Büntetőjogszabályok módosítása a kormány előtt

2002.01. 6. MTI

Várhatóan jövő heti ülésén tárgyalja a kormány azt a csaknem 100 paragrafus terjedelmű, büntető anyagi, illetve eljárási törvényeket érintő tervezetet, amely többek között létrehozná az óvadék intézményét, módosítaná a terrorcselekményekre, valamint kábítószerre vonatkozó szabályozást, és törölné az újszülött megölése elnevezésű önálló tényállást, illetve a gyermekgyilkosságot mint az emberölés minősített esetét.

Bócz Endre, a módosítások tervezetét előkészítő Igazságügyi Minisztérium (IM) főcsoportfőnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a büntető törvénykönyv (Btk.) különös részében található egyes bűncselekményekkel kapcsolatos javaslatok között szerepel a terrorcselekmények újraszabályozása.

Részben a tavaly szeptember 11-i támadás hatására, a nemzetközi elvárásokhoz igazodva változik a tényállás, amely korábban csupán az államnak az emberek, értékek elpusztításával való fenyegetését, zsarolását foglalta magába. A hatályos magyar szabályozás szerint tehát az Egyesült Államok elleni tavalyi öngyilkos merényletek szervezőit terrorcselekmény miatt nem lehetne felelősségre vonni.

A tervezet tartalmazza, hogy az ilyen cselekményre irányuló szervezet létrehozása önmagában is büntetendő.

A kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó szabályozás tervezete lehetőséget adna a bírói gyakorlatban a kínálati magatartás súlyosabban, illetve a keresleti magatartás enyhébben történő megítélésére. A fogyasztó esetében például lehetőség nyílna a büntetőeljárás egészségügyi kezeléssel történő kiváltására.

A tervezet megszünteti a néhány éve bevezetett újszülött megölése elnevezésű önálló, privilégizált tényállást, amely az emberölésre vonatkozó 5-től 15 évig terjedő büntetési tétel helyett csupán 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztést tartalmazott, illetve az emberölésnek azt a minősített esetét, amelyet a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére követtek el és 10-15 évig illetve életfogytig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett.

Ezzel kapcsolatban Bócz Endre elmondta: ezek a paragrafusok nem sok nyomot hagytak a bírói gyakorlaton, ez esetben is célszerűbb a bírók belátására, mérlegelésére bízni miképpen értékelik a büntetéskiszabás során például azt a speciális esetet, ha egy szülő nő beszűkült tudatállapotban követ el egy bűncselekményt, illetve ha az emberölést egy, az átlagosnál sokkal kiszolgáltatottabb, védtelenebb áldozat sérelmére követik el.

- Több évtizedes jogalkalmazói tapasztalatok szerint ezeket a körülményeket korábban, az idevonatkozó részletes szabályozás hiányában is mindig súlyuknak megfelelően tudták értékelni a bírák - jegyezte meg az egykori fővárosi főügyész.

Hozzátette: a tervezet törölné a Btk. általános részéből azokat az utóbbi években hatályba léptetett rendelkezéseket, amelyek az IM szakemberei szerint szükségtelenül korlátozzák a bíró döntési, mérlegelési szabadságát.

Ilyen például az a paragrafus, mely szerint a bírónak a büntetési tétel középmértékéből kell kiindulnia a büntetés kiszabásánál, és ha ettől eltér, azt indokolnia kell. De a tervezet szerint a szabadságvesztés büntetések felfüggesztése terén is nagyobb döntési szabadságot élveznének a bírák.

A tervezet nem tartalmazza a gyűlöletbeszéd, holokauszt-tagadás fogalomkörébe tartozó bűncselekmények módosítását, ugyanis csak nemrég készült el az Európai Unió Tanácsának kerethatározat-tervezete, és amíg azt a javaslatot az unió illetékes testületei el nem fogadják, nem célszerű módosítani a magyarországi szabályozást.

A módosító csomag érinti az 1998-ban elfogadott új büntetőeljárási törvényt, amely 2003. július 1-jén, a három ítélőtábla működésének megkezdéséhez igazodva lép majd hatályba.

Az eljárási törvényt illető módosításokról szólva Bócz Endre példaként említette az óvadék intézményének bevezetését.

A tervezet szerint kizárólag azoknak a személyeknek az esetében kerülhet sor az óvadék alkalmazására, akiknek az előzetes letartóztatását szökés, elrejtőzés veszélye indokolná és alaposan feltehető, hogy kellő mennyiségű készpénz letétele esetén nem vonják ki magukat az eljárás hatálya alól.

A módosítás tervezete az óvadék tekintetében konkrét összegeket nem tartalmaz. A főcsoportfőnök szerint a bírói gyakorlatnak kell majd kialakítania, hogy adott vagyoni, jövedelmi viszonyok között mekkora az az összeg, ami garantálja, hogy a jogintézmény beteljesítse küldetését.

Bócz Endre emlékeztetett arra, hogy az óvadék intézménye nem ismeretlen a magyar jogtörténetben, 1900-tól 1950-ig alkalmazták a bíróságok.

A jelenlegi módosítás szerint a házi őrizet időtartamát az előzetes letartóztatáshoz hasonlóan be kell számítani az utóbb jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. Az 1998-ban elfogadott törvény pedig tartalmazza azt is, hogy meghatározott személy ellen a büntetőeljárás legfeljebb a gyanúsítástól számított két évig tarthat, ennek leteltével pedig a kényszerintézkedések - így az előzetes letartóztatás is - automatikusan véget érnek.

Korábbi sajtóhírekkel kapcsolatban, melyek szerint a törvénymódosítás jelentősen korlátozná a büntetőeljárás nyilvánosságát, a nyomozásokról, büntetőperekről tudósító újságírók munkáját, Bócz Endre megjegyezte: ennek a törvénynek a feladata kizárólag a büntetőjogi felelősségre vonás rendjének szabályozása, a büntetőeljárásban szereplők jogainak és kötelezettségeinek rögzítése.

A tervezet a nyilvánosság vonatkozásában csupán azzal egészítené ki a büntetőeljárási törvényt, hogy a bírósági tárgyalás rendjének fenntartása a tanácsvezető bíró feladata, ő dönt például arról, hogy a fénykép és hangfelvételek készítése zavarja-e a tárgyalás folyamatosságát. A tervezet tartalmazza azt is, hogy a bírósági tárgyaláson hivatásszerűen részt vevő személyek - a bíró, a jegyzőkönyv vezető, az ügyész, a védő - megkötés nélkül fényképezhetők.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG