A dolgozat célja, hogy bemutassa mennyire képes a jogi szabályozás követni a technikai fejlõdést, illetve megtalálni a jogi védelem legmegfelelõbb formáját. A írás külön foglalkozik a számítógépi programalkotások szerzõi, valamint szabadalmi védelmével kapcsolatos jogi szabályozással. A szerző mindkét esetben igyekszik külön-külön megvizsgálni a jogi szabályozás formáját az Egyesült Államokban, valamint Európában. Tekintettel arra, hogy a számítógépi programok nehezen illeszthetõek be bármelyik jogi védelem korlátai közé, ezért a dolgozat kiemelten foglalkozik a bíróságok esetjoga által kínált megoldásokkal. Letöltés
Jobb mint az eredeti?
Egyre több a kínai termékek hibái miatt kialakult botrány, de mindezek ellenére az ország egyre több jó minőségű terméket is előállít. Vajon az ázsiai ország képes lesz elszakadni a szolgai utánzatok gyártásától? A szellemi tulajdonnal való kreatív visszaélések dacára egyre több jel utal arra, hogy igen.
Egyesítik erőiket a hamis termékek ellen
Az Egyesült Államok és Kína egy újabb akadályt tudhat maga mögött a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelemben: múlt héten létrejött megállapodásuk alapján az USA-ban azonosított elkövetők ellen a kínai hatóságok is kötelesek lesznek fellépni.
Magyarország még mindig a „megfigyeltek listáján”
A hét kereskedelmi egyesületet tömörítő IIPA, azaz a Nemzetközi Szellemi Tulajdon-Védelmi Szövetség a napokban hozta nyilvánosságra éves összefoglalóját, a „SPECIALIS 301” jelentést, melyben 43 olyan országot vizsgálnak és értékelnek, melyek kereskedelmi kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal.
Büntetőjogi intézkedésekkel védenék a szellemi tulajdonjogokat a termékhamisítóktól és a „kalózoktól”
Az EP elfogadta az első olyan EU-irányelvet, amely a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén alkalmazandó szankciók kapcsán harmonizálná a nemzeti büntetőjogi intézkedéseket. Az unió és az európai cégek évi sokmilliárd eurós bevételtől esnek el a termékhamisítások miatt. A jövőben akár 300 ezer eurós bírság, vagy négy év börtön is várhat a kalózkodókra.
Háromra olvadt a „tokaji” ügyek száma
Öt helyett már csak három „tokaji” ügy van az európai taláros testületek előtt, miután kettőben az Elsőfokú Bíróság végzéssel lezárta az eljárást.
A képviselők megszavazták a hamisítók elleni büntetőszankciókat
Az Európai Parlament jogi bizottsága elfogadta azt a jelentést, amely a hamisítókkal szemben egységes büntetőszankciókat szabna ki. A szabályozás azonban nem büntetné azokat, akik magánhasználatra hamisítanak.
publikáció
A feltaláló jogai a szabadalmi jogban
A szabadalmi jog aktuális kérdései, kitekintéssel az innovációs tevékenységre is. (ELTE – ÁJK szakdolgozat) „Dolgozatom központi témája így az, hogy mai, piacgazdasági viszonyok között milyen lehetõségük van a feltalálóknak, illetve szabadalmasoknak az oltalmat illetõen a korábbiakhoz képest, milyen hazai és nemzetközi jogintézmények állnak rendelkezésükre, tevékenységük pedig hogyan kapcsolható össze az olyan új tendenciákkal, mint K+F támogatása, kis- és középvállalkozások piacon maradásának elõsegítése. Meg kívánom vizsgálni, hogy vállalati szinten hogyan próbálják megvalósítani az innovációt és miként hat ez a feltalálókra, a találmányok közvetlen megalkotóira. Külön fejezetet szánok a szolgálati és alkalmazotti találmányok feltalálóinak, tekintettel arra, hogy napjainkban õk vannak többségben. Ami...
Kiaknázandó lehetőség Európa számára
Az internetes kreatív tartalmak mennyisége több mint négyszeresére nő, áll egy bizottsági tanulmány előrejelzésében.
Online tartalmak védelme: egyelőre nincs megoldás
A WIPO egyre inkább szabályozni szeretné az interneten és más médiumok segítségével továbbközvetített jogvédett tartalmakat, de a szervezet tagországai még messze állnak a kompromisszumtól.
