Büntetőjogi-csúcs - Polt Péter legfőbb ügyész és Pintér Sándor belügyminiszter előadásai

2014.10. 6. Jogi Fórum / Sereg András

Szeptember harmadik hétvégéjén Balatonalmádiban rendezte a Magyar Jogász Egylet a jogásztársadalom csúcstalálkozóját, a Tizenkettedik Magyar Jogászgyűlést. Az esemény egyik legnagyobb attrakciója a büntetőjogi szekcióülés volt, amelyen Polt Péter legfőbb ügyész és Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatott a büntetőpolitika feladatairól és a bűnüldözés helyzetéről.

A szeptember 18-20. között megrendezett Tizenkettedik Magyar Jogászgyűlés nyitónapján élénk érdeklődés kísérte azt a büntetőjogi szekcióülést, amelynek moderátora Mészár Róza, a Kúria tanácselnöke, a Magyar Jogász Egylet főtitkára volt. A konferencián a hazai bűnüldözés „nagyágyúi” tartottak előadást: Polt Péter legfőbb ügyész és Pintér Sándor belügyminiszter.

Polt Péter Az ügyészség büntetőpolitikai feladatairól című referátumát egy kérdéssel kezdte: helyes-e az ügyészség vonatkozásában büntetőpolitikai feladatokról szólni? "Az ügyészség független és pártatlan, tevékenységével összefüggésben politika kifejezés negatív kicsengésű és elvetendő" – fejtegette a legfőbb ügyész, aki szerint az ügyészség ugyan része az állami büntetőpolitika megvalósításának, azonban tevékenységének kereteit törvények jelölik ki. Ezen belül feladatainak megvalósítását meghatározott önállósággal végzi, de tevékenységére akkor sem illik a büntetőpolitikai jelző, ha azt szakpolitikaként fogjuk fel és nem általános értelemben definiáljuk. "Az ügyészségnek tehát jogszabályok által meghatározott büntetőjogi feladatai vannak, és azokat teljesítik. Ily módon része a büntetőpolitikának, megoldásaival, eredményeivel, tapasztalataival visszahat annak alakítására, de vegytisztán annak nem szerzője" – fogalmazott.

Az előadó idézte az Alaptörvény 29. cikkének (1) bekezdését, amely kimondja: „A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló, az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.” Polt Péter szerint ez a rendelkezés egyben ki is jelöli az ügyészség lehetőségeit feladatainak ellátása során. Az ügyészséget konkrét ügyekben nem utasíthatja sem a végrehajtó hatalom, sem pedig a törvényhozás, hanem mint független és pártatlan szervezet, a bíróságokéhoz hasonló módon dönt a hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyekben.

Fontos ellenőrző tényezőnek nevezte az Országgyűlést, amelynek nemcsak az éves kötelezően benyújtandó beszámoló ad lehetőséget a tájékozódásra, hanem a tagjai által feltett kérdések is. "A külső kontroll további alapvető gyakorlója maga a bíróság" – hangsúlyozta. A nyomozási szakaszban a nyomozási bíró nem csupán az egyes kényszerintézkedésekről, a bizonyítékok felhasználhatóságáról dönt, hanem állást foglal magának az eljárásnak a megalapozottságáról is. A végső szót pedig egyértelműen kimondja, amikor az ügyészi vád alapján ítéletet hoz. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy változatlanul 96 százalék fölött van az ügyészi váderedményesség.

Az ügyész önkényes döntésének gátja az ügyészség belső kontrollmechanizmusa is. Ez a kontrollmechanizmus a nagyon szigorú hierarchikus szervezeti felépítés ellensúlya. A belső kontroll azt kívánja szolgálni, hogy az ügyész ne hajthasson végre törvénysértő utasítást. A bármilyen módon vitatható utasításokat ezért írásba kell foglalni, az iratokra való feljegyzés szigorú előírás az ügyészi szervezeten belül. A törvénysértő utasítás végrehajtása súlyos következményekkel jár, adott esetben bűncselekmény is lehet. "Fontos garanciális elv az is – tette hozzá –, hogy az ügyész akkor is kérheti mentesítését az utasítás végrehajtása alól, ha az szakmai lelkiismeretével nem fér össze."

"Az Alaptörvény hatályba lépését követően nem lehet vitás – mondta a legfőbb ügyész –, hogy az ügyészség tevékenységének központi része a büntetőjogi tevékenység." Hosszú vita után a büntetőjogon kívüli terület határait is sikerült jogállami, az európai elveknek megfelelő módon meghúzni: a törvényességi felügyeletet a törvényességi ellenőrzés váltotta fel, továbbá meghatározták a közérdek védelmében fellépő ügyész szerepét. Ez a szerepvállalás megfelel az Európa Tanács előírásainak és valamennyi jogállami feltételnek. Tavaly az ügyészség a közérdekvédelmi ügyészi tevékenység során összesen 802 esetben indított büntetőeljárást.

A múlt év végén elkészítették az ügyészi szervezet intézményi stratégiáját a 2014 és 2020 közötti időszakra. Ennek keretében problémafát állítottak fel, amelyben kiemelték az ügyészség erősségeit, gyengeségeit, a lehetőségeket és a veszélyeket. Erősségnek tekintették a független, egységes szervezetet, a szabályozott működést, a döntések hatékony végrehajtását, a színvonalas fogalmazóképzést, az országos informatikai hálózatot. A gyengeségek között említették az egyenlőtlen munkaterhelést, a korszerű teljesítmény-mérés hiányát, a nagy adminisztratív terhet, a szakmai tevékenységet támogató személyzet megkívánthoz képest alacsonyabb szintjét. A lehetőségek közé került a munkavégzés feltételeinek bővítése, az ügyintézés és a szakmai munka fokozottabb informatikai támogatása, valamint az új képzési, tanulási eszközök, módszerek bevezetése. A veszélyek közé sorolták a költségvetési források csökkenését, a munkateher növekedését és a jogszabályi környezet esetleges nem koherens változásait is.

Kiemelt prioritás a büntetőügyeket gyorsító eljárások alkalmazásának további ösztönzése. A büntetőeljárásról szóló törvény már ma is számos, az eljárás gyorsítását lehetővé tevő eljárást alkalmaz: így a bíróság elé állítást, a tárgyalás mellőzését, a tárgyalásról való lemondást, a közvetítői eljárást és a vádhalasztást. 2013-ban 4467 terhelt ügyében alkalmaztak közvetítői eljárást, míg 3540 közvetítői eljárásra irányuló kérelmet elutasított az ügyész.

A bírósági út elkerülésének további lehetősége a nyomozás megrovás alkalmazásával történő megszüntetése, továbbá a vádemelés részbeni mellőzése és elhalasztása. Tavaly az ügyészség 10877 személlyel szemben halasztotta el a vádemelést A jogintézmény alkalmazásának eredményességét mutatja, hogy 5193 személlyel szemben az eljárást megszüntették a határidő eredményes eltelte folytán; 737 személlyel szemben pedig az eljárás megszüntetését az tette lehetővé, hogy a terhelt a feltételeket teljesítette. 1588 terhelttel szemben kellett vadat emelni. 2013-ban az ügyész az összes vádemelés 24,5 százalékában (15694 ügy) tett indítványt a tárgyalás mellőzésére.

"A törvényesség engedte kereteken belül azt valljuk, amit már Finkey Ferenc koronaügyész is hitvallásként hirdetett. Ennek megfelelően törekednünk kell a nagy bűntettesek, az úgynevezett közveszélyes bűntettesek elleni szigorú, kíméletlen fellépésre, ezek lehetőleg ártalmatlanná tételére, de az emberiség elvének szem előtt tartásával, ellenben cél a kisbűntettesek, az alkalmi és erkölcsileg nem romlott jelleműek enyhébb elbírálása és ezeknek a börtönbüntetéstől lehető megkímélése" – hangoztatta Polt Péter.

Pintér Sándor A kormány közbiztonsági és bűnügy feladatairól című előadása hangsúlyozta, hogy a rendőrség a közbiztonság javítása érdekében objektív és szubjektív kritériumoknak akar megfelelni. Ezek között említette azt, hogy az ország minden pontján jobb és azonos színvonalú legyen a közbiztonság, másrészt pedig azt, hogy az állampolgárok érzékeljék és el is fogadják a rendőri jelenlétet. Mint megjegyezte, 2010 óta 3500 fővel bővült a rendőrség létszáma. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy az elmúlt években eredményesebb lett a rendőrség munkája, több bűncselekményt derítettek fel, mint korábban, és a bűnelkövetők száma is csökkent.

A belügyminiszter a jogszabályi változások sorából kiemelte a három csapás rendelkezést, a jogos védelem lehetőségének kiterjesztését, valamint az új szabálysértési törvényt. Óriási feladatként jellemezte a rendőrség átszervezését, illetve a büntetés-végrehajtási intézetek átalakítását. "A célunk az, hogy az elítéltek dolgozzanak" – szögezte le a tárcavezető. Például rendőri egyenruhákat készítenek a büntetés-végrehajtási intézmények lakói. "Ennek van egy preventív hatása is, a későbbiekben nem mondhatják azt, hogy nem ismerték fel az intézkedő rendőrt."

Pintér Sándor igazi sikertörténetnek nevezte a közfoglalkoztatási rendszert, amely szerinte a közbiztonság javulását is szolgálja. A közfoglalkoztatás révén segély helyett értékteremtő munkát kapnak az állástalanok. Elmondta: országszerte naponta 230 ezer közfoglalkoztatott veszi fel a munkát.

Egy kérdésre válaszolva elárulta, hogy újabb százötven településén vezetik be a rendőrség, a polgárőrség és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács közös bűnmegelőzési mintaprogramját. A 24 órás rendőri jelenlétet biztosító programot tavaly az ország öt északkeleti megyéjében honosították meg. A cél nem változik: javítani kell a lakosság szubjektív biztonságérzetét és csökkenteni a jogsértések számát.

Egy országos felmérés szerint az emberek legjobban a Magyar Tudományos Akadémiában, és rögtön második helyen a rendőrségben bíznak. Az önkormányzatok 81 százaléka elégedett a rendőrség munkájával, de hasonlóan pozitívan vélekednek munkájukról az iskolák is. "Ez a legjobb visszajelzés a munkánkra" – állította Pintér Sándor.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
MAGYAR JOGÁSZ EGYLET
MAGYAR JOGÁSZGYŰLÉS