Címke: jogtörténet

Az Árpád-házi királyok büntetőjogi rendelkezései

Az Árpád-házi királyok büntetőjogi rendelkezései

Szent István, Szent László és Könyves Kálmán törvényalkotó munkája, a korszakban leggyakrabban előforduló vétkek, szankciók és a nők jogi helyzetét érintő cselekmények. - Jogtörténeti mérföldkövek és érdekességek!

Tisztán szuverén jogtudós – Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke, egykori államfő

Tisztán szuverén jogtudós

"Nem akartam jogász lenni, de absztrakt kutatóként jól éreztem magam, és játszottam, komponáltam, mint egy zenész." - A vasárnap elhunyt Sólyom Lászlóról, az AB első elnökétől, egykori államfőről emlékezünk. Honnan indult, merre tartott, milyen is volt Ő valójában?

Az ügyészség szervezeti kiépítése Magyarországon a dualizmus korában

A királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk a hazai ügyészségi szabályozás kezdőpontjának tekinthető. Ekkor létrejött egy olyan igazságügyi szervezet, amely Európa és a világ hasonló szervezeteinek élvonalába tartozott, és a törvényesség és igazságosság egyik fő letéteményesévé vált Magyarországon. Az 1871-es ügyészségi törvényjavaslat általános indokolása kifejtette az új szervezet felállításának szükségességét és jogállásának jellemzőit. E szerint Magyarországon „… oly közegnek felállitása, mely a közvádat képviselje, mulhatlanul szükséges” és „a bünvádi perben müködő közegek közt a teendők akként osztassanak fel: hogy a biró, közvádló és védő külön természetü teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bizassanak.” A tanulmány az ügyészségi szervezet létrejöttét...