Egyesíthető Gyárfás és Portik ügye - A Kúria elutasította a legfőbb ügyész indítványát

2020.06. 3. Jogi Fórum / Kúria / Legfőbb Ügyészség

A Kúria elutasította a legfőbb ügyész Gyárfás Tamás médiavállalkozó ügyében perújítás ellen benyújtott indítványát - tudatta a legfőbb bírói fórum szerdán. A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben a súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Portik Tamás ellen perújítás nyomán folyamatban lévő büntetőügyet a Gyárfás Tamás elleni üggyel egyesítette.

A vád szerint Gyárfás Tamás bízta meg Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó megölésével, és Portik Tamás meg is szervezte a gyilkosságot, amelyet Jozef Rohác hajtott végre. Rohác évek óta jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetését tölti. Gyárfás és Portik tagadja bűnösségét.

A Kúria 2020. május 19-én meghozott végzésével, az emberölés bűntette miatt Gyárfás Tamás terhelt ellen folyamatban lévő büntetőügyben a legfőbb ügyésznek a Fővárosi Törvényszék – Portik Tamás perújítási ügyében hozott – végzése ellen a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványát elutasította.

A döntés előzményeinek összefoglalója

A Fővárosi Törvényszék 2019. november 15. napján kelt végzésével a perújítás miatt Portik Tamás ellen folyamatban lévő büntetőügyet a Fővárosi Törvényszéken Gyárfás Tamás ellen folyamatban lévő büntetőügyhöz egyesítette.

A legfőbb ügyész 2019. december 16-án a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelentett be a Fővárosi Törvényszék végzése ellen. Indítványozta, hogy a Kúria a büntetőeljárási törvény (Be.) 669. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg, hogy a végzés törvénysértő.

A Kúria indokolásának rövid összefoglalója

A Kúria rámutatott, a Be. 146. § (1) bekezdésének helyes értelmezése az, hogy az eljárás azonos szakaszában lévő ügyek egyesíthetők, és ez a perújítás elrendelését követő elsőfokú eljárásra is vonatkozik.

A több emberen elkövetett emberölés, több ember szándékos megölése ún. összefoglalt bűncselekmény, az emberölés minősített esete. Az egységbefoglalás szempontjából közömbös az egységet alkotó cselekmények mikénti megvalósulása, egymáshoz való viszonya, kötődése, elszigeteltsége vagy kapcsolódása. Törvényi egységet csak tettesi magatartás hoz létre. Az adott, összefoglalt bűncselekmény ugyanazon tettes cselekményeit foglalja össze, s ezt szolgálja az ehhez kapcsolódó perújítási gyakorlat.

A több emberen elkövetett emberölés bűntettével kapcsolatban ez azt jelenti, hogy amennyiben van olyan tettes, akinek a terhére (egyszerre) legalább egy ember befejezett megölése és további egy személy sérelmére tettesként (társtettesként) elkövetett ölés megkísérlése vagy befejezése megállapítható, akkor ezen tettesi magatartáshoz kapcsolódó ugyanazon részes cselekményének minősítése is ehhez igazodó.

Az ügyészség tiszteletben tartja a Kúria döntését, ugyanakkor azzal szakmailag nem ért egyet, ezért azt az ügyészségi joggyakorlat számára nem tudja irányadónak tekinteni. Erre figyelemmel a jövőben sem tartja indokoltnak a kifogásolthoz hasonló egyesítés ügyészségi indítványozását.

A törvényességi jogorvoslat csak a legfőbb ügyész által igénybe vehető jogi eszköz, melynek elsődleges célja annak deklarálása, hogy a megtámadott határozat egésze vagy annak valamely rendelkezése törvénysértő. Az erről szóló megállapítás nem a múltra hat, hanem a jövő jogalkalmazásának szól. Tehát a büntetőperben, az érintett büntetőeljáráson kívül eső olyan eljárás, amelynek tartalma a jogértelmezés. Törvényi korlátja, hogy a Kúria határozata ellenében, és perújítási, avagy felülvizsgálati okból nem vehető igénybe.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ÜGYÉSZSÉG
KÚRIA