Versenyjog – archiv

cikkek

Szilágyi Pál: House of Lords jelentés a szűk árparitás eltörlését javasolja? Az olaszok már a spájzban vannak.

Az alábbiakban megtalálható a House of Lords – köztudottan igen igényes – legújabb jelentésének az OTA-kra – különösen az árparitásra – vonatkozó legfontosabb megállapításait: „121. Az online platformok terjedõ árkorlátozásai kritikus vizsgálatot igényelnek a versenyhatóságoktól. Míg egyes korlátozások indokoltak lehetnek annak érdekében, hogy az árösszehasonlító oldalak mûködhessenek, ezek a kikötések – különösen ha tágan vannak megfogalmazva – lehetõvé teszik, hogy kizsákmányolják az eladókat és kiszorítsák a versenytársakat. A versenyhatóságoknak így esetrõl esetre szükséges vizsgálódnia.”

Szilágyi Pál: Megjelent a német versenyhatóság booking.com döntésének teljes szövege

A német Bundeskartellamt versenykorlátozónak minősítete a Booking.com (és a hasonló portálok) árparitási klauzuláit. A Bundeskartellamt a világ legjobb versenyhatóságainak egyike, amely teljeskörű vizsgálatot folytatott le (szemben más uniós államok versenyhatóságaival) és jutott arra, hogy erősen versenykorlátozóak a Booking.com árparitási klauzulái.Különösen károsnak ítélte a hatóság azokat a kis- és középvállalkozásokra nézve. Az ügy érdekessége, hogy a magyar versenyhatóság ágazati vizsgálati tervezete most van véglegesítés alatt.

Marosi Zoltán: A jó (?) tanácsok és a versenyjog

Az elmúlt hetek legpikánsabb nemzetközi versenyjogi híre minden bizonyára az, hogy a brit versenyhatóság közleményben jelezte: tovább fűzi a modellpiaci árkartell ügyét. A modellpiac pedig itt nem az autó- vagy repülőgép modellek bütykölőinek arénáját, hanem a brit mega-ügynökségek vadászterületét jelenti, akik olyan modellek portfólióját kezelik, mint Kate Moss vagy Naomi Campbell. A gyanú szerint ugyanis az ügynökségek árkartellbe tömörültek, és ezzel srófolták még feljebb a keresett modellek „árát” (már ha ilyen árról egyáltalán beszélni lehet…).

Horányi Márton: Hub & spoke típusú jogsértések a kiskereskedelemben: van lehetőség engedékenységi kérelemre?

2015 június végén a német versenyhatóság összesen 151,6 millió euró bírságot szabott ki több élelmiszer kiskereskedelmi láncra és beszállítóra. Az érintettek között vannak az EDEKA, REWE, Kaufland, METRO, és az Aldi csoport, illetve több édesség, kávé, állateledel, sör és kozmetikai termékeket beszállító vállalat (többek közt a Fressnapf, Johnson & Johnson, Alfred Ritter). A legtöbb cég egyezséget kötött a német versenyhivatallal, így a bírság jogerős. A BKA tájékoztatása szerint azonban az ügyeknek még nincs vége, a következő hónapokban újabb bírságok várhatók. A vád szerint az érintett cégek megsértették a vertikális árrögzítés tilalmát, különböző eszközökkel rögzítették a termékek polci árát a szupermarketekben....

Marosi Zoltán: A liftek és a versenyjog

A sokemeletes épületek és a bennük található liftek mára szerves részévé váltak a városi ember életének: szenvtelenül közlekedünk benne nap mint nap, és sokszor már fel sem figyelünk arra, hogy éppen egy csillogó-villogó panorámaliftben, egy belső gombok nélkül működtethető automata liftben vagy akár a liftek korosodó „nagybácsikájában”, egy páternoszterben utazunk. Kevesen gondolnák, hogy a liftek (pontosabban azok építése, karbantartása és az ezzel járó költségek) milyen fejfájást okoznak a versenyjog tudományát művelőknek: legutóbb éppen az uniós szerződések őrének, az Európai Bizottságnak.

Horányi Márton: Túl nagy a verseny! Erőfölényben az élelmiszer kiskereskedelmi láncok?

A vasárnapi nyitvatartás példáján is jól látszik, hogy a kormány alapvető strukturális változásokat kíván elérni a hazai (élelmiszer) kiskereskedelem piacán. Ebbe a törekvésbe illeszkedik a kereskedelmi törvény év végén kihirdetett módosítása is, amelynek következtében a jövőben világörökségi területen nem üzemelhetnek diszkontok, nagyméretű szupermarketek és hipermarketek, tilos lesz a tartósan veszteséges működés, és 100 milliárd forint feletti éves árbevétel felett vélelmezett lesz, hogy az élelmiszer kiskereskedelmi lánc gazdasági erőfölényes helyzetben van az élelmiszer kiskereskedelem piacán. Mit gondol erről egy versenyjogász?

Horányi Márton: Fókuszban az élelmiszer kiskereskedelem: ismét milliárdos bírság az osztrák versenyhivataltól

Mai részítéletében három millió eurós bírságot szabott ki a Spar csoportra az osztrák kartellbíróság. A bírság abban az élelmiszer kiskereskedelmet érintő vizsgálat sorozatban született, amelynek keretében az osztrák versenyhatóság már tucatnyi élelmiszeripari beszállítóra szabott ki bírságot vertikális árrögzítésért, és amelynek keretében a Spar egyik legnagyobb ausztriai versenytársa, a REWE csoport korábban már 20,8 millió euró (több mint hat milliárd forint) bírságot fizetett az osztrák versenyhatósággal kötött egyezség keretében.

Dr. Kőmíves Attila: Mit tervez a versenyjoggal a Bizottság leendő elnöke?

Jean-Claude Junckert tegnap megválasztották, ő lesz az Európai Bizottság következő elnöke. Ezúttal annak próbálunk utánajárni, hogy mit tervez a versenypolitikával. Mert tervei azok vannak – ki gondolta volna, hogy a Top 5 prioritása (http://juncker.epp.eu/my-priorities) közül a legelsőben szerepel a versenyjog? A nagy tervekből eddig azonban csak annyi konkrétum derült ki, hogy a távközlési fúziók területén akar változtatást.

Dr. Kőmíves Attila: Szűkebb lett a “de minimis” közlemény – mi és miért változott?

A múlt héten a Bizottság módosította “de minimis” közleményét. A közlemény továbbra is azt rögzíti, hogy a Bizottság milyen versenykorlátozó megállapodásokat tekint “csekély jelentőségűnek”, amelyek esetén nem indít eljárást és nem szab ki bírságot. Korábban egy feketelista jelölte ki, hogy milyen megállapodások nem minősülhettek csekély jelentségűnek, még akkor sem, ha a felek egyébként alatta voltak a közleményben meghatározott piaci részesedéseknek. Bár a feketelista mostantól megszűnik, ez nem jelent enyhítést, mivel – összhangban az EUB C-226/11 Expedia Inc. v Autorité de la concurrence ítélettel – a feketelistán túl kikerült a közlemény hatálya alól minden más cél szerinti versenykorlátozás is.

Dr. Kőmíves Attila: Megjelent a malomkartell ítélet indokolása – az EUB-hez fordul-e a Kúria a Lex Dinnye miatt?

Felkerült a GVH honlapjára a Fővárosi Törvényszék március 3-i ítéletének indokolása a malomkartell ügyben (Vj-69/2008). Ebből kiderül, hogy a Törvényszék lényegében kizárólag azzal indokolással utasította új eljárásra a GVH-t, hogy az időközben – vagyis a GVH határozata után – hatályba lépett „Lex Dinnyét” is alkalmaznia kellene az ügyben. Ez azt jelenti, hogy a megismételt eljárásban a GVH csak akkor szabhatná ki ismét a 2.3 milliárd forintos bírságot, ha előtte lehetőséget adna a vállalkozásoknak, hogy önként „összhangba hozzák” magatartásukat a jogszabályi rendelkezésekkel. A „Lex Dinnye” kapcsán a Bizottság áprilisban jogsértési eljárást indított Magyarország ellen – közben azonban az is előfordulhat, hogy...