15-ről 9 évre csökkentenék a büntethetőség korhatárát a Fülöp-szigeteken. A képviselőház igazságügyi bizottsága január 22-én fogadta el a törvénytervezetet. Az új szabály bírálatok kereszttüzébe került, jogvédők szerint több kára lenne, mint haszna.
A szenátus január 23-án megkezdte a jogszabály-módosítás vitáját. Több felsőházi képviselő is aggályát fejezte ki az intézkedéssel kapcsolatban, amelynek célja annak megakadályozása lenne, hogy a bűnbandák gyerekeket használjanak fel a bűncselekmények elkövetéséhez. A szenátorok és a jogvédők kételkednek benne, hogy a törvénytervezet elérné célját, szerintük csak több kiskorú kerülne börtönbe miatta.
“Ha az a gond, hogy sok gyereket használnak bűncselekmények elkövetésére, akkor lehet, hogy jobb megoldás lenne a felnőtt felbujtókra kiszabható büntetési tételt növelni” – vélekedett Joel Villanueva szenátor.
Grace Poe felsőházi képviselő figyelmeztetett, hogy a Fülöp-szigetek “óvodabörtönöket” hozna létre a tervezet elfogadásával. “Ha nagykorú bűnözőkkel zárjuk össze ezeket a gyerekeket, akkor nagy az esélye annak, hogy megkeseredett fiatalokként kerülnek ki a börtönből” – mutatott rá.
A Karapatan jogvédő csoport szerint az új jogszabály előrevetíti annak a veszélyét, hogy több millió gyermeket egy életre megbélyegeznek majd.
Az alsóház igazságügyi bizottságát vezető Doy Leachon védelmébe vette a tervezetet. “A jogszabály alapját azok a legfrissebb jelentések adták, amelyek szerint ijesztően megnőtt a bűnbandák által bűncselekmények elkövetésére használt gyermekek száma” – hangoztatta közleményében.
“Már a római és a kánonjogi rendszer is ismerte azt a jogalkotói kérdést, miszerint szükséges és indokolt meghúzni egy korhatárt a gyermekek által elkövetett bűncselekmények eseteiben. Rendelkezéseik értelmében ez a korhatár a 7. életévet jelentette” – írja Duday Gábor A büntethetőségi korhatár alapkérdései című dolgozatában. “Már ekkor megkezdődött az a vita, hogy a felelősséget lényegében csak meghatározott életkorhoz vagy azon túlmenően egyéb kritériumokhoz kössék-e.”
Magyarországon egy 1792-es törvényjavaslat az életkori korhatárt négy csoportra osztotta fel. Az alsó korhatárt, miszerint nem büntethető a gyermekkorú elkövető a cselekményeiért, a 7. életévben állapította meg. A 7-12 évesek esetében az elkövetőket házi fegyelem alá vonhatták. Jelenleg, a 2013. július 1. napján hatályba lépett Btk. módosítás alapján bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén a büntethetőség alsó korhatára az általános 14 helyett 12 év, abban az esetben ha a gyermekkorú elkövető rendelkezett a bűncselekmény felismeréséhez szükséges belátással. (Duday Gábor: A büntethetőségi korhatár alapkérdései)
