A közérdekű adatkiadás iránti perek gyakorlata - A leggyakoribb alperesi hivatkozások

2017.07.10. Jogi Fórum / Fővárosi Törvényszék

Az elmúlt évek statisztikai adatai azt mutatják, hogy a közérdekű adatkiadás iránti perek száma folyamatosan emelkedik, gyakorlatilag minden nap érkezik egy ilyen ügy - ismertette dr. Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője a Törvényszék 2017. július 7-én tartott sajtótájékoztatóján. Az újságírók kérdéseire dr. Palotás Gergely Péter, a törvényszék csoportvezető-helyettes bírája válaszolt.

Dr. Madarasi Anna elmondta, hogy a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumába 2013-ban 151 közérdekű adatkiadás iránti kereset érkezett, 2016-ban pedig már 237 közérdekű adatkiadás iránti per indult.

Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, tehát a közérdekű adatok természetes élettere a nyilvánosság. A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapvető jog egyik legfontosabb indoka a közszféra átláthatóságának biztosítása. Az alaptörvényi szintű szabályozás mellett a közérdekű adatok fogalmát, ezek kiadási kötelezettségét, annak feltételeit, az e kötelezettség alóli kivételeket, valamint a részletszabályokat az úgynevezett Info törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) tartalmazza.

Az információszabadság valamennyi állami szervezet gazdálkodásával és működésével kapcsolatos adat nyilvánosságának az érvényre juttatását jelenti. Az állami adatgazdák körébe a kormányon és a központi államigazgatási szerveken túl az önkormányzati szereplők és minden közfeladat ellátásával megbízott szervezet is beletartozik, valamint az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesítő természetes személytől vagy szervezettől, illetve a közpénzzel gazdálkodó valamennyi szervezettől kérhető közérdekű adat kiadása. Ha az adatkezelő szerv az adat kiadását megtagadja vagy elzárkózik tőle, akkor a sérelmet szenvedett személy dönthet úgy, hogy először a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulva kéri az elszenvedett sérelem jóvátételét, majd ennek eredménytelensége esetén bírósághoz fordulhat. De választhatja azonnal is a bírósági peres utat.

A közérdekű adatokhoz való hozzáférést bárki igényelheti: természetes és jogi személyek vagy azok szervezeti egységei (pl.: szerkesztőség) egyaránt. A bíróságnak nem kell vizsgálnia, hogy az adatkérő miért szeretné megismerni az adatot és milyen módon kíván élni a közérdekű adat megismerésére és terjesztésére vonatkozó jogával. A pert az igényt elutasító ellen kell indítani.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatkiadás iránti per tárgya az eredetileg a közfeladatot ellátó szervhez benyújtott adatigénylésről való döntés. A közérdekű adat kiadása iránti perben a bíróság az adatigénylés megtagadásának a jogszerűségéről dönt, ezért a kereseti kérelemnek igazodnia kell az alperesnek korábban megküldött adatigényléshez, annál legfeljebb csak kevesebbet kérhet az igénylő. Célszerű már az adatigénylés iránti kérelemben pontosan megjelölni az adatokat, mert általánosságban megfogalmazott vagy pontatlan kérelem esetén az adatkezelő sem tud eleget tenni a kötelezettségnek. Gyakorlati tapasztalat, hogy a pontatlan kérelem nem alkalmas sikeres közérdekű adatigénylésre. Az átfogó, tételes, számlaszintű, valamennyi tevékenységre kiterjedő, ellenőrzésre irányuló adatigénylés is joggal tagadható meg, a szervezetek működésének átfogó ellenőrzése ugyanis nem tartozik a közérdekű adatok megismerésének körébe.

A 2015-ben bevezetett jogszabályváltozás alapján az adatigénylés teljesítéséért az adatkezelő költségtérítést állapíthat meg. Kormányrendelet pontosan és részletesen meghatározza az adatigénylések teljesítésekor felszámítható költségeket, ami az adathordozók, a kézbesítés és a munkaerő ráfordítás költségeit jelenti.

A pert az igény elutasításának közlésétől, a válaszadásra nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított 30 napon belül kell megindítani és a keresetlevélnek ezen az időn belül meg is kell érkeznie a bíróságra. Ha az adatkezelő a keresetindítási határidőn túl mégis válaszol, ez nem befolyásolja a keresetindítás lehetőségét, azaz nem a válasz megérkezésétől kezdődik a perindításra nyitva álló határidő - hívta fel a figyelmet Madarasi Anna.

A szóvivő kiemelte a közelmúlt gyakorlatából a legtöbbször előforduló alperesi hivatkozásokat, amelyek alapján az adatkezelők megtagadták a közérdekű adatok kiadását.

Több perben megjelenő alperesi védekezés volt a közpénzek „közpénz jellegének“ a vitatása, amellyel a közvélemény és a sajtó is sokat foglalkozott. A Fővárosi Törvényszék gyakorlatában közpénznek minősül valamennyi, kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által vagy bármilyen más forrásból juttatott pénzeszköz, amelynek a felhasználására vonatkozó adatok közérdekű adatok. A nem állami tulajdonban lévő, de közpénzzel gazdálkodó szervezetek esetében a bírósági gyakorlatban nem az adatkezelő személyének vagy működési formájának van jelentősége, hanem annak, hogy a keresettel érintett adatkör közpénznek minősülő vagyonra vonatkozik-e. A bíróság több esetben is kimondta, hogy ha a kiadni kért adatok közpénz felhasználását érintik, akkor közérdekű adatnak minősülnek.

Az alperesek részéről szintén gyakori hivatkozás, hogy az igényelt adat kiadása üzleti titkot sért. Ebben az esetben az üzleti titokhoz és az információszabadsághoz fűződő jogok összeütközéséről van szó, és a bíróság azt mérlegeli, hogy melyik jog védelme az indokoltabb. Gyakori indok a kért adatok kiadásának megtagadására, hogy azok döntés-előkészítésre vonatkoznak és kiadásuk veszélyezteti egy jövőbeli döntés objektív, külső befolyástól mentes meghozatalát.

Előfordul az is, hogy az adatkezelő azzal védekezik, hogy az adatigény szerinti adatösszesség nem az igényelt formában áll rendelkezésre és annak létrehozása nem jogszerű vagy aránytalan nehézséggel járna.

Az adatigénylést közérthetően és az igénylő által kért formában kell teljesíteni. Ha kiadni kért információk személyes adatokat is tartalmaznak, akkor a bíróság rendelkezhet úgy, hogy az adatkezelőt a közérdekű adatok kiadása során kötelezi a személyes adatok felismerhetetlenné tételére.

Dr. Palotás Gergely Péter, a Fővárosi Törvényszék bírája kérdésre válaszolva elmondta, hogy a közérdekű adatkiadás iránti perek jellemzően gyorsan befejeződnek és a felperesi pernyertesség aránya ebben a pertípusban a legmagasabb. Jellemzően szerkesztőségek, civil szervezetek és politikusok indítják, nagyjából egyenlő arányban ezeket a pereket. Szintén kérdésre beszélt arról, hogy a bíróság a keresetben meghatározott formában kötelezi az adatgazdát az adatkiadásra és elmondta, hogy régebben gyakori hiba volt a felperesi oldalról a keresetindítási határidő elmulasztása, de ez most már nem jellemző. Több újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az állami támogatások felhasználásával kapcsolatos közérdekű adatokat a sportszervezetek is kötelesek kiadni, függetlenül működési formájuktól, és egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a Sporttv. alapján ezek a szervezetek is látnak el közfeladatokat. Ezt követően még röviden szóba került az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítéssel kapcsolatos néhány kérdés is.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BÍRÓSÁG
JOGGYAKORLAT