A terrorizmus elleni küzdelem jegyében született ENSZ BT 1267 (1999) határozata alapján az ENSZ valamennyi tagállamának kötelessége feltérképeznie és befagyasztania a terrorista-gyanús személyek és szerveztek közvetlen, illetve közvetett ellenőrzése alatt álló pénzeszközöket és forrásokat. A BT által e célra létrehozott Szankcióbizottság határozatai alapján minden gyanús személy és szervezet felkerült egy ún. feketelistára és az Európai Unió Tanácsa is megalkotta kötelező jelleggel rendeleteit (467/2001/EK 2062/2001/EK) valamint a listát is átvette a rendelet mellékletében. A listára való kerülés feltételei és az azzal szembeni bírósági felülvizsgálati lehetőségek azonban mindkét szint szabályozásából kimaradtak Az érintettek (Yusuf/ Ayadi, Hassan és Al-Barakaat) a tulajdonhoz való alapjogukra és a bírósági felülvizsgálati joguk sérelmére hivatkozva bírósághoz fordultak.

A tanulmány a konkrét esetek bemutatásával vázolja fel azt az összeütközést, amely a ius cogensnek minősülő nemzetközi jogi normák és a BT határozatai, valamint az európai rendeletek között álltak fent. Mindemellett keresi az alapjogi kontroll teljes hiányának orvoslási módját és a választ, arra, hogy vajon vizsgálhatja-e az EU illetve nemzeti bíróság az ENSZ tevékenységét alapjogi szempontból, hiszen habár mindenki érdeke a terrorizmus elleni hatékony fellépés, ám mindezek ellenére megengedhető-e, hogy éppen az ENSZ feledkezzék meg a jogorvoslati/felülvizsgálati lehetőségekről és az alapjogok védelméről.

A Szerző jogi főelőadó a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál. A dolgozat az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként írt német nyelvű ösztöndíjas szaktanulmány.