Ombudsmani vizsgálat a paksi romák ügyében

2002.10.22. MTI

Számos, az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot tárt fel a paksi romák ügyében folytatott ombudsmani vizsgálat - közölte Kaltenbach Jenő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Kaltenbach Jenő hangsúlyozta: a költözéssel kapcsolatos eljárás sem európainak, sem jogállaminak nem volt nevezhető. A romákkal szembeni intézkedés - az ombudsman álláspontja szerint - mindennemű kommunikációt nélkülöző, "bürokrata, lelketlen hatalmaskodó" volt. Kaltenbach Jenő hangot adott annak a véleményének is, hogy az egyedinek nem tekinthető eset során a helyi közigazgatás csődöt mondott, nem mutatva sem kríziskezelési képességet, sem felkészültséget az ügy megnyugtató rendezésére. Tapasztalatként fogalmazta meg azt is, hogy az eseményekkel kapcsolatos kudarcok láttán, a bírálatok hallatán, senki nem vállalta magára a felelősséget, az ügy szereplői rendre egymásra hárították azt.

Az ombudsman kifogásolta, hogy a paksi önkormányzat márciusban, amikor a romák hozzá fordultak a szerintük életveszélyessé vált Bedő-tanyai épület helyreállítását kérve, az építési hatóság felé terelte az ügyet. Ez nem volt sem logikus, sem a helyhatóságtól elvárható magatartásnak nem tekinthető - szögezte le Kaltenbach Jenő. A vizsgálatról kibocsátott összefoglaló szerint az önkormányzat csak az életveszély elhárításáról intézkedett, egyébként nem foglalkozott az üggyel, míg később, az ingatlan bontásának elrendelésekor anyagi és eljárásjogi szabályokat sértett; az épületet használó roma családokat nem vonták be az eljárásba, a hatóság nem biztosította számukra az ügyfelet megillető jogokat. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szóvá teszi azt is, hogy az önkormányzat nem tett meg mindent azért, hogy a krízishelyzetbe került családok emberhez méltó elhelyezést nyerjenek.

Az ombudsman összességében megállapítja, hogy az eljárás visszásságot okozott az élethez, a legmagasabb szintű egészséghez, a testi épséghez és az emberi méltósághoz fűződő alkotmányos joggal összefüggésben. A dokumentum szerint a gyermekes családokat átmeneti otthonokban, vagy közintézmények erre alkalmas helyiségeiben kellett volna elhelyezni. Az országgyűlési biztos mindezeken túl kifogásolja, hogy - noha a jegyzőnek, a gyermekjóléti szolgálatnak, az illetékes intézményeknek is tudomása volt a kialakult helyzetről - nem történtek lépések annak kapcsán, hogy a kényszerbontást követően a Bedő-tanyai gyerekek hetekig nem jártak iskolába. A vizsgálat összegzése szerint közvetett diszkriminációnak kell értékelni Paks város jegyzőjének és építésügyi hatóságának, önkormányzatának és polgármesterének eljárását, ahogy ugyanez valósult meg Németkéren is, a roma családok beköltözésének megakadályozásával.

A kisebbségi ombudsman ezért a paksi önkormányzatnak javasolja a Bedő-tanyai ingatlant életveszélyesnek nyilvánító és kényszerbontását elrendelő határozatok visszavonását, míg a megyei közigazgatási hivatalt arra hívja fel, hogy vizsgálja meg a jegyző által az elmúlt négy évben hozott építési határozatokat, különös tekintettel egyebek mellett a bontást elrendelő döntésekre. Felkéri a belügyminisztert, hogy - az igazságügyi tárcával együttműködve - milyen intézkedések szükségesek annak megelőzésére, hogy a továbbiakban önkormányzatok az építésügyi hatósági eljárást arra használják fel, hogy a "nemkívánatosnak" tartott lakosokat eltávolítsák a településről. Egyben kezdeményezi Paks önkormányzatának képviselőtestületénél, hogy számoltassa be a polgármestert a Bedő-tanyai ingatlan megvásárlásáról, emlékeztetve arra, hogy ezt a város vezetője a grémium felhatalmazása nélkül tette meg, valamint javasolja a testületnek e jelentés napirendre tűzését, a helyi romák helyzetének áttekintését, átfogó intézkedési terv kidolgozását a paksi romák életkörülményeinek rendezésére.

A paksi atomerőmű közelsége miatt az országgyűlési biztos azzal a kéréssel fordul az Országos Atomenergia Hivatalhoz, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz, hogy vizsgálják meg, a létesítmény biztonsági körzetében érvényesülnek-e jogszabályokban előírt intézkedések, az ott lévő lakóépületek pedig alkalmasak-e emberek huzamosabb idejű tartózkodására. Kaltenbach Jenő azzal a kéréssel fordul Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez, hogy tegyen javaslatot a kormánynak a roma lakosság lakhatási körülményeinek javítását, a telepszerű lakóhelyek újratermelődésének megakadályozását szolgáló akcióprogramra. Javasolja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek azt is, hogy dolgozzon ki és terjesszen a kormány elé olyan kommunikációs és képzési stratégiát, amely helyi szinten csökkentheti az előítéletes szemléletet, megváltoztathatja a helyi vezetők, köztisztviselők ez irányú magatartását, növelheti a toleranciát és a romák elfogadását.

  • kapcsolódó anyagok
KISEBBSÉGI JOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA
OMBUDSMAN