Hazug számok

2015.01.16. Jogi Fórum / Sereg András

A statisztika nem hazudik. Vagy talán mégis? 2011-ben robbant ki a botrány: a legfőbb ügyész levélben jelezte a belügyminiszternek, hogy egyes rendőri vezetők hamisítják a bűnügyi adatokat. Ehhez képest a hamis statisztikai adatszolgáltatás 2013. február 1-je óta nem számít bűncselekménynek. Hogy is van ez?

A mottó sem igaz. "Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok" – jelentette ki állítólag Winston Churchill néhai brit miniszterelnök. Werner Barke német statisztikus ellenben vette magának a fáradságot, és utánanézett, mi igaz a legendából. Kiderítette, hogy ez a frappáns mondás az angoloknál teljesen ismeretlen. Hiába kereste fel az ottani statisztikai hivatalt, a Times szerkesztőségét, senki sem tudott segíteni neki. Werner kutatásai szerint az idézetnek valószínűleg német eredete lehet, és a második világháború alatti számháborúkra vezethető vissza. Joseph Goebbels propagandaminiszter többször utasította a német lapokat, hogy az angol sajtót és Churchillt állítsák be hazugnak, amiért hamis számokat közölnek a német bombázásokról. A náci propaganda állításaival ellentétben Churchill egyáltalán nem volt a statisztika ellensége, sőt, nagyon is sokat adott a számokra. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy amikor 1939-ben kinevezték haditengerészeti miniszternek, statisztikai részleget hozott létre az Admiralitáson.

Magyarországon is komoly hagyománya van a statisztikák készítésének. A rendőrség például több mint fél évszázada, 1963 óta készít kimutatásokat az ország bűnügyi helyzetéről. Anno hazánk volt az egyetlen a szocialista táboron belül, ahol évről-évre nyilvánosságra hozták a bűnözésre vonatkozó főbb adatokat. A ma is alkalmazott statisztikai adatszolgáltatási rendszer 1987 óta működik. Abban azonban a szakemberek jelentős része egyetért, hogy az Egységes Rendőrségi Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ERÜBS) számsorai önmagukban alkalmatlanok messzemenő következtetések levonására. Arról nem is szólva, hogy a számsorok – finoman fogalmazva – nem mindig fedik a valóságot.

A rendszerváltástól 2003-ig 18 vezetőt függesztettek fel azért, mert manipulálta a bűnügyi adatokat – közölte Kó József, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának munkatársa, aki szerint a rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika nem függ össze a közbiztonsággal. „Az adatok csak azt mutatják, hogy a testület ügyforgalma mekkora volt egy adott évben, mennyi esetben jártak el. Ez azonban nem azonos az elkövetett bűncselekmények számával. Nyugat-Európában a bűnügyi adatokat ezért összevetik a lakosság körében elvégzett viktimológiai felméréssel. Magyarországon ilyen jellegű vizsgálat eddig egy volt, az OKRI készítette el 2003-ban” – magyarázta Kó József.

A bűnügyi statisztika manipulálásának kifinomult módszerei alakultak ki az idők folyamán. Gyakran egy ügyszámra tettek két olyan ügyet, amelyben nem volt várható sikeres felderítés. Ha nehéznek ígérkezett a felderítés, a rendőr inkább bejelentést javasolt feljelentés helyett, mert az így nem került be a bűnügyi statisztikába. Ugyanakkor bekerült a bűnügyi adatok közé, ha az eljárást érdemi nyomozati cselekmény nélkül függesztették fel, de nem számított bele sem az eredményes, sem az eredménytelen ügyek közé.

Egy nevének elhallgatását kérő volt rendőr beszámolója szerint egy új kapitányságvezető a váltást követően szinte azonnal razziára küldte őket a helyi bolhapiacra, ahol több száz másolt DVD-t foglaltak le. Minden adathordozót külön ügynek vették, így több száz statisztikai lapot töltöttek ki, noha csak egyetlen cselekményről volt szó. A kapitányságvezető egy csapásra jelentősen javított a felderített ügyek számán, és egyúttal bizonyította, hogy jó választás volt.

Kovács Tamás még legfőbb ügyészként fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy „munkatársai előtt szíveskedjék világossá tenni, a hamis statisztikai adatszolgáltatás miatt a büntetőjogi felelősségre vonás a jövőben elkerülhetetlen”. A 2010 augusztusában kelt levél szerint „több jel is utal arra, hogy az eljárási, az iratkezelési szabályok megszegésére az adatszolgáltatás szándékos torzítása érdekében kerül sor”. A Legfőbb Ügyészség vizsgálata tízezres nagyságrendben tárt fel hibákat, szándékos adattorzításokat. Egyebek között azt is megállapította, hogy a rendőrségi ügyviteli és ügyfeldolgozó szoftver, a Robotzsaru nem alkalmas a statisztikai adatszolgáltatás hibáinak kiszűrésére. Ezért javasolták, a Robotzsarut alakítsák át úgy, hogy megakadályozhassa az ügy befejezését, ha az adatszolgáltatásban hibát vagy szabálytalanságot észlel.

Hatala József akkori országos rendőrfőkapitány végül összesen két kapitányságon, a gödöllői és a III. kerületi kapitányságon történt statisztika-hamisítás miatt tett feljelentést. A főkapitány – reagálva a legfőbb ügyészi észrevételekre – 2011. szeptember 23-án két utasítást is kiadott. A 17/2011-es számúban elrendelte, hogy a nyomozó hatóság egy büntetőeljárásban köteles adatközlést végezni a büntetőeljárási cselekményekről (elrendelés, felfüggesztés, folytatás, vádemelés, vádemelés elhalasztása, megszüntetés, jogerős befejezés, újra elrendelés, vádemelésre átadás). Míg a 18/2011-es utasítás a Robotzsaru integrált ügyviteli, iratkezelő rendszer egységes és kötelező használatáról rendelkezett.

A rendőrség integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerének korszerűsítésére az elmúlt években – elsősorban az Európai Unió támogatásának felhasználásával – 2,2 milliárd forintot költöttek. A Robotzsarut használja jelenleg is az Országos Rendőr-főkapitányság és a megyei főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, valamint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet.

Néha a jogalkotók is besegítenek a statisztikák kozmetikázásába. Ez történt például 2009-ben, amikor is a szabálysértési értékhatárt ötezer forintról húszezerre emelték. A törvénymódosítás közvetett eredményeként a kisebb ügyek – lopások és betörések –, amelyekben nem igazán lehetett eredményt felmutatni, nem kerültek be a bűnügyi nyilvántartásba.

Az új Büntető törvénykönyv hatálybalépése óta a hamis statisztikai adatszolgáltatás adatai sem terhelik a bűnügyi statisztikákat, ugyanis a hamis statisztikai adatszolgáltatás 2013. február 1-je óta már nem számít bűncselekménynek, csupán szabálysértésnek. Ugyanakkor módosították a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényt. Az új szabályozás értelmében késedelmes statisztikai adatszolgáltatáskor a megyei (fővárosi) kormányhivatalok jogosultak közigazgatási bírság kiszabására, amelynek összege természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedhet. A bírságot a hatóságok külön-külön szabhatják ki minden késedelmes adatszolgáltatásra. A hamis statisztikai adatszolgáltatás esetében a jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatók.

Miközben a hamis statisztikai adatszolgáltatás kikerült a Btk.-ból, az ilyen cselekménnyel kapcsolatos hamis vád bűncselekmény maradt, tudniillik hamis vád esetén büntetendő, ha azt közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vonatkozásában követik el (Btk. 269. §).

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
JOGTÖRTÉNET
BŰNÜGY
BŰNÜLDÖZÉS
KRIMINOLÓGIA
STATISZTIKA, KUTATÁS