Munkajogi és idegenrendészeti változások a Brexit következtében - Hogyan él tovább az uniós jog az Egyesült Királyságban?

2021.02.17. Jogi Fórum / Baker McKenzie

Új szabályok léptek életbe 2021. január 1-jén az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése óta érvényben volt átmeneti időszak. Mi változott a munkajog és az idegenrendészeti szabályok területén? Hogyan él tovább az uniós jog az Egyesült Királyságban? Cikkünk megadja a válaszokat.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött egy 11 hónapos átmeneti időszak, amelyben jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben. Az átmeneti időszak lejártával ugyanakkor megszűnt az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

2020. december 24. napján az Európai Unió és az Egyesült Királyság ("Felek") között megszületett a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás ("Megállapodás"), amely rendezi a két fél közötti, a 2020. december 31. napján véget érő átmeneti időszak utáni kapcsolatokat. A Megállapodás kiterjed a munkaügyi és szociális normákra, kapcsolatokra is.

A védelmi szintek gyengítésének tilalma

A Megállapodás előírja a védelmi szintek gyengítésének tilalmát. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kötelezettséget vállalnak, hogy egyik fél sem csökkenti a munkaügyi és szociális védelmi szintjeit a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat befolyásoló módon az átmeneti időszak lejártakor érvényes védelmi szint alá. Például az Egyesült Királyság nem módosíthatja úgy a munkaviszonyokra vonatkozó szabályozását, hogy ezzel jelentősen kedvezőbb helyzetbe hozza az Egyesült Királyság munkáltatóit vagy munkavállalóit. Az Egyesült Királyság szabadon választhat, hogy eltér a jövőbeli uniós foglalkoztatási törvényektől, de az EU bizonyos korlátok között és választottbírósági eljárás keretében ún. „kiegyensúlyozó intézkedéseket” alkalmazhat, ha megfelelően alá tudja támasztani, hogy az Egyesült Királyság által alkalmazott eltérés lényeges hatást gyakorol a kereskedelemre és/vagy a befektetésekre.

Annak eldöntése, hogy valamelyik fél a korábbi védelmi szintektől eltért-e, egy erre a célra felállított szakértői testület dönt, amely egy 90 napos konzultációs időszak után avatkozhat be, ha a Felek nem tudják egymás között elrendezni a vitát.

Bár az Európai Bíróság hatásköre a jövőben nem terjed ki az Egyesült Királyságra, ez az eljárás lehetőséget nyújt az EU számára, hogy némileg kontrollt gyakoroljon az Egyesült Királyság döntései felett.

Idegenrendészeti változások a Brexit következtében 

Az EU-polgárokat érintő egyik legnagyobb jelentőségű változás a brit bevándorlási szabályozásban történt. 2021. január 1-től ugyanis az Egyesült Királyság beszüntette az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire – vagyis az EU-ból és az unión kívüli országokból érkezőkre – egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptetett életbe. E szabályozás alapján a brit hatóságok főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján bírálják el a letelepedési kérelmeket.

Azok az EU-polgárok, akik 2021. január 1. előtt érkeztek, és már életvitelszerűen, törvényesen az Egyesült Királyságban laknak, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez letelepedett jogi státusért kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz egy direkt erre a célra létrehozott online platformon keresztül, amely az „EU Settlement Scheme” nevet kapta. A benyújtás határideje június 30.

A Magyarországra történő beutazás tekintetében pedig 2021. január 1-jét megelőzően Magyarországra érkezett és huzamosabb ideig itt tartózkodó Nagy-Britannia és Észak-Írország (továbbiakban együtt: brit állampolgárok) állampolgárai az uniós tagság folytán korábban szerzett jogaikat megtarthatják és kedvezményezetti státust igényelhetnek. A brit állampolgárok részére kiállított regisztrációs igazolások 2021. március 31. napjáig érvényesek, ezen időszakon belül a huzamosabb ideje Magyarországon tartózkodó brit állampolgárok nemzeti vagy EK letelepedési engedély iránti kérelmet nyújthatnak be, amellyel a jövőben engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon.

A brit állampolgárok 2021. január 1. napját követően vízummentesen utazhatnak és tartózkodhatnak Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meg nem haladó időtartamban.

Rövid időszakra érkező üzleti látogatók és vállalaton belül áthelyezett személyek

A Megállapodásban a Felek kötelezettséget vállalnak, hogy lehetővé teszik a (i) vállalaton belül áthelyezett személyek belépését és ideiglenes tartózkodását; (ii) a letelepedési céllal érkező üzleti látogatók belépését és ideiglenes tartózkodását, anélkül, hogy munkavállalási engedélyt vagy hasonló szándékú más előzetes jóváhagyási eljárást írnának elő számukra; valamint (iii) a másik Fél vállalaton belül áthelyezett személyeinek foglalkoztatását a saját területükön. A Felek továbbá vállalják, hogy nem alkalmaznak az ilyen személyek összlétszámára vonatkozó korlátozásokat és biztosítják a kedvező elbánás elvét.

A tartózkodás megengedett időtartama a vezető beosztású személyek és a szakemberek esetében legfeljebb három év, a gyakornok munkavállalók esetében legfeljebb egy év, a letelepedési céllal érkező üzleti látogatók esetében pedig bármely hat hónapos időszakon belül legfeljebb 90 nap.

Azonban azoknál a brit állampolgároknál, akiknek esetében nem lehet alkalmazni az előbb említett kedvezményes beutazási feltételeket, a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint kell ezentúl eljárni, azaz itt-tartózkodásuk és munkavállalásuk jogcímhez és engedélyhez lesz kötve.

Az uniós jog továbbélése

A Brexit nem érinti az uniós jog átültetése végett alkotott, 2020. december 31-e előtt hatályba lépett rendelkezéseket, így például a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv a nemzeti jogban tovább él. Az uniós jogot implementáló nemzeti jogot a továbbiakban is az uniós joggal összhangban kell értelmezni, de az Európai Uniós szerveknek a jövőben jóval kisebb mozgásterük lesz az Egyesült Királyság bíróságainak, hatóságainak a döntéseit vitatni.

Az Európai Unió Bíróságának hatásköre főszabály szerint megszűnt, azonban Észak-Írország tekintetében számos, az egyenlő bánásmód követelményét előíró irányelv alkalmazandó marad, e tekintetben a Brexit után született bírósági döntések is irányadók maradnak.

A még nem implementált EU-s direktívák, illetve jövőbeni EU-s direktívák tekintetében az Egyesült Királyság eldöntheti, hogy beépíti-e az uniós rendelkezéseket a saját nemzeti jogába.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI UNIÓ
IDEGENRENDÉSZET
NAGY-BRITANNIA