igazolására korlátozódhatnak, hogy az ügylet megkötését követően az ellenérték egy részét vagy egészét véglegesen nem kapták meg.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ADÓZÁS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
ÁFA