A bioetika manapság legnagyobb kérdésérõl, nemzetközi eseményeirõl és jogi vonatkozásairól készült áttekintés.
Nagy visszhangot váltott ki a múlt héten megjelent hír, melyben egy olasz orvos, Severino Antinori bejelentetette, hogy emberklónozást fog végezni egy hajón -nemzetközi vizeken-, és kétszáz önkéntes már készen áll a kísérletekre. Egy ilyen hír köztudottan csak idõ kérdése volt, hisz az emberi géntérkép, és az elõrehaladott klónozási állatkísérletek mind elõrejelezték, hogy a tudomány nem fog megállni, és elõbb-utóbb az ember klónozása is napirendre kerül.
Jogi vonatkozásban az egyik legfontosabb hír volt tavaly március végén, amikor kiderült, hogy 1999. decemberében a müncheni Európai Szabadalmi Hivatal olyan eljárást védett le, amely emberi klónok létrehozását is lehetõvé teszi. A botrány akkor tört ki, amikor a Greenpeace nemrég nyilvánosságra hozta az esetet. A greenpeace-es Christoph Then szerint a hivatal döntése miatt közel kerültünk a laboratóriumi embergyártáshoz és -szabadalmazáshoz.Rainer Osterwadter a hivatal szóvivõje elismerte a tévedést. Mint mondta, a baj az, hogy a leírásból hiányzik az emberi sejtekkel, génekkel való kísérletezés kizárása. Osterwadter szerint nem vonhatják vissza azonnal a szabadalmat, meg kell várniuk, hogy egy harmadik fél emeljen kifogást ellene, ezt a Greenpeace azóta már megtette.
A világ kormányai is egymás után fejtették ki álláspontjukat a kérdésben, volt ország, mint Nagy-Britannia, ahol a kezdeti pozitív hozzáállás után késõbb tiltó szabályozást hoztak, de olyan is, mint Franciaország, ahol miniszteri szinten elfogadhatónak, sõt hasznosnak nevezték a kutatásokat. Vatikán és általában a vallási vezetõk hozzáállása nem is lehetett kérdéses a problémával kapcsolatban.
Hazánkban sem egyértelmû a helyzet, mert törvényeink ugyan tiltják az ember klónozását, de az emberi szövetek mesterséges géntechnológiai elõállítása nincs szabályozva. Azonban már történtek lépések, ugyanis az Egészségügyi Tudományos Tanács összehívott egy ad hoc bizottságot Magyarországon, amelynek a feladata, hogy kidolgozza a genetikai tesztelésre és szûrésre vonatkozó szabályokat. Sándor Judit jogász, az Európa Tanács humángenetikai fórumának külsõ szakértõje szerint ez most égetõbb kérdés, mint a mesterséges szervelõállításra vonatkozó szabályozás.
Az Egyesült Államokban épp most, augusztus elején zajlott le a szavazás a parlament alsóházában és a Kongresszus a mindenfajta emberi klónozást betiltó törvényjavaslat mellett foglalt állást -Bush elnök egyetértése mellet-, elutasítva a kutatásokat célzó eljárásokat is. Azonban 11-én már úgy nyilatkozott az elnök, hogy szigorú korlátozó feltételek mellett hozzájárul ahhoz, hogy szövetségi forrásokból támogassák az úgynevezett embrionális õssejtek tudományos kutatását.
Augusztus 9-én hozták nyilvánosságra, hogy Franciaország és Németország közösen felkérte az ENSZ fõtitkárát, hogy készítse elõ egy nemzetközi megállapodás kidolgozását a reproduktív (szaporodási célú) emberi klónozás tilalmáról, mivel az egész emberiséget érintõ ügyrõl van szó. Az errõl szóló jegyzéket már kedden átadták Kofi Annan fõtitkárnak a két ország nagykövetei. Párizs és Berlin azt kéri, hogy az ügyet már az ENSZ-közgyûlés most õsszel következõ, 56. ülésszakán tûzzék napirendre.
Várhatóan még rengeteg vita, és újabb felmerülõ kérdés várható a klónozás körül, hisz a jogi szabályozásnak pontosan meg kellene határoznia, mely eljárások, beavatkozások minõsülnének tiltottnak. Ez most -mikor a terület kutatása épp csak megkezdõdött- lehet, hogy még korai lenne, hisz egy késõbb kifejlesztett más módszer könnyen megkerülhetõvé tehet bármely nemzetközi egyezményt, vagy törvényt. Elképzelhetõ, hogy etikai oldalról megközelítve is lehetne némi eredményeket elérni, bár illúziókat bizonyosan nem érdemes táplálni afelõl, hogy az ilyen jellegû kísérletek befejezõdnének. A tét túl nagynak tûnik, és ennek sem a tudomány, sem a kormányok, sem a gazdasági szféra nem lesz képes ellenállni.
