A gyülekezési törvény módosításáról kezdeményez ötpárti egyeztetést jövő héten a kormány. A módosítás célja nem a gyülekezési jog korlátozása, hanem a hiányzó részletszabályok megalkotása – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
hír
Kórházi, közjogi, sörpárti panasz is kerül az AB asztalára
Két fronton támadja a KDNP és a Fidesz az egészségügyi reformcsomagot. Az Alkotmánybíróságon és a Fővárosi Bíróságon is keresetet indított, mert a kormány közigazgatási határozattal önkormányzati jogosítványokat korlátoz, és figyelmen kívül hagyja, hogy az önkormányzatok maguk dönthessenek kórházi leépítésről, s elvonná a társadalombiztosítási támogatást, ha nem a kormány által szabott feltételekkel kötnek szerződést a biztosítóval.
hír
Bihari: Hiányoznak az adókivetés garanciális szabályai
Nincs alkotmányossági szükséghelyzet, de a jelenlegi alaptörvénynél lehetne jobbat is alkotni – jelentette ki szerda este a Budapest TV Vendégünk című műsorában Bihari Mihály. Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét Ilkei Csaba kérdezte.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyülekezési jog gyakorlását korlátozó fővárosi rendeletet
Az Alkotmánybíróság (Ab) háromtagú tanácsa február 12-én döntést hozott arról az indítványról, amelyben azt kifogásolták, hogy a Fővárosi Önkormányzat rendelete közterület-használati engedélyhez köti építmények, berendezések, valamint járművek – parkolásnak nem minősülő – elhelyezését politikai rendezvényeken. Az Ab a rendelet kifogásolt szabályait alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette.
Per a gyülekezési törvény módosítási tanulmányáért
Pert indított a mai napon a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet a miniszterelnök ellen, mert Gyurcsány Ferenc megtagadta, hogy az őszi események után az általa felkért alkotmányjogászokból álló bizottság jelentését kiadja.
A Miniszterelnöki Hivatal válasza az országgyűlési biztosok augusztus 20-i eseményekkel kapcsolatos jelentésére
A Miniszterelnöki Hivatal ma eljuttatta válaszát az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének a 2006. augusztus 20-i eseményekkel kapcsolatban írt jelentésére. Mint arról a válaszlevél is tájékoztatást ad, a biztosok jelentésében javasolt intézkedések többsége megegyezik a kormány tervezett, illetve részben már megvalósított lépéseivel, amelyeknek az a célja, hogy növelje a tömegrendezvények résztvevőinek biztonságát.
Verésre kötelez a mostani törvény
A jelenlegi jogszabályok brutalitásra kényszerítik a rendőrt a be nem jelentett rendezvények békés demonstrálóival szemben. Arra ugyanis nincs törvényi lehetőség, hogy előállítással megússza, aki résztvevőként jelenik meg. Bár a rendőrök nem akarnak erőszakot alkalmazni, egyelőre marad a vízágyú és a gumibot.
Morvai-bizottság: a rendőrségi törvény rossz, módosítani kell
A rendőrségi törvényt módosítaná a Morvai Krisztina büntetőjogász által vezetett, az október 23-i megmozdulásokkal foglalkozó független vizsgálóbizottság. A testület január 23-án az interneten teszi közzé jelentését.
A Legfelsőbb Bíróság szerint is jogellenes volt a Lelkiismeret ’88 Csoport 2003. december 1-ejei gesztenyéskerti tüntetésének rendőrségi feloszlatása
A Legfelsőbb Bíróság 2006. november 22-én tartott felülvizsgálati tárgyalásán elutasította Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felülvizsgálati kérelmét és hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság 2005. december 9-i jogerős döntését, amely megállapította, hogy a BRFK rendőrei jogellenesen oszlatták fel a 2003. december 1-i gesztenyéskerti tüntetést. A BRFK-t hatvanezer forint felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére is kötelezték.
Tekintélyes jogászokkal konzultál a kormány a gyülekezési törvény módosításáról
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök három jogi szaktekintélyt kért fel a gyülekezési törvény módosításának előkészítésére. A szakértők feladata, hogy megvizsgálják a tervezetet, megfelelően biztosítja-e az alapvető emberi jogokat és megfelel-e a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek.