Közigazgatási és a munkaügyi perek gyorsan és szakszeűen - A két éve létrejött regionális kollégiumok tevékenységéről

2015.03.27. Jogi Fórum / MTI

A hatalom és az egyén közötti, gyakran egyenlőtlen viszony helyrebillentése a közigazgatási és a munkaügyi bíróságok feladata - mondta Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának vezetője pénteken az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy konferencián összegzik a két éve létrejött regionális kollégiumok eddigi tevékenységét. A tanácskozást Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke nyitotta meg, zárszót Darák Péter, a Kúria elnöke mond.

Minden megyében és a fővárosban létrejött 2013-ban önálló helyi bíróságként a közigazgatási és munkaügyi bíróság, amely a szakmai munkát hat regionális kollégiumban végzi. A közigazgatási és a munkaügyi perek annyiban közösek, hogy a hatalom és az egyén közötti erőkülönbségek kiegyenlítésére szolgálnak, hiszen egyik ügytípusban a közhatalom, a hatóságok döntéseit támadhatja meg az állampolgár, a másikban pedig a munkaadó döntéseit a munkavállaló - mondta Kalas Tibor.

A Kúria kollégiumvezetője kiemelte: a két éve létrejött hat regionális kollégium nagymértékben javította az ilyen jellegű ügyek elbírálásának gyorsaságát és szakszerűségét. A helyi bírák első kézből szembesülnek a felmerülő új problémákkal, és testületeiktől a Kúria időben értesül arról, ha súlyos szakmai dilemmák vagy nagy mennyiségű ügy jelentkezik valahol.

Súlyos problémákhoz vezet, ha egy új, sok ügyben egyszerre megjelenő jogkérdést rosszul döntenek el a helyi bíróságok, különösen, ha az csak megismételt eljárásban korrigálható - tette hozzá.

Kitért arra, a regionális kollégiumok nemcsak azzal járulnak hozzá a jogegységhez, hogy időben jelzik a felvetődő problémákat és ezzel gyorsítják az ítélkezési gyakorlatot, de a jó szakmai megoldások kialakítását is segítik. Példa erre az a kis- és középvállalkozások hatósági ellenőrzésével kapcsolatos ügycsoport, amelyben azért támadták a hatósági döntéseket a gazdasági szereplők, mert egy külön törvény szerint a kis- és középvállalkozásokat a hatósági ellenőrzések során főszabályként elsőre nem bírságolhatják, csak figyelmeztethetik.

Ezt a Kúria a néhány felülvizsgálati eljárásban hozzá került ügyben szűkebben értelmezte, de a több száz hasonló ügyben eljáró helyi bíróságoknak a gazdasági szereplők számára megengedőbb gyakorlata végül egy kúriai jogegységi döntésben is felülkerekedett. A regionális kollégiumok ugyanis a jóval szélesebb ítélkezési gyakorlat alapján meggyőzően tudták képviselni szakmai álláspontjukat - fejtette ki a Kúria kollégiumvezetője.

Kalas Tibor elmondta: a közigazgatási bírák egybehangzó és az igazságügyi kormányzattal is egyező véleménye szerint szükség van önálló közigazgatási perjogi kódexre. Jelenleg a polgári perrendtartás egyik fejezete tartalmazza a közigazgatási perre vonatkozó szabályokat, ám már megindult az új polgári eljárásjogi kódex kodifikációja és várhatóan önálló közigazgatási perrendtartás is készül.

A polgári perre jellemző kiegyensúlyozott felperes-alperes viszonytól eltérően a közigazgatási perekben a közhatalom, a vitatott döntést meghozó alperes hatóság erőfölényben van a döntés törvényességét vitató felperessel szemben. Ezért van szükség a polgári eljárásjogtól számos vonatkozásban eltérő szabályozásra - tette hozzá.

A kollégiumvezető szerint a nyugat-európai tendenciákat figyelembe véve nem kizárt, hogy a közigazgatási bíráskodás új hatáskörökkel gazdagodik. A régebbi uniós tagállamokban a polgárok bíróság előtt vitathatják például, hogy milyen feltételekkel indulhat az otthonuk közelében egy nagyberuházás, és előzetes jogvédelmet kérhetnek a várható környezeti ártalmak megelőzésére, vagy perelhetnek azért, mert nem dönt, nem cselekszik egy hatóság rá tartozó kérdésekben.

Kalas Tibor kiemelte: annak ellenére, hogy a mintegy háromezer magyar bíró kevesebb mint tíz százaléka közigazgatási, illetve munkaügyi bíró, az általuk eldöntött ügyeknek nagy a társadalmi jelentőségük. Az ilyen jellegű perekben vitatott összeg évről évre sok tízmilliárdos nagyságrendű, hiszen ide tartoznak a többi között az adóhatóság döntéseivel kapcsolatos ügyek is. Más esetekben a döntések elvi jelentősége lehet országos jelentőségű, ilyenek például a választási ügyek.

Tálné Molnár Erika, a Kúria kollégiumvezető-helyettese, a munkajogi szakág vezetője a munkaügyi perek jelentőségét érzékeltetve az MTI-nek elmondta, hogy nemegyszer érkeznek olyan elvi jelentőségű ügyek, amelyekben egyetlen döntés akár több tízezer embert és sok munkáltatót egyszerre érinthet.

A regionális kollégiumok segítségével megoldott szakmai problémákra példaként említette az új munka törvénykönyvvel kapcsolatban a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt járó kártérítéseket. A Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munka törvénykönyvének a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeire vonatkozó speciális szabályai mellett a kártérítésre vonatkozó általános szabályait is alkalmazni kell. Hasonlóan fontos probléma volt az elmaradt jövedelem kiszámításának, vagy a szakszervezetek jogosítványai értelmezésének kérdése is - tette hozzá a szakember.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
MUNKAJOG
KÖZIGAZGATÁSI PEREK
KÚRIA