Mennyiben védi a tényállítást a véleménynyilvánítás szabadsága? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2019.12. 6. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az olyan tényállításokkal szemben, amelyek igazságtartalma nem igazolható, a véleménynyilvánítás szabadsága nem véd - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1235/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria szólásszabadság ügyében hozott határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben egy újságcikkben leírtak kapcsán a bíróság kimondta az indítványozók bűnösségét rágalmazás vétségében.

Az indítványozók  az alkotmányjogi panaszukban kifejtették, hogy szerintük a bíróságok nem értékelték, hogy az alapügy sértettje, egy védőnő közfeladatot ellátó személynek minősül, így fokozottabb tűrésre köteles a tevékenységével kapcsolatos kritikákkal szemben.

Az Alkotmánybíróság a határozatában ismertette bevett gyakorlatát, amely szerint egy közhatalmat gyakorló személynek a tevékenységével szemben megfogalmazott véleményt főszabály szerint akkor is tűrnie kell, ha túlzó hangvételű, ez a tűrési kötelezettség azonban csak az értékítéletet tartalmazó véleményekkel szemben és a valósnak bizonyuló tényállításokkal szemben áll fenn. Az olyan tényállításokkal szemben, amelyek igazságtartalma nem igazolható, a véleménynyilvánítás szabadsága nem véd (kivéve, ha a valótlan tényt állító személy nem tudott a tény hamisságáról és e körben a kellő körültekintést sem mulasztotta el).

Az eljáró bíróságok az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a megjelent cikknek a sértettre vonatkozó egyes állításait tényállításnak minősítették, és így nem az értékítéletet tartalmazó véleményekre irányadó alkotmányos szempontok szerint bírálták el, hanem azt valóságbizonyítás alá vetették. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy az indítványozóknak a cikkben megfogalmazott vitatott állításai egyfelől egy (az indítványozók állítása szerint) megvalósult cselekményre, másfelől pedig egy tényhelyzetre utaltak, tehát az eljáró bíróságok helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy az indítványozók állításai tényállítások voltak. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az eljáró bíróságok a vonatkozó alkotmányossági szempontokat figyelembe vették, így az indítványozók panaszát elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
SAJTÓ
SAJTÓSZABADSÁG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA