A 2001. évi XV. törvény alapjában megváltoztatta a gondnoksági perek törvényi hátterét. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság elrendelése már nemcsak általános jelleggel, hanem meghatározott ügycsoportokban is lehetségessé vált. A gondnokság felülvizsgálatának intézménye is bevezetésre került. 2012. évtől a gondnoksági perekben kell döntenie a bíróságnak a gondnokoltak választójogáról is. A tanulmány a 2012. évi joggyakorlatot vizsgálja a Nyíregyházi Városi Bíróságon. Kitér az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. tv.) által bevezetésre kerülő változásokra, és a joggyakorlatban várható új problémákra. A Szerző a Nyíregyházi Járásbíróság bírája. Letöltés
hír
Méltányolható közérdekből? - A közéleti szereplők bírálhatóságáról
Az ombudsman Alkotmánybírósághoz fordult az új Ptk. szükítő feltétele miatt
Megújult szerződések
Szerződések joga az új Ptk-ban - Wellmann György és Gárdos Péter előadásai - Jogi Fórum konferencia
hír
A sajtó-helyreigazítási eljárás és a személyiségvédelem összefüggései
Az új Ptk. változásainak nyomán - Letölthető tanulmány
Bejegyzett élettársak
Lehet-e a jognak véleménye? - A szabályozás sajátosságai, figyelemmel az új Ptk.-ra
publikáció
A sajtó-helyreigazítási eljárás és a személyiségvédelem összefüggései az új Ptk. változásainak nyomán
A sajtó a személyiségi jogok érvényesülését biztosítja, de egyben lehet a személyiségi jogok sérelmének a forrása is. A sajtószabadság ebből kifolyólag korlátozott, nem sértheti más jó hírnevét, azzal, hogy más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Ha a sajtószerv nem tesz eleget ennek a követelménynek, akkor van helye sajtó-helyreigazításnak, mint a személyiségi jogvédelem eszközének. Egyrészről túl nagy nyomás terheli a sajtót, a sajtószabadság egyre több korlátba ütközik és az új szigorúbb rendelkezések megjelenése nehezíti a munkát. Másrészről viszont a magánszemélyek, a privátszféra védelme sem elégséges. A tanulmány a sajtó-helyreigazítási eljárást mutatja...
hír
Tisztességes építőipart! - A késedelmes fizetések ellenében
Júliustól hatályosak a lánctartozás visszaszorítását célzó jogszabályok
hír
Kihagyták a bejegyzett élettársakat az új Ptk. hozzátartozó fogalmából
Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman
publikáció
A bejegyzett élettársi kapcsolat margójára
A bejegyzett élettársi kapcsolat az elmúlt évek mindig nagy vihart kavaró, igen érzékeny témája, amiről mindenkinek van véleménye. De lehet-e a jognak véleménye? Szabad-e a jog támogatásával, esetenként ösztönzésével felkarolni egy-egy életmodellt, vagy éppen ellehetetleníteni azt? Szabad-e ragaszkodni a konzervatív felfogáshoz? Vagy muszáj ilyen módon is megfékezni a világ és az élet sokak által nem kívánatos tendenciájú változását? A Bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásának rövid története és sajátosságai, külön figyelemmel az Alkotmánybíróság ekörben hozott döntéseire, valamint az új Polgári Törvénykönyv szabályaira. A Szerző bírósági titkár a Debreceni Ítélőtáblán. Letöltés