Summa Cum laude

sziasztok!

Érdeklődöm, hogy nincs-e valakinek infója arról, hogyan zajlik a fogalmazói versenyvizsga. Milyen kérdésekre lehet számítani?
Köszönöm

Szerintem maradjunk abban, hogy egyikünk sem győzte meg a másikat, és a magam részéről ezzel a vitát lezártnak tekintem.

Nem az egyénnek kell feltétlen odamenni a profhoz. Mire van a híres diákönkormányzat? Ahhoz már viszont lehet(ne) menni. Igen, ezeket a dolgokat leginkább vagy felülről, vagy belülről lehetne megoldani. A magyar rendszert elnézve sok reményt nem látok.

Én nem azt mondtam, hogy summa és summa között nincs különbség!
Csak azt, hogy csak hátszéllel, tudás nélkül senkinek nem lesz summa diplomája...
Mégis mit tehet egy diák vagy fogalmazó?
Tegye szóvá, hogy igazságtalan?
Te is tudod, hogy reménytelen... majd szigorlaton odamegyek a vizsgáztatóhoz és szóvá teszem, hogy az előző
nem érdemelte meg a jegyet, vagy odamegy a főügyészhez/bíróhoz, hogy Gipsz Jakab kinevezése szerinte etikátlan....

Nem vagyok ezekre rászorulva, ugyanis tudományos kutató és egyetemi oktató vagyok/voltam. A jegy mutat valamit nagy általánosságban, de summa és summa között ég és föld lehet a különbség. (Lásd eddigi hozzászólásaimban foglaltakat a topikban). Egyébként nem hiszem, hogy pont egy jogásznak kellene az igazságtalanságot hallgatásával, tűrésével, tevésével, vagy akár nemtevésével legitimálnia.

Az egész világ igazságtalan, szokj hozzá, pláne ha az államigazgatásban akarsz elhelyezkedni, ott sokkal intenzívebb a protekció mint egyetemen, ahol azért nem....
A munkáltatók nem a látszatra adnak, de azért akár beismered, akár nem, van különbség tudásban egy summa és egy irgalomkettes között, azért valamit mutat a jegy, nem?
Ha bekerülsz fogalmazónak, akkor két évig folyamatosan vizsgáztatnak, aztán vagy kineveznek vagy nem.

Nem ezt gondolom. Azt gondolom, hogy nem kell hasra esni a summától. Az sem mindegy, melyik egyetemen summa az illető. Meg azt, hogy a rendszer néha igazságtalan a hallgatókkal szemben. Ma a legtöbb vizsga írásbeli és rengeteget puskáznak, az évfolyamdolgozatoknál csalnak, a szakdolgozatot mással íratják meg. Volt, aki sportot űzött ebből az egyetemen, no meg abból, hogy kapcsolatait kamatoztatva a legjobb érdemjegyet csikarja ki, pl. valahogy ő mindig a legkönnyebb vizsgáztatóhoz került, és akkor is a szemináriumvezetőjénél vizsgázott, amikor ez tilos volt. A hazugságkultúra az általános- meg a középiskolában elkezdődik a puskázással, súgásokkal, arcra osztályozással. A munkáltatóknak is kényelmesebb a látszatra adni, mint a törekedni a jelöltek alkalmasságának a felmérésére. Ez ugyanis csak a munka közben derül ki, az meg nem lehet, hogy minden jelentkezőt egy hónapra felfogadjuk. A protekcióról nem is szólva...

Én továbbra is azt tartom, hogy senki nem lesz summa csak azért mert hátszele van, azért ahhoz valamit le is kell tenni.
Persze egy jegy más és más vizsgáztatónál mást jelenthet, de mégis valahogy mérni kell a tudást...
Mégis hogy gondolod, senki nem osztályoz, nem kell vizsgázni sem, mert mindenki teljes erejéből a tudást akarja megszerezni és később a munkáltató meg pacsira elhiszi, hogy de te jól tudod a jogot mind elméletben mind alkalmazni?
:)

Egyébként szerintem valakinek a jogi műveltségét 4-5 hosszabb baráti - szakmai beszélgetéssel le lehet mérni. Én nem hiszek a jegyek misztifikációjában. Ugyanis X. professzornál könnyen lehet, hogy többet kell tudni az elégségesért ugyanazon tanszéken belül, mint másnál a jelesért. És elvben nem a jegyek, hanem a tudás megszerzése miatt kellene járni az egyetemre. Meg kellene szeretni a jogászi szakmát. Ámde naív ember voltam világéletemben.

Lehet, hogy komlexusom van, de nem vagyok egyedül! Egy kicsit lejjeb olvashatod "Legislator"-nál is a "baráti segítséget".
Szerintem nem véletlenül "kering" ez a hallgatók kötött. Lényeg, hogy nem egyformán kell küzdeni, megdolgozni a summa-ért!

Ebből csak az látszik, hogy kisebbségi komplexusod van ezen emberekkel szemben.
Az igaz, hogy jó háttérrel sok minden könnyebb, de nincs semmi ingyen akkor sem.
Sok mindent láttam, de olyat nem, hogy valaki szigorlaton 2-esre tudta és 5-öst kapott, olyat igen, hogy 1-re tudta és 2-öt vagy 4-re és 5-öst, de ez előfordul akkor is amikor a tanár tudja, hogy a vizsgázó igenis tudja az anyagot.
Szóval azért valaki csak mert hátszele van nem fog summa diplomázni.
Persze utána könnyebb bekerülni jobb helyre, de ilyen helyeken folyamatos beszámoltatás van, leszakvizsgázol majdhogynem kétszer a rendes szakvizsga előtt.
Ott meg kibukik, ha nulla lenne a tudásod.

Pjotr!

„valószínűleg, te nem vagy tagja ezen társaságoknak”
Ez is jelzi, hogy egy-két mondatomból is kiderül, hogy hová tartozhatom! Ugyan ilyen könnyen felismerhető ennek az ellentetje is! Nem kell nagyon erőlködni!

Azért ez így túl általános és elítélő, valószínűleg, te nem vagy tagja ezen társaságoknak... :))
Még egy évfolyamon belűl is akivel nem vagy együtt "szorosabban" mármint nem vizsgázol vele, stb. stb.
Sem tudod megmondani, hogy miért kapta az adott jegyet.

Nagyon könnyen felismerhető, hogy ki lett, ill. lehetett "baráti segítséggel" summa! Meg kell nézni milyen "körhöz" tartozik! Sokat "segít" pl. honnan került az egyetemre, hogy hívják, kikkel jár szórakozni stb.stb. Nem nagy erőfeszítéssel, egyszerüen adódik a szűrés lehetősége. :-)
Tudomásul kell venni, hogy volt is és lesz is! Sajna!

Ne legyünk naívak, a protekció bölcsője a felsőoktatás, és innen a kígyó a farkába harap, mert honnan tudjuk, hogy ki volt becsülettel summa cum laude, és ki lett az "baráti segítséggel."

Beleolvastam a hozzászólásotokba, egy példát hozok fel, általános iskolába együtt jártam egy olyan lánnyal akinek a szülei meghatározott pozicióban voltak. A rajz osztályozáskor én mindig hármast kaptam míg az osztálytársam mindig ötöst kapott. Egyszer megcseréltük az általunk készített rajzokat, az eredmény ugyanaz volt az őáltala készített nálam lévő rajz hármas, az én általam készített nála lévő rajz ötös volt. Így van ez harminc év elteltével Hallgatok amikor arról van szó, hogy csak a jó képességű gyerekek tanulhassanak, nekik ne kelljen tandíjat fizetni.

Hogyne lenne értelme az új felvételi rendszernek? Valahogy kell választani a protekciósok között! :) Egykori egyetemi oktatóm szemléletesen úgy fogalmazott: Két stócban állnak a fogalmazói pályázatok az elnök asztalán, a magasabb stóc a protekciósoké... :)

Félretéve a tréfát:
Ne általánosítsunk. Hivatalos tudomásom van arról, hogy egyes megyékben fel sem merül, hogy protekciósokat vesznek fel, továbbá eddig is szóbeli és írásbeli vizsga alapján + személyes meghallgatás eredményeképp választották ki a fogalmazókat. Az új rendszer egy szűrő: ha másra nem, arra jó, hogy akik alkalmatlanok, eleve ne kerülhessenek abba a helyzetbe, hogy kinevezhessék őket. Az Iasz. szerint a versenyvizsga feltétele a fogalmazói kinevezésnek, de nem tartalmazza a törvény, hogy az eredményét a kiválasztásnál értékelni kellene. A jogszabályokat - szerintem - úgy lehet értelmezni, hogy azok közül, akik megfeleltek a versenyvizsgán, az adott megyei bíróság a saját szempontjai szerint választhat. Ez szerintem nem zárja ki azt, hogy egyes bíróságok továbbra is fenntartsanak egy saját értékelési rendszert.

A titkári és a bírói kinevezés három tényezőtől függ: 1.) van -e hely 2.) sikerült -e bedolgozni magad 3.) szakmai előmenetel. (Ebben a sorrendben :) Utóbbi kettőt összevonhatjuk "személyes érdemek" cím alatt. :) Egyébként emberi léptékkel a titkári gyakorlat - mai életviszonyok között 2-6 év.

Alapvetően tényleg faramuci rendszer ez. Angliában, de más angolszász országokban is az a szokás, hogy valaki jelentős gyakorlati tapasztalat szerzése után lehet biró. De a Bibliában is az van, hogy a birák a nagy tapasztalattal biró, bölcs emberek lehettek. Csak most kicsit kifordult ez az egész, hiszen valaki akár csókkal akár csók nélkül, szummakumlaude bekerül foglamazónak, titkárnak majd biró lesz belőle. De ez még mindig csak 5 év, és ráadásul úgy, hogy foglama sincs arról milyen a másik oldal, milyen az ügyfél helyzete, milyen egy ügyfelet képviselni. És mi ennek az eredménye? Vég nélkül húzodó perek és döntésképtelen, határozatlan birók.

Sajnos, úgy tűnik, a bíróképző Akadémia léte sem tudta megszüntetni a protekciót. Még mindig a kapcsolatrendszer számít, és ez szomorú. Nehéz így elvárni, hogy a bíróknak tekintélye legyen. Ne feledjük, hogy ez (protkóval való bekerülés) az idősebb generációt is jellemzi. Amíg mindenféle teljesítmény helyett az számít, hogy kinek van közelebbi ismeretsége, vagyis már a protkósok is versenyeznek egymással, addig ez nem nagyon fog változni. Azokra az érvekre pedig a bicska kinyílik a zsebemben, hogy nem biztos, hogy pl. a diploma átlaga jobb mérőeszköz, mert lehet, hogy egy rités jobb gyakorlati képességekkel rendelkezik, mint egy summa. Igen, lehet. De hogy ezt valaki a fennálló helyzet védelmében mint általános érvet használja, az szerintem felháborító. Ugyanis még mindig célszerűbb nagy általánosságban annak alapján felvenni valakit, hogy hogy teljesített az egyetemen, mint annak alapján, hogy kit ismer. Az előbbiben van legalább valami racionalitás, objektivitás. Ha mást nem, a tanulási-felfogóképességet, illetve a szorgalmat mérni tudja, míg a protkó sem ezt, sem más lényeges kritériumot. Én egy olyan rendszert tartanék jónak, ahol nem a megye dönthet arról, kit vesz fel, hanem egy központi értékelési rendszer kenne kötelező. Ha itt a bíró szülővel rendelkező jobban teljesít, akkor (de csak akkor) őt vegyék fel. Amíg viszont a protekció védelmében csak az az érv hozható fel, hogy a diploma nem a legjobb értékmérő (ami persze így van, hiszen van jobb, mindenesetre még mindig jobb értékmérő, mint a kapcsolatrendszer léte), addig nem nagyon lesz itt változás. Hány olyan esetről tudunk, amikor a bíró nem volt a helyzet magaslatán, hogy azt ne mondjam, bizonyságát adta, hogy nem igazán ért ahhoz a területhez, amiben ítélkezik. Nem is kell, hogy értsen, amíg enélkül is bolgogulni tud. Folyamatos versenyvizsga kellene, mint a franciáknál, és csak akkor léphet feljebb magasabb státuszba (és fizetési fokozatba), ha ezt letette. És persze nem biztos, hogy 29 évesen, élettapasztalat (régen ezt bölcsességnek hívták) és gyakorlati jogi jártasság nélkül nem kellene, hogy ítélkezhessen valaki. Angliában ez jól működik, a jobb ügyvédek közül kerülnek ki a bírók. Ez kellene nálunk is. Lehet lőni. :)

ezekután, énis azt mondom,hogy jobb lenne,ha az angol példát követnénk és csak a nagy tapasztalattal rendelkező ügyvédekből lehetnének bírók, mert így lassan ez a szép hivatás teljesen elveszti tekintélyét.

Hát igen, 23-24 évesen kijön az egyetemről, 3 évig fogalmazó (ezalatt leginkább a különböző ügycsoportokkal ismerkednek),utána 2 évig titkár, ekkor már bizonyos ügyekben önállóan is intézkedhet. (Kapunk is néha titkárok által aláírva olyan végzéseket, hogy a hajam is égnek áll..)
Így a 28-29 éves, rendkívül bölcs, nagy élettapasztalatú, sokat látott, döntésképes jogász már bíró is lehet:))
(Van most az egyik helyi bíróságon egy fiatalka bírólány, aki már a sokadik tárgyalást tartja - nem tudni miért. Mondja az ellenfél ügyvédje, hogy neki több ügye is van nála, mindegyikban ez van, rühell ítéletet hozni, mert azzal sok a macera, meg egyébként sincs nagy gyakorlata ítéletírásban, úgy hogy azt várja, hátha megegyeznek a felek...)

ja, meg Dreed bírónak is van tekintélye....

hozzászólás törölve

Azért ne felejtsük el, hogy mire valaki bíró lesz, addigra legalább három évig volt fogalmaző és minimum kettőig titkár.

Hát igen...
És így talán már érthető is, hogy szerencsétlen paculék kapta fel a széket és neki a bíró fejének - a maga módján ekként mondva itéletet...

Nem mindeki Deed bíró., annak volt tekintélye, kiállása, a színész által nagyon jól megformált karakter.