“A mesterséges intelligencia megkönnyíti a munkánkat, de jelenleg csak a nagyon repetitív, kreatívitást nem igénylő feladatokban képes megfelelően helyettesíteni egy hús-vér szakembert” – állítja Havas-Sághy Gábor ügyvéd, info-kommunikációs szakjogász. Az IT jogról és az IT jogász munkájának sajátosságairól, adatbiztonságról és kibertudatosságról, valamint a mesterséges intelligencia előnyeiről és hiányosságairól is beszélgettünk.
A honlapján tájékozódva láthatjuk, hogy ügyvédi praxisának egyik kiemelt szakterülete az információs technológia joga. Miért döntött úgy, hogy az ügyvédi pályát választja és ezen belül az IT jogra specializálódik?
12 éves koromban döntöttem el, hogy ügyvéd leszek. Jogász családból származom, számos ügyvéd volt a felmenőim sorában, többek között mindkét nagyapám és édesapám is ügyvéd volt, édesanyám pedig bíróként dolgozott. Megtetszett, amit gyermekként láthattam a jogászságból. Az egyetemen aztán szembesültem azzal, hogy ez a pálya még jóval szélesebb körű, színesebb és izgalmasabb annál, mint amit korábban a családom jóvoltából megtapasztalhattam. A pályám tehát egyrészt a gyökereimből fejlődött ki organikusan.
Másrészt mindigis fontos volt számomra, hogy a jogászi hivatás egy segítő munka. Úgy éreztem, hogy ami számomra megadatott – egyetemre járhattam és egy támogató jogász családból származom – azt kell kamatoztatnom, azzal válhatok igazán hasznossá a társadalom, a közössség számára, amelynek része vagyok.
Az informatikával való kapcsolatom 6 éves korom óta töretlen. Gyerekként már programoztam is, így a számítógép a kezdetektől mindennapjaim részévé vált. Az ügyvédi pályám során az ügyfeleknél számos informatikával kapcsolatos jogkérdés is felmerült, így hamar rájöttem, hogy ez egy olyan terület, amivel érdemes foglalkoznom. Egy szakjogász képzés keretében mélyítettem a tudásomat az akkor már meglévő ügyfélköröm gondozása mellett. Azóta a gyakorlati tapasztalatok igazolják választásom helyességét.
Mikortól beszélhetünk IT jogról, mióta létezik ez a jogterület? Mely jogterületekhez kapcsolódik, illetve kapcsolódhat?
Az IT jog az informatika térnyerésével és fejlődésével párhuzamosan, ahhoz kapcsolódva alakult ki és fejlődik, mind a mai napig. Hazánkban az e-kereskedelmi törvény, valamint az info törvény adott jogszabályi keretet a területnek, ez a két norma mérföldkőnek is tekinthető, viszont nem ölelik fel a teljes IT jogot. Az IT jog, mint jogterület részben a jogalkotó, részben pedig a gyakorlat által alakult ki és alakul. Szoftverfejlesztésre vonatkozóan pl. nincsen konkrét törvényi háttér, azonban már a ’80-as évektől, vagyis amióta fejlesztenek szoftvereket létezik kialakult iparági gyakorlat. Adatvédelem sem a GDPR óta létezik, hanem sokkal régebb óta, és a Ptk. már az uniós szabályrendszer előtt jóval tartalmazott rendelkezéseket a területre vonatkozóan. Jogászi közhely, de tényleg a gyakorlat alakítja a jogot és azt képezi le a jogalkotó a megfelelő jogforrás megalkotásával.
A számítástechnika kialakulása óta léteznek informatikával foglalkozó jogszabályok, de az IT jog csak évtizedekkel később kapott törvényi hátteret, majd a folyamatos fejlődés eredményeként szélesedett a spektrum. Ma már beszélhetünk a szoftver fejlesztésen túl a drón-technológiáról, blokkláncról és kriptovalutákról, mesterséges intelligenciáról, adatbiztonságról és internetes kereskedelemről, amelyek mind, és még sok más terület is az IT jog fogalmi körébe tartoznak. Ezen területekkel a jogalkotónak ma már kiemelten kell foglalkoznia.
Az IT jog emellett számos, a fogalmi körén kívül eső jogághoz is szervesen kapcsolódik, hiszen az információs technológia világában élünk. Néhány példával szemléltetve: a munkajog területén az online megfigyelés vagy akár a home office, a családjogi vagyonmegosztási ügyletben az értékkel bíró szoftverlicensz és a kriptovaluta problematikája, vagy a büntetőjogban a titkos információgyűjtés egyaránt IT jogi vonatkozású területek.
Az informatika rendkívül széles körben beágyazódott az életünkbe, éppen ezért az IT jog sem egy területhez köthető. Kicsit olyan, mint egy polip, minden jogterülettel érintkezik valamennyire, azonban vannak önálló ágai, amelyek a terület esszenciális és egyben önálló részei.
Mit csinál egy IT jogász? Mit emelne ki a szakterülettel kapcsolatban?
Az IT jogászi hivatás redkívül innovatív terület, folyamatosan figyelemmel kell lenni az új technológiákra, technológiai megoldásokra, igényekre és az ezekkel kapcsolatos jogi szabályokra és kihívásokra, így elengedhetetlen eleme a folyamatos önképzés.
Az IT ügyvéd ügyfélköre – a szakterület jellegéből adódóan – speciális, látásmódja sajátos, gondolkodásmódja inkább praktikus és kevésbé érzelmi alapon működő, munkavégzésében jóval kevesebb a rutin, több viszont a kreativitást igénylő feladat.
Ügyfélkörünk változatos, de alapvetően két ügyféltípusra osztható: az egyik az informatikai profilú cég, melynek az egyéb felmerülő ügyeit is ellátjuk, a másik a nem informatikai profilú cég, mely éppen egy információs technológiát érintő jogkérdésre keresi a választ – például webáruházat üzemeltet vagy szoftverfejlesztéssel bíz meg egy vállalkozást, licensz vitába keveredik, vagy pusztán egy felhelyezett kamerát érintő adatvédelmi kérdése merül fel.
Természetes személyek ritkábban és általában adatvédelmi kérdéssel fordulnak hozzánk, de kerestek már meg minket drónokkal, valamint kriptovalutákkal kapcsolatban egyaránt.
Irodánk visz klasszikus polgári jogi ügyleteket is, melyekkel kapcsolatban – tapasztalataim alapján – sokszor jelent előnyt az informatikai szaktudásunk, ami egyben erősíti ügyfeleink belénk vetett bizalmát. Azokban az ügyekben ugyanis, ahol számítástechnikához köthető szakkérdések merülnek fel, a kellő gyakorlati tudás és a megfelelő „IT véna” nélkül nagyon nehezen érthető meg az adott probléma és annak jogi vetületei.
Milyen jogviták jellemzőek az IT területén? Milyen nehézségek merülhetnek fel egy peres ügy kapcsán?
Amint azt említettem, az informatika joga ‘polip-természetű’, gyakorlatilag minden jogterülethez kapcsolódhat, így egy munkajogi, családjogi vagy büntetőjogi jogvitában is rendre felmerülhet informatikai elem – és egyre gyakrabban fel is merül. De ha szűkítenem és tipizálnom kell, akkor a legjellemzőbb, tipikusan informatikai jogot érintő ügyek például a szoftverfejlesztésből eredő elszámolási viták. Mit kellett volna fejleszteni, mi lett helyette, milyen határidővel és miért nem az lett, mint amit rendeltem? Gyakoriak továbbá az adatvédelmi jogsértések is, melyek az IT területhez szorosan és több szálon kapcsolódnak. Az információs technológia és az adatvédelem szimbiózisban élő területek.
Az informatika területét érintő peres ügyeknél a megfelelő jogi képviselethez elengedhetetlen az ügyvéd informatikai jártassága, szakértelme. Érteni kell a problémát ahhoz, hogy össze tudjuk hangolni az ügyfél igényeit és a reálisan elérhető célt. Sokszor nehéz, és talán a legnagyobb kihívás megtalálni az IT és a jog útvesztőjében azt az utat, ami ténylegesen az ügyfél érdekeit szolgálja. Főleg, hogy az informatika rendkívül összetett terület, nem érthetünk mindenhez, de erre igazából nincs is szükség, mert – a már említett – “IT véna”, egy speciálisabb látás- és gondolkodásmód segítségével minden probléma megoldható.
Kiemelte az adatvédelmet, mint az IT területen jellemző problémakört. Milyen hatást gyakorolt az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, vagyis a GDPR az elmúlt 5 évben az adatvédelem területére? IT jogászként milyen releváns tapasztalatokat tudna kiemelni?
A GDPR direktíva hatása igen jelentős volt. Egyrészt össztársadalmi szinten reflektorfénybe helyezte az adatvédelmet, egyben saját adataink fontosságát. Másrészt nagyobb nyomást helyezve, kötelezettségeket róva az érintettekre előtérbe került az adatvédelem mind a cégek, mind a magánszemélyek életében, és ezzel – elkerülhetővé téve a visszaéléseket – nagyban fokozta az adatbiztonságot.
Mára már a vállalkozások nagy része tudja és érti, hogy miért is fontos egy adatkezelési tájékoztató és az ügyfelek adatainak fokozott védelme, feltérképezik, hogy „házon belül” hogyan mozognak az adatok, ismerik azok ‘életútját’ és védik ahol és ahogyan kell. Ez a fajta tudatos adatvédelem pedig adatbiztonságot generál, mert a megfelelően védett adat nem jut illetéktelen kezekbe.
A GDPR értékké tette az adatot, és kiemelte az adatvédelem és az adatbiztonság fontosságát. Én ezt mindenképpen nagyon kedvező és fontos hatásnak gondolom. És a GDPR által generált folyamatoknak még koránt sincs vége, a jogalkotás előtt még állnak komoly feladatok. Az elmúlt évek joggyakorlata is azt mutatja, hogy a személyes adatok és az üzleti adatok egyre növekvő értéket képviselnek, ezért eltökélt jogalkotási szándék övezi ezek védelmét a világon mindenhol, és különösen itt az Európai Unióban – nem véletlenül. Lassan hatályba lép a Data Act, amely kifejezetten az üzleti adatok körével foglalkozik, és amely alapvetően fogja megváltoztatni a céges adatkezeléseket.
Ön mit gondol a mesterséges intelligencia fékezhetetlen fejlődéséről és fokozódó térnyeréséről? A megjelenése mennyiben könnyítheti egy jogász mindennapjait? Illetve hosszabb távon kiválthatja-e az MI az ügyvédi munkát?
A mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár. Úgy fogalmaznék, hogy egyelőre elsősorban döntést segítő rendszerekről beszélhetünk. A döntést segítő rendszerek hatalmas adatbázisokból, komplex analitikával és algoritmusokkal dolgozzák fel az információkat és ezt adják egy humán résztvevő számára – közérthető formában – felhasználásra. Egy keresőszoftver például jelentősen segítheti a munkánkat, ha tudjuk használni, azaz „jól” használjuk, hiszen rengeteg időt spórolhatunk vele. Ügyvédként ez lehet hasznos, bár magyarországon korlátozottabb a használhatósága – a precedensjogban szeintem sokkal hasznosabb.
Attól azonban – véleményem szerint – nem kell félniük az ügyvédeknek, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével elveszítenék a munkájukat. Elmondom miért nem: A mesterséges intelligenciával működő szoftverek is tanulnak valami alapján, tehát a tanulási adatbázist számukra is biztosítani kell, aztán a válaszukat is értelmezni kell. A legtöbb döntést segítő szoftver afféle „fekete doboz”, hiszen valamilyen információt kérünk, arra valamilyen választ kapunk – de azt, hogy miért azt a választ kaptuk, már nem tudjuk ellenőrizni, hiszen nem látjuk azt az alap adatbázist, amiből a szoftver dolgozik. Innentől kezdve nem megbízható, az adatot, az általa adott választ ellenőrizni kell. Ezzel pontosan az az elem veszik el, ami egy ügyvédi hivatásban, és egyben az ügyvéd-ügyfél viszoynban alapvetően fontos – a bizalom.
A szoftver nem ember, nem lehet vele emberi kapcsolatot létesíteni, így bizalmi viszonyt sem. Gondoljunk csak arra, hogy betegként kire bíznánk rá az egészségünket, vagy adott esetben az életünket: egy előre programozott robotra vagy egy gondolkodó és érző humán orvosra? Az ügyvédi pálya is hasonló, hiszen az ügyfél számára a legfontosabb a bizalom, amit a vele szemben ülő és őt megszólító segítőkész szakember ébreszt benne, nem egy neutrális program. Azt persze nem tudom mit hoz a jövő, de a dolgok mai állása szerint én nem féltem az ügyvédi hivatást a mesterséges intelligenciától.
Azt tudom mondani, hogy a mesterséges intelligencia megkönnyíti a munkánkat, de jelenleg csak a nagyon repetitív, kreatívitást nem igénylő feladatokban képes megfelelően helyettesíteni, mondhatni „felváltani” a hús-vért szakembert. Tudomásom szerint a magyar bírói joggyakorlat asztalára sem került még mesterséges intelligenciával kapcsolatos peres ügy.
Mennyire kibertudatos a magyar társadalom? Miként hat ránk az információs technológia térnyerése?
Az én tapasztalatom szerint a felhasználók többsége egyre tudatosabban mozog a kibertérben, főként az 50 év alatti generációk. A mindennapi okostelefon-használónak igazából nincs más választása: vagy megismeri az online viágot és elkezd benne megfontoltan és óvatosan működni, vagy áldozattá válik.
Sajnos össztársadalmi szinten egyelőre az a jellemző, hogy még mindig nem figyelünk az alapvető kockázatokra. Rengeteg a csalás és az átverés a kibertérben, a kiberbűnözés virágkorát éljük, de türelmesnek kell lennünk: az elmúlt 20-25 év alatt annyi változáson ment keresztül a mindennapi életünk, amihez nagyon nehéz ilyen tempóban és mértékben adaptálódni. Aki napi 12 órában intézi online az üzleti- és magánéletét, annak a kiberbiztonság nehezen válik kezelhetővé. Az okoseszközök, a social media felületek és egyéb online platformok egy új társadalmi rendet, új kommunikációs viszonyokat és egyben új üzleti szokásokat alakítottak ki. Az innováció és az információs társadalom folyamatosan zúdítja ránd az újdonságait, ezzel nehéz felvenni a lépést. De nem lehetetlen! El kell fogadni, meg kell szokni, meg kell ismerni és elkezdeni tudatosan használni.
Biztosan lesznek még nagyobb kataklizmák, amelyek alapjaiban rengetik meg az információs társadalmat, e felől ne legyenek kétségeink. De aki tudatos és óvatos, az könnyebben adaptálódik. A kibertudatosság egy másfajta gondolkodás- és viselkedésmód – ami tanulható.
Az interjú zárásaként egy személyesebb kérdés: Önt mi motiválja az ügyvédi pályáján? Mi kell a sikerhez Ön szerint?
Soha nem azt néztem, hogy hova szeretnék eljutni, mit szeretnék elérni. Mint egy jó katona, mindig a következő lépést tartottam szem előtt. A mindennapi munkám alapja a “triumvirátusom”: (I.) a folyamatos képzés, (II.) a kitartó és alázatos munka, és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban pedig (III.) egy olyan ügyfélkapcsolat-ápolás, amihez nagyfokú türelem és figyelem kell. Az én életemben ez hozott sikert, nekem ez a bevált receptem. Szeretem azt, amit csinálok – bejönni az irodánkba, a kollégáimmal együtt dolgozni és az ügyfelek problémáira megoldást találni, ettől érzem magam sikeresnek. A nagyapám 86 éves koráig praktizált ügyvédként – bízom benne, hogy ez nekem is sikerül.
________________________________________________________________________________
Havas-Sághy Gábor egy több generációs jogászcsalád sarjaként látta meg a napvilágot.
A jog és államtudományi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte, azonban egyetemi évei alatt részt vett a San Franciscói Egyetem jogi karának nyári-egyetemi oktatásán, valamint 1 évet töltött ösztöndíjjal a Hollandiában, Nijmegenben található Radboud Universitat jogi karán. Az egyetem alatt gyakornoki idejét a Freshfields Bruckhaus & Deringer Oppenheim és Társai Ügyvédi Irodában töltötte, értékes tapasztalatokat szerezve a nemzetközi jog, a nemzetközi klientúra kezelés kapcsán. Szakdolgozatának anyagát (amelynek tárgya az Európai Unió szerződéses kapcsolatrendszere az Andesi Közösséggel volt) Hollandiában és Kolumbiában gyűjtötte, valamint kutatott és tanulmányokat folytatott a Los Andes – és Nacional de Colombia egyetemeken. Az egyetem utolsó évében kezdett dolgozni a Reiniger Ügyvédi Irodában, mint jogi asszisztens.
A jogi diploma abszolválását követően fenti tapasztalatokat jól használva és tovább kamatoztatva dolgozott először a Reiniger Ügyvédi Irodában, majd a Gayer és Társai Ügyvédi Irodában, ahol volt szerencséje együtt dolgozni Gayer Gyula nagytekintélyű és nemzetközi szinten ismert és elismert ügyvéddel. Időközben különálló diplomát szerzett a University of Abertay Dundee-n Europai Üzleti Jog LLB with Honours minősítéssel, valamint elvégezte a Dundee University, Business School Enterprise Gym intézményének vállalkozás fejlesztési képzését.
2010 novemberében döntött úgy, hogy saját ügyvédi irodát alapít, bízva abban, hogy a hosszú évek alatt legfontosabbnak megismert erények, azaz a megbízhatóság és gyorsaság, precizitás és ügyfélbarát munkavégzés, valamint a modern technika és a klasszikus ügyvédi hivatásra vonatkozó elvárások jegyében történő szolgáltatás a megfelelő forma ebben a hivatásban.
Kétéves képzés keretében info-kommunikációs szakjogász (LLM) képesítést szerzett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszékén.
Aktív előadó és work-shop-ok rendszeres résztvevője. Tanulva tanít és tanítva tanul.
