Az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak az Inytv. alapján el kell utasítania azt a kérelmet, amelynél a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. További tartalmi érvénytelenség vizsgálatára a bíróságnak van hatásköre.
Az ingatlan-nyilvántartásban felmerülő érvénytelenségi problémák többféle jogorvoslati úton korrigálhatók. Jelen tanulmány a törlési per sajátosságait mutatja be, a vonatkozó bírósági gyakorlat elemzésével. Az írás ismerteti az 2024. február 1-jén hatályba lépett ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (2021. évi C. törvény – új Inytv.) főbb újításait, részletesen kitérve a kiigazítási perek új szabályaira egyaránt.
Az érvénytelenség szabályi körében a tanulmány kitér a Ptk. rendelkezéseire, ismertetve a törlési perek vonatkozásában az „eredeti érvénytelenség” fogalmát. Az írás elhatárolja a törlési és érvénytelenségi pereket, hiszen e két fajta eljárás sokszor fedi egymást, viszont pontos elhatárolásuk elengedhetetlen az egyes jogviták sikeres eldöntése érdekében.
A tanulmány a témát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) és az Országgyűlés által 2021. július 15. napján elfogadott ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (Új Inytv.) alapján mutatja be.
A Szerző bírósági titkár.