A pénzkövetelés érvényesítése per nélkül a leghatékonyabb - Fizetési meghagyásos eljárással könnyű a kintlévőségek érvényesítése

2016.06.21. Jogi Fórum / dr. Böröcz Helga

Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás ma már az egyik leggyorsabb - és egyben leginkább költségkímélő - lehetőség kintlévőségeink érvényesítésére. Hogyan lehetséges ez?

A vonatkozó jogszabály szerint[1] a fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás.

Amennyiben a kibocsátott meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, az res iudicatat eredményez, azaz ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

2010. július 1-jétől kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés,

  • ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye,
  • és ha összege az 1.000.000 Ft-ot nem haladja meg.

Azaz nem lehet kibocsátani a fizetési meghagyást, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe. Viszont nem tiltja a jogszabály, hogy az 1.000.000 Ft-ot meghaladó követeléseket is lehessen ebben az eljárásban érvényesítni.

Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárást – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által üzemeltetett informatikai felületen - a közjegyző, mint hatóság intézi. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság csak elektronikus úton indíthat eljárást, beadványait is csak így nyújthatja be; amelyhez minősített elektronikus aláírás szükséges.

Magánszemély a hagyományos módon, azaz papíralapon nyújthatja be a kérelmét, bármely közjegyzőnél akár személyesen, akár postai úton vagy szóban is előterjesztheti akár.

A gyors ügymenetet szolgálja, hogy az a közjegyző, akire az informatikai rendszer az elektronikusan benyújtott kérelmet szignálta, három napon belül köteles intézkedni a kérelem kibocsátása tárgyában. A fizetésre kötelezettnek postán, tértivevényes levélben kézbesíti az iratot, amelyet a közhiedelemmel ellentétben bizony célszerű átvenni.

Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés járulékok nélkül számított értéke (díjalap). Az eljárási díj mértéke az alapeljárásban 3%, de legalább 5.000 és legfeljebb 300.000 Ft.

A díjat az eljárás megindításakor a jogosult köteles előlegezni, de a fizetési meghagyás által a kötelezett viseli végül a költségeket, amelyek a meghagyás részeként közvetlenül végrehajthatók.

Ellentmondás hiányában a fizetési meghagyás jogerőre emelkedhet. Amennyiben az adós nem teljesít a meghagyásra, vele szemben a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtás kezdeményezhető, amelynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5.000, legfeljebb 150.000 Ft. A végrehajtási díjat szintén a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli.

 

[1] Fmh tv. 1. § (1) bek.

Magyar Országos Közjegyzői Kamara

  • kapcsolódó anyagok
KÖZJEGYZŐK