Devizahitel-perek - Elutasított keresetek, elhalasztott döntéshozatal - Újabb tárgyalások a héten a Fővárosi Törvényszéken - Összefoglaló

2014.09. 1. Jogi Fórum / MTI

A múlt héten 19 per elsőfokú tárgyalásával folytatódtak a devizahiteles perek a Fővárosi Törvényszéken, amely az ügyek többségében - beleértve a nagyobb bankok közül az Erste, a K&H, az MKB, és a Raiffeisen keresetét, szeptember elejére halasztotta a döntéshozatalt.

Az augusztus 22-én kezdődött perekben arról kell döntenie a törvényszéknek, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

Az augusztus 25-i határidőig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban - mondta el Póta Péter, a törvényszék szóvivője hétfőn. Hozzátette, hogy 24 keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítottak, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.

A bíróság különböző formai okokból elutasította például az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Ingatlanlízing kereseteinek befogadását, a pénzintézetek ezeket módosított formában ismét be fogják nyújtani - közölte az OTP kedden. Csányi Sándor, OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerdán az InfoRádiónak azt mondta, hogy a bank szerződései mindig megfeleltek az akkori törvényi előírásoknak, de nyilván nem feleltek meg annak a döntésnek, amit a Kúria utólag hozott. Úgy fogalmazott, nem látja túl biztatónak a helyzetet.

A perek során több pénzintézet - például a K&H, az MKB, az AXA Bank vagy a Raiffeisen - volt azon az állásponton, hogy az érintett szerződéses feltételek tisztességtelenségét kimondó törvény számos ponton alkotmányellenes, ezért arra kérte a törvényszéket, forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához. Ezeket az indítványokat a törvényszék kivétel nélkül elutasította.

A K&H perében - amelyben szeptember 9-re halasztották a döntés - a pénzintézet jogi képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvényt, hanem a 2004 és 2014 közötti, mindenkori jogszabályi környezetet is vizsgálni kell a szerződések érvénytelenségének elbírálásakor, figyelemmel arra is, hogy ezek a jogszabályok többször is jelentősen változtak. Ez az érvelés több pénzintézet keresetében visszaköszönt.

Az MKB hétfői perében szintén szeptember 9-re halasztották az ítéletet. A bank keresete szerint a korábbi pénzügyi felügyelet 2010-ben és 2 évvel későbbi vizsgálatában sem kifogásolta az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó banki feltételeket, azt a határozatok is bizonyítják, hogy minden jogszabályi előírásnak megfeleltek. Az alperes magyar állam képviselői ugyanakkor kifejtették: a bank összesen 118 - egyoldalú költség, díj, vagy kamatemelést lehetővé tevő - szerződési kikötést terjesztett a bíróság elé, ami önmagában annak az elismerése, hogy széttagolt, az ésszerűség és átláthatóság elvét sértő a kikötésrendszer. Hozzátette: egy szerződés esetében ezeket a hitelfelvevőnek több különböző helyről kellett előkeresnie az áttekintéshez.

Az Erste Bank kontra magyar állam perben a bank úgy érvelt, hogy szerződései tisztességesek voltak, a szerződéses kikötések megfeleltek a mindenkori, éppen hatályos jogszabályoknak, a társadalmi elvárásoknak, és indokolt is volt az egyoldalú szerződésmódosítás kikötése, hiszen nagyon hosszú időtartamú hitelekről volt szó. A magyar állam jogi képviselői mindezt vitatták, és a kereset elutasítását kérték. Ebben az ügyben szeptember 10-én dönt a törvényszék.

A Raiffeisen-perben szintén szeptember 10-én lesz elsőfokú ítélet. Ebben a perben a Raiffeisen ügyvédei tételesen - évekre lebontva - igyekeztek bizonyítani, hogy a pénzintézet által kötött korabeli deviza hitelszerződések mindenben megfeleltek az akkor érvényes törvényeknek, jogi előírásoknak. A magyar állam jogi képviselője szerint ugyanakkor furcsa véletlen összefüggés, hogy miért abban az időszakban változtak a szerződések feltételei, amikor a Raiffeisen csoport nemzetközi kockázati megítélése, besorolása változott, romlott.

A hét leghosszabb, mintegy 11 órán át tartó tárgyalása az AXA Bank Europe kontra magyar állam perben volt; itt a törvényszék elutasította a banki keresetet.

A Fővárosi Törvényszék ezen kívül a héten a Milton Hitelezési Zrt., valamint az Alba Takarékszövetkezet keresetét utasította el, míg a többi ügyben halasztotta a döntést. Ennek megfelelően az EvoBank ügyében szeptember 2-án, az FHB Jelzálogbank Nyrt. ügyében szeptember 5-én, a TakarékBankéban szeptember 9-én születhet döntés, míg a Sopron Bank, a Környe-Bokod Takarékszövetkezet, az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt., az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt., és a Raiffeisen Lízing Zrt. keresetéről szeptember 10-én dönt elsőfokon a bíróság.

Szeptember 11-én születhet döntés az UniCredit Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen benyújtott keresetéről, és 12-én a CIB Ingatlanlízing, valamint a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam ügyben.

Elutasította az Alba Takarékszövetkezet keresetét a bíróság

Elutasította az Alba Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében, továbbá elhalasztotta a határozathirdetést két másik takarékszövetkezet hasonló perében.

Az Alba által indított perben a döntés szóbeli indoklása szerint a takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötései nem felelnek meg a törvényben rögzített kritériumoknak, így tisztességtelenek és érvénytelenek.

Az ítélet szerint a felperes takarékszövetkezetet nem mentesíti az általános szerződési feltételek helyes megfogalmazásának felelőssége alól az egyébként tisztességes üzletpolitika, sem az, hogy megfelelően tájékoztatta a fogyasztót. A döntést nem befolyásolta továbbá az sem, hogy a takarékszövetkezet nem élt az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével.

Szintén pénteken a törvényszék két másik takarékszövetkezet által indított devizahiteles perben szeptemberre halasztotta az ítélethirdetést.

A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet által az állam ellen indított devizahiteles perben szeptember 12-én lesz határozathozatal, ám arról már a pénteki tárgyaláson döntött a törvényszék, hogy elutasítja a felperes indítványát, melyben az Alkotmánybírósághoz fordulást és a per felfüggesztését kérte a törvényszéktől.

A Rajka takarékszövetkezet jogi képviselője a tárgyaláson az Alkotmánybírósághoz fordulást több másik hasonló eljárás felperes pénzintézetéhez hasonlóan azzal indokolta, hogy az alkalmazandó törvény sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos alapelvét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát és aránytalan tulajdonkorlátozást eredményez.

A felperes jogi képviselője a kereset mellett érvelve kifejtette: a takarékszövetkezet általános szerződési feltételei megfeleltek a törvényi feltételeknek, a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete is vizsgálta és megfelelőnek találta.

A takarékszövetkezet jogásza a jogbiztonság problémakörében szóvá tette: amennyiben most érvénytelennek nyilvánítják az évekkel ezelőtti, akkori jogszabályoknak megfelelő szerződési feltételeket, akkor a jelenleg alkalmazott feltételekről ma vajon ki mondja meg, hogy néhány év múlva visszamenőleg is szabályosak lesznek-e!?

Mindig csak az éppen hatályos jogszabályoknak lehet megfelelni, a még meg sem alkotott jövőbeni elvárásoknak képtelenség - jegyezte meg a jogász.

Az állam képviselője ugyanakkor azt hangsúlyozta: az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötések nem feleltek meg a törvényi feltételeknek, például az átlagos fogyasztó számára nem voltak átláthatóak.

A Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított devizahiteles perében a törvényszék szeptember 10-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését.

Ebben a perben is azt emelte ki a takarékszövetkezet jogásza, hogy általános szerződési feltételeik megfeleltek a törvényi követelményeknek, amit azonban az állam jogi képviselője vitatott. Például az egyik törvényi kritérium, a szerződés felmondhatósága kapcsán a felperes azt hangoztatta, hogy díjmentesen megtehette az ügyfél, az állam jogi képviselője ugyanakkor azt emelte ki, hogy ez nem volt reális lehetőség az ügyfelek számára, hiszen rövid időn belül kellett visszafizetni a hitelt.

Elhalasztotta a döntést a bíróság az FHB Jelzálogbank Nyrt. ügyében is

Budapest, 2014. augusztus 29., péntek (MTI) - Szeptember 5-re halasztotta az ítélethirdetést az FHB Jelzálogbank Nyrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék pénteken.

A felperes hitelintézet keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban általános szerződéses feltételei tisztességesek voltak, ezért érvényesek.

Az FHB Jelzálogbank emellett kérte a bírósági eljárás felfüggesztését, továbbá, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, amit a bíróság elutasított.

A jelzálogbank kérte azt is, hogy a törvényszék alkalmazza a részleges érvénytelenség szabályát, az alperes jogi képviselője ezzel szemben azt indítványozta, ha bármely szerződéses feltétel tisztességtelensége megállapítható, a teljes keresetet utasítsa el a bíróság.

A felperes jogi képviselője a tárgyaláson fenntartotta keresetét. Egyebek között kifejtette, hogy a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, sérti a jogbiztonságot, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, a bírói függetlenség elvét, ellentmond a vonatkozó uniós irányelvnek, s közjogilag érvénytelen, mert a jogalkotó megszegte az Európai Központi Bankkal (EKB) való konzultációs kötelezettségét.

A bank keresetében kitért arra, hogy a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelintézetekre különleges szabályokat állapít meg a törvény, szigorúbb finanszírozási elvek vonatkoznak rá és szűkebbek a finanszírozási csatornái. A nemzetközi pénzpiacon gyűjt forrást, forrásszerzése különösen érzékeny a minősítésekre. Kiemelte, hogy nem áll mögötte nemzetközi anyavállalat, maga viseli az országkockázatot.

Az általános szerződési feltételek (ászf) a kereset szerint az átlagfogyasztó számára közérthetőek, de szakmai kifejezéseket is tartalmaznak, s valamennyi oklista megfelel a tételes felsorolásnak. A felmondhatóságnak, amit jogszabály biztosít, a felperes szerint nem feltétlenül kell szerepelnie a szerződéses kikötésben. Olyan feltétel pedig, amely kizárná a kamatcsökkentés lehetőségét, nincs.

A kereset kitért arra is, hogy a pénzpiacon drágább a forrásszerzés, amit a kamatokban érvényesíteni kell. A lakossági hitelek kockázati tényezőinek romlása a banktól független körülmény, ami portfólió szintű veszteséget okozhat, s ennek kamatemeléssel történő fedezése jogszabályban előírt kötelezettség.

Az állam keresetében egyebek között az átlátható, érthető megfogalmazás vizsgálatát kérte a bíróságtól, mondván, csak szűk körben tartja elfogadhatónak az idegen és szakkifejezések használatát. Az állam emellett nem tartja elegendőnek, ha fennáll a kamat változásának lehetősége, annak álláspontja szerint arányosan kell változnia. Az ászf-ket illetően a bank az alperes szerint nem támasztotta alá, hogy az oklistában szereplő elvek tényleges kapcsolatban állnak a kamatokkal, s nem tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy a fogyasztó számára kedvező változásokat ténylegesen alkalmazni fogja.

A felperes FHB jogi képviselője szerint a bank szabályzata megfelel az átláthatóság feltételeinek. Hozzátette, az átláthatóság addig terjed, amíg a fogyasztó előre láthatja a kockázatokat, azok gazdasági következményeit meg tudja ítélni. A 10-20 éves szerződésekben azonban vannak előre nem látható és számszerűsíthető kockázatok, amire felhívják a figyelmet a kockázatfeltáró nyilatkozatban.

A bank a tárgyaláson pontosította keresetét, az abban szereplőktől eltérő időintervallumokra kérte a tisztességesség megállapítását. Az állam jogi képviselője erre úgy reagált: a felperesnek kell azonosítania a törvény hatálya alá tartozó kikötéseit és azt, hogy milyen időszakban voltak hatályban; ha tévesen azonosítja, az azzal jár, hogy a felperes esetleges pernyertessége esetén sem dől meg a tisztességtelenség vélelmezése a keresetben megjelölt kikötésekre. A hibás kereset kockázata őt terheli - fűzte hozzá.

A bank üzleti titkokat is tartalmazó okirati bizonyítékokat szeretett volna bemutatni, amelyek a működési mechanizmus bizonyítására is alkalmasak, s amelyeket "földi halandó" nem ért meg, ennek érdekében zárt tárgyalás elrendelését kérte. Az állam jogi képviselője úgy vélekedett, ez arra utal, hogy kikötései nem felelnek meg az átláthatóság követelményének, s akár a kereset elutasításához vezető indokot is szolgáltathat, ha a felperes fenntartja indítványát. A bizonyítékok bemutatására végül nem került sor.

Elhalasztotta a döntést a CIB Ingatlanlízing Zrt. ügyében is a bíróság

Szeptember 12-ére halasztotta a bíróság a döntést a CIB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék pénteken.

A felperes lízingcég keresetében - hasonlóan több más pénzintézethez - az eljárás felfüggesztését kérte, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál. Ezt a törvényszék elutasította. Az alperes magyar állam jogi képviselője hangsúlyozta: álláspontja szerint a felperes keresetét el kell utasítani, ha bármely, a törvényben felsorolt elvnek nem felelnek meg a vizsgált általános szerződési feltételek. Az elvek közül elsődlegesnek nevezte a tételes felsorolást, a felmondási jogot és a szimmetriát. A felperes keresetében levezette a tisztességtelenség időbeli kereteinek változását is. Előadta: 2009. május 22-én került a Polgári törvénykönyvbe (Ptk.) az érthető és a világos megfogalmazás, így az átláthatóság elve. A magyar állam jogi képviselője szerint a tisztességtelenséget nem a Ptk. alapján kell vizsgálni, annak megállapítása a bíróra hárul. Az átláthatóság része a Ptk.nak, tartalmi értelmezése a bíróság feladata.

A referenciakamat meghatározásában is eltért a felperes és az alperes álláspontja. A felperes szerint a CIB referenciakamat piaci folyamatokhoz kötött, azt a bank nem tudja befolyásolni. Az alperes álláspontja szerint a CIB referenciakamat nem tisztán piaci kamat, hanem a bank saját ára, az tartalmazza az üzemi költségeit is, és a bank jogosult azt meghatározni. Kifejtette: méltánytalan, hogy olyan költségeket érvényesít a bank amire a fogyasztónak nincs ráhatása. A szerződési feltételekben pénzpiaci változásokra, országkockázati felár változásra hivatkozik a pénzintézet, amelyek tartalma azonban nem meghatározható pontosan az alperes szerint.

Újabb tárgyalásokkal folytatódnak a perek a héten a Fővárosi Törvényszéken

A törvényszék korábbi tájékoztatása szerint az augusztus 25-i határidőig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban. A csaknem 80-ból 24 keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítottak, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.

A Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi döntésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni.

Kapcsolódó cikk:

Törvény készül a devizahitelek elszámolásáról - A kormány megbízásából 150 ügyvéd jár el a devizahitel-perekben

Tisztességtelenek-e a devizahitel szerződések? - A határidő lejárt, 79 keresetet nyújtottak be a bankok - Összefoglaló

Adósságfék-szabályozás a lakossági eladósodás ellenében - Az MNB új rendelete január 1-jén lép hatályba

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
PÉNZÜGYI JOG
BANK
DEVIZAHITEL