Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

115 millió eurós büntetés élelmiszer-csomagolási kartelleknek - Az Európai Bizottság összesen nyolc gyártót és két forgalmazót bírságolt

2015.06.30. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság összesen 115 865 000 euró bírságot szabott ki a kiskereskedelmi élelmiszer-csomagolásban használatos tálcákkal foglalkozó nyolc gyártóra és két forgalmazóra, amiért részt vettek az e területen feltárt öt különálló kartell valamelyikében (vagy akár több ilyen kartellben is). A nyolc gyártó a finn Huhtamäki, a francia Nespak és Vitembal, a német Silver Plastics, az olasz Coopbox, Magic Pack és Sirap-Gema, valamint a brit Linpac. A két érintett forgalmazó a portugál Ovarpack és az egyesült királyságbeli Propack.

A felsorolt cégek rögzítették az árakat és elosztották egymás között a vevőket a polisztirol habtálcák, valamint a kemény polipropilén tálcák piacán, ami sérti az uniós antitrösztjogszabályokat. A polisztirol habtálcákat és a kemény polipropilén tálcákat jellemzően szupermarketekben értékesített élelmiszertermékek (többek között sajt, hús, hal és sütemény) csomagolására használják. A Linpac a Bizottság 2006. évi engedékenységi közleménye alapján teljes körű mentességben részesült amiatt, hogy feltárta a Bizottság előtt a kartell létezését.

Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Ezek a kartellek a saját maguk vagy családjuk számára élelmiszert vásárló fogyasztók millióit károsították meg. Az érintett cégek felosztották maguk között a kiskereskedelmi élelmiszer-csomagolási piacot, és ahelyett, hogy érdemben versenyeztek volna, megállapodtak egymás közt az árakról. A kartellek gazdaságunk egészére nézve károsak, mivel így a piac helyett maguk a vállalkozások diktálják az árakat, ami többek között az innovációra való késztetést is aláássa. Ezért nem vagyunk hajlandók megtűrni a kartellek létezését.”

A Bizottság vizsgálata nyomán öt elkülönülő kartellre derült fény a kiskereskedelmi élelmiszer-csomagolás terén, amelyek tevékenysége az Európai Gazdasági Térség (EGT) területének jelentős részére kiterjedt, azon belül pedig konkrétan az alábbi piacokat fedte le:

  • a polisztirol habtálcák és a kemény polipropilén tálcák piaca Észak- és Nyugat-Európában (a továbbiakban: ÉNY-Európa), azaz Belgiumban, Dániában, Finnországban, Németországban, Luxemburgban, Hollandiában, Norvégiában és Svédországban. A versenyellenes magatartásra ezen a piacon 2002. június és 2007. október között került sor;
  • a polisztirol habtálcák piaca Közép- és Kelet-Európában (a továbbiakban: KK-Európa), azaz a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában. A versenyellenes magatartásra ezen a piacon 2004. november és 2007. szeptember között került sor;
  • a polisztirol habtálcák piaca Délnyugat-Európában (a továbbiakban: DNY-Európa), azaz Portugáliában és Spanyolországban. A versenyellenes magatartásra ezen a piacon 2000. március és 2008. február között került sor;
  • a polisztirol habtálcák piaca Franciaországban. A versenyellenes magatartásra ezen a piacon 2004. szeptember és 2005. november között került sor;
  • a polisztirol habtálcák piaca Olaszországban. A versenyellenes magatartásra ezen a piacon 2002. június és 2007. december között került sor.

A Bizottság által megbírságolt vállalatok e kartellek legalább egyikében részt vettek.

A 2000-es évek elejétől kezdve, egy évtől közel nyolc évig terjedő időszakon keresztül (kartellenként némileg eltérő körülmények között) a tíz cég rögzítette az árakat, elosztották egymás között a vevőket és felosztották a piacokat, összejátszottak az ajánlattétel terén, és bizalmas üzleti adatokat osztottak meg egymással.

Mind az öt kartell két- vagy többoldalú szerződéseken alapult, amelyeket a vállalatok többnyire jogszerű ágazati találkozók margóján kötöttek egymással. A személyes találkozók mellett számos elektronikus levélváltásra és telefonbeszélgetésre is sor került. Némelyik kartellben a résztvevők „a Klub” megnevezéssel illették a jogellenes szerveződéseiket.

Pénzbírságok

Az egyes kartellekben való részvételért a vállalatokat a következő pénzbírság terheli:

 

ÉNY-Európa

KK-Európa

DK-Európa

Franciaország

Olaszország

Összesen

Linpac

0

0

0

0

0

0

Vitembal

265 000

 

295 000

265 000

295 000

1 120 000

Huhtamäki

10 806 000

 

0

4 756 000

 

15 562 000

Sirap-Gema

 

943 000

 

5 207 000

29 738 000

35 888 000

Coopbox

 

602 000

10 955 000

 

22 137 000

33 694 000

Nespak

 

 

 

 

4 996 000

4 996 000

Magic Pack

 

 

 

 

3 263 000

3 263 000

Silver Plastics

20 317 000

 

 

893 000

 

21 210 000

Ovarpack

 

 

67 000

 

 

67 000

Propack

 

65 000

 

 

 

65 000

 

 

 

 

 

 

115 865 000

A bírságok meghatározására a bírságok megállapításáról szóló 2006. évi bizottsági iránymutatás alapján került sor. A bírságok szintjének meghatározásakor a Bizottság elsősorban a vállalkozások által az EGT területén az érintett termékekből realizált árbevételt, a jogsértés súlyosságát, földrajzi kiterjedését és időtartamát vette figyelembe. A bírságok megfelelő visszatartó erővel bírnak, ugyanakkor arányosak a jogsértéssel.

A Bizottság 2006. évi engedékenységi közleménye értelmében a következő engedményeket alkalmazta:

 

ÉNY-Európa

KK-Európa

DK-Európa

Franciaország

Olaszország

Linpac

100%

100%

100%

100%

100%

Vitembal

50%

45%

50%

45%

Sirap-Gema

50%

30%

30%

Coopbox

30%

30%

20%

Magic Pack

10%

Silver Plastics

10%

Ovarpack

20%

A Linpac teljes mértékben mentesült a 145 065 000 eurós bírság megfizetése alól, mivel első alkalommal ez a vállalkozás fedte fel a kartell létezését a Bizottság előtt. Más vállalatok esetében a Bizottság – engedékenységi programja keretében – a vizsgálatban történő együttműködésük miatt csökkentette a kirótt bírság összegét.

A Magic Pack (az olaszországi kartellben való részvétel kapcsán) és a Silver Plastics (a franciaországi kartellben való részvétel kapcsán) esetében a Bizottság a bírságok kiszabása során figyelembe vette, hogy e cégek csak kisebb mértékben vettek részt a kartellekben.

Fizetésképtelenség

Három vállalkozás a bírságokról szóló iránymutatások 35. pontjával összhangban jelezte, hogy nem tudja megfizetni a bírságot. A Bizottság a vállalatok korábbi évekre vonatkozó pénzügyi kimutatásai, a folyó évre és a következő évekre vonatkozó előrejelzései, a pénzügyi helyzetüket, jövedelmezőségüket, fizetőképességüket és likviditásukat leíró arányszámok, valamint a külső partnerekkel és a részvényesekkel való kapcsolatuk fényében értékelte azok kérelmeit. Az elemzés alapján a Bizottság bírságcsökkentést ítélt meg két vállalat számára, egy vállalatnak pedig elutasította a kérelmét.

Háttér

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke megtiltja a kartellek és más versenykorlátozó üzleti gyakorlatok alkalmazását.

A Bizottság vizsgálata előre be nem jelentett ellenőrzésekkel kezdődött 2008 júniusában. A Bizottság 2012 szeptemberében kifogásközlést adott ki, majd 2013 júniusában szóbeli meghallgatást tartott.

Az üggyel kapcsolatban részletesebb tájékoztatás – a bizalmas adatokkal összefüggő kérdések rendezése után – a 39563. ügyszám alatt lesz elérhető a Bizottság versenypolitikai honlapján található ügynyilvántartóban. A Bizottság kartellek elleni fellépéséről lásd a Bizottság kartellekről szóló weboldalát.

Kártérítési kereset

Az itt ismertetett versenyellenes magatartás által érintett összes személy vagy vállalkozás a tagállami bíróságokhoz fordulhat kártérítés iránti igényével. A Bíróság ítélkezési gyakorlata és az 1/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a trösztellenes rendelet) egyaránt megerősíti, hogy a nemzeti bíróságok elé kerülő ügyekben a bizottsági határozat kötelező erejű bizonyítéknak számít arra nézve, hogy a szóban forgó magatartás megtörtént, és jogellenes volt. A Bizottság által kivetett bírságok nem érintik az esetlegesen megítélhető kártérítéseket, amelyek összegét nem kell csökkenteni a Bizottság által kirótt pénzbírságra való tekintettel.

A trösztellenes ügyekben nyújtandó kártérítésről szóló irányelv – amelyet a tagállamoknak 2016. december 27-ig kell átültetniük nemzeti jogrendszerükbe – megkönnyíti a versenyellenes gyakorlatok kárvallottai számára a kártérítési igényük érvényesítését. Az antitrösztügyekkel kapcsolatos kártérítési keresetekről további információ (többek között az antitröszt-jogsértések által okozott kár számszerűsítésére vonatkozó gyakorlati útmutató) ITT található.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KERESKEDELEM
VERSENYJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG