Elmarasztalta Magyarországot április 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága egy vélelmezett rendőri bántalmazás kapcsán. A strasbourgi testület megállapította, hogy a magyar hatóságok nem folytattak érdemi vizsgálatot egy, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei által képviselt angol állampolgárnak a rendőri eljárás során elszenvedett sérülései miatt tett feljelentése nyomán, és ezzel megsértették az Európai Emberi Jogi Egyezmény kínzást és megalázó, embertelen bánásmódot tilalmazó cikkét.
Igazolja magát!
Az Egyesült Királyságban folyamatos ellenállás kíséri a személyi igazolványok bevezetését – a közelmúltban a kormány által eddig titkosan kezelt statisztikák nyilvánosságra hozatala váltott ki komoly visszhangot.
hír
Felmentette a Legfelsőbb Bíróság a Szabad Magyarországért Mozgalom EU csatlakozás elleni, 2003-as kampány-plakátjának terjesztőit
A Legfelsőbb Bíróság 2007. április 11-én hozott felülvizsgálati ítéletében felmentette Tóth Áront és társát tiltott önkényuralmi jelkép használata vétségének vádja alól. Amint emlékezetes, a fiatalemberek a 2003. áprilisi, európai uniós csatlakozás tárgyában folyó népszavazási kampány időszaka alatt, a Szabad Magyarországért Mozgalom EU csatlakozás ellen buzdító plakátját ragasztották ki Budapest több pontján, több társukkal együtt.
Belátta a kormány a rendeletmódosítás megalapozatlanságát
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet örömmel nyugtázza, hogy a Kormány a hatálybalépése előtti utolsó pillanatban visszavonta azt a Kormányrendelet-módosítást, amely a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök közé sorolta volna a lövedékálló és szúrásálló védőmellényt, sisakot, vértet.
hír
Alkotmánybírósági kontroll alatt a helyi rendeletalkotás
Ma Magyarországon körülbelül százezer önkormányzati rendelet van hatályban. Ezek közül több mint ezer jogszabály már megfordult az Alkotmánybíróság (Ab) előtt. Az év első két hónapjában az Ab háromtagú tanácsai összesen tíz helyi rendeletet vizsgáltak felül, és közülük kettőt alkotmányellenesnek találtak.
Mégsem módosul a gyülekezési törvény
Elutasította a gyülekezési törvény módosításáról szóló minisztériumi elképzeléseket a Fidesz azon az ötpárti egyeztetésen, amelyet tegnap rendezett az igazságügyi és rendészeti tárca. Így elmarad a kétharmados parlamenti többséget igénylő módosítás.
Indul az ötpárti egyeztetés a gyülekezési törvény módosításáról
Holnap kezdődik az ötpárti egyeztetés a gyülekezési törvény módosításáról. A kormánynak nem célja a szabályok szigorítása, ugyanakkor az elmúlt félév eseményei, illetve a törvény megalkotása óta eltelt csaknem két évtized tapasztalatai alapján szükségesnek látszik a pontosítás. A vitára bocsátott tervezet kedd óta elolvasható az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján (www.irm.hu).
hír
A Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordul a kordon ügyében
A Magyar Helsinki Bizottság alkotmányellenesnek tartja a rendőrségi törvény azon szakaszát, amely alapján lehetséges volt közel öt hónapon keresztül lezárni a Kossuth teret. Ezért a Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult. A szervezet indítványa szerint alkotmányos alapjogokat sért, hogy a rendőrség időhatár nélkül úgy zárhat le területeket, hogy a rendőrségi törvény nem határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján meg lehetne ítélni az intézkedés szükségességét és arányosságát.
Gyülekezés: koalíciós ellentétek
Nem egyezik a koalíciós pártok véleménye a gyülekezési törvény módosításáról. A szocialisták támogatják a kormány erről szóló tervezetét, de a szabad demokrata Fodor Gábor szerint egyelőre a jelenlegi szabályok mellett is kezelhetők a demonstrációk.
Ötpárti egyeztetés a gyülekezési törvény módosításáról
A gyülekezési törvény módosításáról kezdeményez ötpárti egyeztetést jövő héten a kormány. A módosítás célja nem a gyülekezési jog korlátozása, hanem a hiányzó részletszabályok megalkotása – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.