Mikor csökkenthető a megváltozott munkaképességűek ellátása? - Alaptörvényt sért a Kúria ítélete - Az Alkotmánybíróság döntött

2019.02. 1. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A jogalkotó figyelemmel a létbiztonságra csak abban az esetben engedi csökkenteni a megváltozott munkaképességű személy korábbi ellátásának összegét, ha az annak megállapítása alapjául szolgáló egészségügyi-munkaképességi állapotban pozitív változás következik be. - Az Alkotmánybíróság megállapította a Kúria ítéletének alaptörvény-elleneségét, ezért azt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletére kiható hatállyal megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria Mfv.III.10.065/2016/6. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.2016/2015/5. számú ítéletére kiható hatállyal megsemmisítette.

Az indítványozó rokkantsági nyugdíjban részesült. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény alapján 2012. január 1-jétől a rokkantsági nyugdíj rehabilitációs ellátásként került továbbfolyósításra, méghozzá jóval kevesebb összegben. Az indítványozó a jogerős hatósági határozat ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresettel élt. A bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el, melynek eredményeképpen a hatóság első fokon magasabb összegű rokkantsági ellátást állapított meg.

Az indítványozó a jogerős határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben azt sérelmezte, hogy az eljárt hatóságok alaptalanul hivatkoztak az állapotjavulás tényére, mivel a bíróság által beszerzett igazságügyi szakértői vélemények az állapotjavulásra vonatkozó megállapításokat nem tartalmaztak. Az indítványozó keresetét a bíróság az alkotmányjogi panasz tárgyát képező ítéletével elutasította.

Az indítványozó a Kúria döntését követően az Alkotmánybírósághoz fordult. Álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelméhez a bíróságoknak az állapotjavulás fogalmára vonatkozó téves és alaptörvény-ellenes jogértelmezése vezetett. Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak találta. A jogalkotó figyelemmel az érintett ellátási csoportokra, valamint a létbiztonságra csak abban az esetben engedi csökkenteni a korábbi ellátás összegét, ha az annak megállapítása alapjául szolgáló egészségügyi-munkaképességi állapotban pozitív változás következik be. A tisztességes eljárás követelménye az eljárásjogi garanciák érvényesülését is magában foglalja, és az eljárás egészének, valamint körülményeinek figyelembe vételével lehet megítélni. Jelen ügyben a bíróság nem vizsgálta, hogy az indítványozó részére megállapított – a korábban folyósítottnál – alacsonyabb összegű ellátás indokául szolgáló állapotjavulás valóban bekövetkezett-e. A ténymegállapításkor ugyanis a bíróság pusztán a korábbi besorolás, és az új minősítés százalékos összevetésére utalt. Az állapotjavulás azonban olyan tényezőnek tekintendő, amely az eljárás során orvosszakmai (és nem pusztán jogi) szakértői vizsgálatot igényel, ugyanis az állapotjavulás bizonyításának hiányában az eljáró hatóságok nem tesznek eleget a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményének.

A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Salamon László alkotmánybíró, különvéleményt csatolt Dienes-Oehm Egon és Stumpf István alkotmánybíró.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KÚRIA
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
FOGYATÉKOSÜGY