Fél éve egy munkahelyen dolgozom, de havonta hosszabbítják a szerződésemet, mivel munkaközvetítőn keresztül dolgozom! Szeretném megtudni, hogy így is jogosult vagyok-e a GYED-re, tehát az átlag keresetem 70%-ra!
Előre is köszönöm a választ!
Victoria86
Én most írok először és nagyon nem vagyok tisztában a GYED kérdésében. Idén diplomáztam, júniusban. Olvastam, hogy beleszámít az is a 180 napi biztosítási időbe. Párommal tervezzük a babát, de még sajnos nem sikerült elhelyezkednem sem. A kérdésem az lenne, hogy igényelhetném-e a gyed-et ha még munkahelyem nincs, de közben teherbe esnék? Bele számít-e még így is a 4 év fősikola?
A válasz előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő!
Szeretnék érdeklődni hogy mint édesapa el tudok-e menni gyedre(gyesre). Feleségem jelenleg 37 hetes terhes és mint főállású anya van itthon 3 kiskorú gyermekünkel. Nekem régóta van bejelentett munkahelyem, de feleségem nem rendelkezett bejelentett munkaviszonnyal.Szeretnék érdeklődni hogy mi szüksége ahhoz,hogy igénybe vegyem én ezt a szolgáltatást,és hogy mennyi gyedre(gyesre) számíthatok.
Ha igen mikortól vehetem igénybe.
Előre is köszönöm: Somogyi Róbert.
Tisztelt Szakértő!
Szeretnék érdeklődni hogy mint édesapa el tudok-e menni gyedre(gyesre). Feleségem jelenleg 37 hetes terhes és mint főállású anya van itthon 3 kiskorú gyermekünkel. Nekem régóta van bejelentett munkahelyem, de feleségem nem rendelkezett bejelentett munkaviszonnyal.Szeretnék érdeklődni hogy mi szüksége ahhoz,hogy igénybe vegyem én ezt a szolgáltatást,és hogy mennyi gyedre(gyesre) számíthatok.
Ha igen mikortól vehetem igénybe.
Előre is köszönöm: Somogyi Róbert.
------------------------Okai: 1. A nevében is benne van, hogy gyermekágyi segély.
2. A gyermeknek kb. 1/2 évig az anyjára, szoptatás stb. van szüksége és nem az apára, ez az oka annak, hogy a THGY-t az apa nem veheti igénybe az anya helyett.
4. Ha az anya GYES-en, vagy GYET-en van a másik szülő nem kaphat a közös háztartásban nevelt további gyermekekre sem THGY-t, sem GYED-et.
Oka: 1 háztartásnak a anyasági ellátás jár. Talán belátható, hogy furcsa lenne, ha az anya GYET-en van otthon a gyermekek nevelése céljából és az apai is ugyanolyan okból lenne otthon. (Az állam jelenleg úgy gondolja, hogy a gyermeknevelésért választásuk szerint csak az egyiknek ad ezen a jogcímen pénzbeli ellátást. -----------GYED-re –fő szabály szerint- az jogosult aki (az igénylés napján) biztosított, (Ez általában azt jelenti, hogy az igénylő munkaviszonyban áll, de lehet főállású egyéni, vagy társas vállalkozó, közalkalmazott, köztisztviselő, bíró, ügyész stb. , illetve biztosított még az álláskeresési járadékban részesülő személy is.
(Mindezek jogi alapja megtalálható az 1997. évi LXXX törvény (Járulék, vagy fedezeti törvény) 5.§-ban) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 180 biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző 2 éven belül dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb. (Erről pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII-as törvény 42/A.§. rendelkezik.)
Ha az apa igényli a GYED-et, akkor a feltétel, hogy az apának legyen az igényléskor biztosítása ÉS az igénylés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen legalább 180 biztosításban (pl. munkaviszonyban) töltött idővel.
Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot.
Tehát ha a GYED igénylésének a napján e kettő feltételnek eleget teszel jogosult vagy GYED-re. (Ez a fő szabály, ami azt jelenti, hogy vannak kivételek..)
Ilyen kivétel, hogy GYED-re jogosult még az (nő) is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a jogviszonya a THGY folyósítása (igénybevétele) alatt szűnik meg.
A fentieket megalapozó jogszabály:
1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Gyermekgondozási díj
42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult
Általános rendelkezések
39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani. ------------------Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.
Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy amennyiben további anyagi, vagy eljárásjogi kérdésed van élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.
(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, illetve egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)
A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.)
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
Én ennyit tudtam segíteni.
Üdv. :)
Én most írok először és nagyon nem vagyok tisztában a GYED kérdésében. Idén diplomáztam, júniusban. Olvastam, hogy beleszámít az is a 180 napi biztosítási időbe. Párommal tervezzük a babát, de még sajnos nem sikerült elhelyezkednem sem. A kérdésem az lenne, hogy igényelhetném-e a gyed-et ha még munkahelyem nincs, de közben teherbe esnék? Bele számít-e még így is a 4 év fősikola?
A válasz előre is köszönöm!
-----------------------Válasz:
1. Igényelni mindent lehet, de mivel nincs biztosításod, ezért nem vagy rá jogosult.
( A GYED-nek két feltétele van, a jogosultsághoz a két feltétel együttes fennállása szükséges.)
2. A GYED csak a szülést követő 169. naptól folyósítható, előtte THGY elnevezésű ellátás vehető igénybe. Feltételei -nagyon durván- megegyeznek a GYED feltételeivel.
3. (A főiskola beszámít, de csak a nappali tagozat!) --------------THGY-ra (Terhességi-gyermekágyi segélyre) –fő szabály szerint- az jogosult aki biztosított, (Ez általában azt jelenti, hogy az igénylő munkaviszonyban áll, de lehet főállású egyéni, vagy társas vállalkozó, közalkalmazott, köztisztviselő, bíró, ügyész stb. , illetve biztosított még az álláskeresési járadékban részesülő személy is.
(Mindezek jogi alapja megtalálható az 1997. évi LXXX törvény (Járulék, vagy fedezeti törvény) 5.§-ban) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 180 biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző 2 éven belül dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb. (Erről pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII-as törvény 40.§. rendelkezik.)
Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. Szintén ez a szakasz mondja ki, hogy a 180 napba be kell számítani a munkaviszony megszűnése után folyósított "passzív" táppénzes időt is, valamint a 180 napba beszámít a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán 1 évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány időtartama.
Tehát ha a szülés napján e kettő feltételnek eleget teszel jogosult vagy THGY-ra. (Ez a fő szabály, ami azt jelenti, hogy vannak kivételek. Szintén ez a fő szabály vonatkozik a GYED-re -Gyermekgondozási díjra- is.)
(A THGY –fő szabály szerint a szülés napjától, vagy a szülés várható időpontja előtt 28 nappal korábban 168 napig, a szülési szabadság tartamára jár. A GYED a 169. naptól a gyermek két éves koráig folyósítható. Lásd a Munka Törvénykönyve -1992. évi XX. törvény- 138.§. és 1997. évi LXXXIII. törvény 40.§. (3) és 42/B. §.)
Nézzünk néhány kivételt a teljesség igénye nélkül:
THGY-ra jogosult még az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül.
Jogosult még THGY-ra az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya de ezt követően táppénzben részesült, és ha a táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül megszült.
----------(Mindezek jogi alapja megtalálható az 1997. évi LXXX törvény (Járulék, vagy fedezeti törvény) 5.§-ban) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 180 biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző 2 éven belül dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb. (Erről pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII-as törvény 42/A.§. rendelkezik.)
Ha az apa igényli a GYED-et, akkor a feltétel, hogy az apának legyen az igényléskor biztosítása ÉS az igénylés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen legalább 180 biztosításban (pl. munkaviszonyban) töltött idővel.
Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot.
Tehát ha a GYED igénylésének a napján e kettő feltételnek eleget teszel jogosult vagy GYED-re. (Ez a fő szabály, ami azt jelenti, hogy vannak kivételek..)
Ilyen kivétel, hogy GYED-re jogosult még az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a jogviszonya a THGY folyósítása (igénybevétele) alatt szűnik meg.
A fentieket megalapozó jogszabály:
1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Gyermekgondozási díj
42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult
Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy amennyiben további anyagi, vagy eljárásjogi kérdésed van élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.
(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, illetve egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)
A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.)
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
Én ennyit tudtam segíteni.
Üdv. :)
1. Légyszíves elolvasni az alábbi két hozzászólásomat, azokban megtalálod a kérdésedre a választ, azaz, hogy
két feltétele van a GYED-nek, a GYED azonban csak a szülés követő 169. naptól (durván fél év) jár, hogy ki a biztosított.......
2. Teljesen mindegy, hogy munkaközvetítőn keresztül dolgozol, vagy hogy a szerződésedet hosszabbítgatják a THGY-nál azt nézik, hogy (fő szabály szerint és nagyon leegyszerűsítve) van-e fennálló munkaviszonyod és 2 éven belül van-e 180 munkaviszonyban töltött napod.
3. Igen a GYED mértéke mindenkinél 70/%, azonban van egy felső korlát ez pedig a minimálbér kétszerese.
4. Neked is javasolom, hogy a további kérdéseiddel fordulj bizalommal a REP PEO Osztályvezetőjéhez.
Üdv. :)
A jövőre életbe lépő, a gyermekek védelméről szóló törvény módosítása nyomán a gyermeknevelési segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed) és a családi pótlék igényléséről és folyósításáról faggatták Korózs Lajost, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárát szerdán internetes fogadóóra keretében.
Korózs Lajos a hozzá intézett - többnyire az egyéni élethelyzeteket is vázoló - kérdésekre válaszolva elmondta, a gyedre való jogosultság több körülménytől függ, például attól, hogy mikor szűnik meg (ha megszűnik) a munkaviszony, jogosult-e a szülő álláskeresési támogatásra és a gyermek pontosan mikor születik meg.
Általánosságban a szabály az - ismertette az államtitkár -, hogy a szükséges biztosítási időt, ami az igénybevétel feltétele, a szülést megelőző két éven belül kell vizsgálni. A biztosítási időbe beleszámít az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama is - tette hozzá. Kiemelte: a gyed akkor jár, ha a szülő az igényléskor biztosított, vagy ha biztosítási jogviszonya a terhességi gyermekágyi segély (tgyes) igénybevétele alatt szűnt meg, feltéve, hogy a tgyesre akkor lett jogosult, amikor fennállt a biztosítási jogviszonya. Az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama biztosításban töltött időnek számít, szüneteltetésének ideje alatt viszont a biztosítás nem áll fenn - hívta fel a figyelmet válaszában az államtitkár.
Korózs Lajos elmondta azt is, hogy amennyiben a szülő munkaviszonya folyamatosan fennáll, nem kell visszamennie dolgozni a második gyermek születése előtt, hiszen a gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetési nélküli szabadság időtartama is biztosításban töltött időnek minősül; ebben a tekintetben a törvényjavaslat nem hozott változást. Amennyiben a munkaviszony időközben megszűnt, akkor a hatályos szabályok szerint is vissza kell térni a munkaerőpiacra, hiszen a gyedet csak az a szülő igényelheti, aki az igényléskor biztosított.
A gyedre vonatkozó új szabályok csak azokra a gyermekekre vonatkoznak, akik 2010. április 30-át követően születnek meg - ismertette a szakember, emlékeztetve, a jelenlegi szabályok szerint a terhességi gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra jogosultság megszerzéséhez 180 napnyi biztosítási idő szükséges. A változás a 2010. május 1-je előtt született gyermek esetében a gyed időtartamát sem érinti, azaz a gyed a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, és azt követően, a 3. életévének betöltéséig még a gyes is igénybe vehető.
A tervezett változtatások, a 2010. május 1-jén hatályba lépő szabályok szerint a gyermekgondozási segély időtartama csökken: a gyermek 3 éves kora helyett a 2 éves koráig lesz igényelhető, azaz a két évet a gyermek születésétől kell számítani. Az ikrek esetében a gyes továbbra is a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek esetében pedig 10 éves korig vehető igénybe - adott választ egy kérdezőnek Korózs Lajos. Hozzátette: a terhességi gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra vonatkozó szabályok annyiban változnak, hogy a jogosultság megszerzéséhez a jövőben 180 nap helyett legalább 365 nap lesz szükséges, és a gyed időtartama a biztosításban töltött idővel egyezik meg, de legfeljebb a gyermek kétéves koráig tarthat.
A családi pótlék folyósítási idejével kapcsolatban is kapott kérdéseket az államtitkár, illetve többen arra kértek választ, hogy a felsőoktatásban tanulók után jár-e ez a juttatás.
Korózs Lajos kiemelte, a családi pótlék folyósítási időtartamának csökkentése csak 2010. augusztus 31-től lép hatályba, a családi pótlékot az eddigi 23. életév helyett 20 éves korig folyósítják.
A családi pótlék 2010. augusztus 31-étől a középiskolában tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a gyerek betölti a 20. életévét. Azaz, ha a gyermek például 1990. szeptember 20-án született, akkor a 2010/11-es tanév végéig jár utána a családi pótlék, tehát nemcsak 2010. szeptember 20-áig, amikor betölti a 20. életévét. A törvény kivételt is tartalmaz: a sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótlék továbbra is annak a tanévnek a végéig jár, amelyben betölti a 23. életévét - ismertette a jogszabályi változásokat az államtitkár. Hozzátette, jelenleg nem látnak lehetőséget arra, hogy a családi pótlékra jogosultságot kiterjesszék a felsőoktatási hallgatókra. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra is - hivatkozva egy alkotmánybírósági határozatra -, nem alkotmányellenes a családtámogatási törvény azon rendelkezése, hogy a felsőoktatási intézményekben tanulók után nem jár családi pótlék.
Az intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslatról június 29-én, hétfőn szavaz az Országgyűlés.
Az egyik kérdező azt kifogásolta: a Magyar Államkincstárnál (MÁK) a családi pótlék folyósításának feltételéül szabták, hogy csatolja házassági anyakönyvi kivonatát (amire a kérelmező nem volt hajlandó), valamint a juttatás folyósításához bekérték a kérelmező banki folyószámlakivonatának másolatát. Korózs Lajos válaszában elmondta, hogy a kérelmező kérheti a kincstárt, hogy hivatalból szerezze be a szóban forgó okiratot, de ezt írásban kell kérelmeznie az ügyfélnek. Az államtitkár szerint a kincstár jogellenesen kéri a folyószámlakivonat másolatát, mivel erre jogszabályi felhatalmazása nincs. Korózs Lajos ígéretet tett, hogy ha az ügyfél hivatalosan panaszt emel államtitkárságánál, ügyét kivizsgálja és hivatalból eljár a Magyar Államkincstárnál.
Az Országgyűlés 199 igen, 159 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett újra elfogadta a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a gyermekek védelméről szóló törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosítását.
Sólyom László köztársasági elnök június 11-én jelentette be, hogy nem ért egyet a gyes időtartamának három évről két évre csökkentésével, ezért nem írta alá az erről szóló törvényt. Indoklásában kiemelte: a foglalkoztatás elősegítését célzó kormányzati intézkedések akkor lennének hatékonyak és szolgálnák a kisgyermekes anyák érdekeit, ha a munkába való visszatérést nem kikényszeríteni próbálnák, hanem pozitívan ösztönözni. Ezért - mint fogalmazott - az anyák szabad döntésének kell lennie, hogy a gyermek hároméves koráig otthon marad, vagy munkát vállal.
A kormány a törvény szövege változatlanul hagyta, de egy paragrafust hozzátettek a jogszabálytervezethez.
A kiegészítés szerint a kormánynak október 15-ig tájékoztatnia kell a parlament illetékes bizottságát a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézmények férőhelyeinek bővítése érdekében tett intézkedéseiről, továbbá be kell nyújtania az Országgyűlésnek a napközbeni ellátást szolgáló intézményrendszer átalakítására vonatkozó intézkedéseket. Ide tartozik többek között a családi gyermekfelügyelet jogintézményének létrehozása.
Szintén a kiegészítésben szerepel, hogy a kormány október 15-ig törvényjavaslatot nyújt be, hogy vezessék be a közszférában a kötelező részmunkaidős foglalkoztatást azoknál a kismamáknál, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyükre szeretnének visszatérni, gyermekük két és hároméves kora között.
A kormánynak október 15-ig felül kell vizsgálnia a Start programot, annak figyelembe vételével, hogy terjesszék ki a járulékkedvezmény lehetőségét a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után korábbi munkahelyére visszatérő szülő foglalkoztatásánál.
Az elfogadott jogszabály szerint a jelenleg a gyermek hároméves koráig alanyi jogon járó, a nyugdíjminimum összegével azonos (2009-ben 28.500 forint) összegű gyest a jövőben csak kétéves korig folyósítják.
A terhességi gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj igénybevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap biztosításban töltött időre lesz szükség. A tgyás a 24 hetes szülési szabadság időtartamára folyósított juttatás, amely - ugyanúgy mint a gyed - az anya napi jövedelmének 70 százaléka. A gyed adó- és járulékköteles; maximális összege a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, 2009-ben 100.100 forint.
A törvénynek ez a része 2010. május 1-jén lép hatályba, tehát a jövő év április 30-ig született gyerekekre a jelenlegi szabályok vonatkoznak.
A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy jövőre nem emelkedik a családi pótlék összege, amely egygyermekes család esetén havi 12.200 forint, háromgyermekeseknél gyermekenként 16 ezer forint.
A törvény 2010. augusztus 31-től hatályba lépő rendelkezésével módosul a családi pótlék folyósításának időtartama: a közoktatási intézményben tanuló gyermek után az eddigi 23. életév helyett 20 éves korig, illetve annak a tanévnek a végéig jár a juttatás, amelynek időtartama alatt a 20. életévét betölti.
A családi pótlékra vonatkozó rendelkezések módosítása nyomán lehetőség lesz arra, hogy az összeg ötven százalékát az érintett család természetbeni juttatás formájában kapja meg. Ezt a települési önkormányzat jegyzője rendelheti el. A korlátozás időtartama egy év, és az intézkedés szükségességét legalább félévenként felül kell vizsgálni.
Fontos újdonság a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetése, valamint a szociális és gyámhivatal véleményezési jogkörének garantálása. A gyermekvédelmi igazgatási bírság összege maximum 200 ezer forint lesz.
Forrás: www.jogiforum.hu (hírek)
Tisztelt szakértő !
Mivel a parlamentben júniusban szavazták meg a gyes, gyed-re vonatkozó torvényt érdeklődnék hogy a 43/95-ös (kelt 1995. június 30-án) Alkotmánybírósági határozatot is figyelembe véve mikortól lép érvénybe?
A jövő év április 30-ig megszülető gyermekek esetében a jelenlegi rendelkezések maradnak érvényben. Tehát a kérdezett időpont: 2010.05.01.
"Lisa"
laikus hozzászóló
A segítségeteket szeretném abban a kérdésben kérni, hogy a gyed maximum 28, 29, 30 ill. 31 napos hónapra mennyi?
A max 100.100,- osztom 30-al, majd azt kell szorozni az adott hónap napjainak számával, vagy teljesen mindegy?
Azt sejtem, és értem is, h a 31 napra nem kaphatok többet, de akkor a februári hónap hogy alakul? Itt is a maximumot kell kapjam, vagy a kevesebbet? Köszönöm a választ.
30 nappal kell osztani, és az adott hónap napjainak számával szorozni. (Azt hiszem, ez valamikor változni fog majd)
Segítséget kérnék olyan szituációban, hogy Németországban dolgozom másfél éve, babát várok, ez év decemberében születik, azaz itt jogosult vagyok a különböző juttatásokra, ha itt élnék továbbra is, ez nem kérdés. Egyedülállóként azonban otthon (M.o.) leszek kénytelen lenni a szülést követő időszakban, sőt már lehet, hogy otthon is szülnék, kérdésem, hogy lévén Magyaro. is EU, érvényes e ill. beszámítható e a német munkaviszony otthon, jogosult lennék e valami juttatásra, ha igen, milyenre, vagy jár e valami alanyi jogon? Főleg, ha nem hosszabbítják meg a szerződésem és maradok Magyarországon. Úgy tudom a családi pótlék alanyi jogon jár, vagy tévedek? Ha igaz, akkor akkor is jár, ha a baba Németországban született?
Segítségüket előre is köszönöm!
hallihallo33
2010.04.13. 15:26
Segítséget kérnék olyan szituációban, hogy Németországban dolgozom másfél éve, babát várok, ez év decemberében születik, azaz itt jogosult vagyok a különböző juttatásokra, ha itt élnék továbbra is, ez nem kérdés. Egyedülállóként azonban otthon (M.o.) leszek kénytelen lenni a szülést követő időszakban, sőt már lehet, hogy otthon is szülnék, kérdésem, hogy lévén Magyaro. is EU, érvényes e ill. beszámítható e a német munkaviszony otthon, jogosult lennék e valami juttatásra, ha igen, milyenre, vagy jár e valami alanyi jogon? Főleg, ha nem hosszabbítják meg a szerződésem és maradok Magyarországon. Úgy tudom a családi pótlék alanyi jogon jár, vagy tévedek? Ha igaz, akkor akkor is jár, ha a baba Németországban született?
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdv. :)
---------Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.
Ezeket az EU alapszerződései (Római 1957., Maastrichti 1992. stb.) teszik lehetővé. Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendelet.
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó jogszabályok , a 1408/71/EGK rendelet és az 574/72/EGK rendelet) határozzák meg.
A 1408/71/EGK rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a
biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindeni a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság jelen esetben=melyik ország jogszabályai szerint kell eljárni)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.
Nézzük a családi ellátásokat:
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyar Köztársaság területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja. Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.
Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.
Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGYT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.
A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni. (Az Államkincstár Központjának jelenlegi pontos címe: 1054. Budapest Hold u. 4.)
Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.
Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (Egyértelmű, hogy a különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)
Összegezve:
Többször ismétlődő kérdés, hogy amennyiben a THGY-t, illetve a GYED-et folyósító szerv (azaz a REP, vagy a kifizetőhely) tudomására jut, hogy az ellátásban részesülő, illetve annak hozzátartozója ugyanazon gyermek után az EU tagállamok valamelyikében családtámogatási ellátásban részesül hogyan kell helyesen eljárni.
A MÁK Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának válasza szerint:
Ahogy fent már tisztáztuk egy másik csoportba tartozik a táppénz és a terhességi gyermekágyi segély (THGY).
Nézzük erről mit mond az EU-s jogszabály:
A táppénzt mindig annak a tagországnak a jogszabályai alapján állapítják meg és fizetik ki, amelyikben az illető biztosított (azaz ahol dolgozik) függetlenül attól, hogy melyik országban lakik, vagy tartózkodik.
Példa: A Szolvák állampolgár Komárnoban lakik, de Komáromba jár át dolgozni, vagy Párkányban lakik, de Esztergomba jár át dolgozni, táppénzt a magyar munkahelye (biztosítása) alapján Magyarországról kapja a magyar szabályoknak megfelelően a lex loci laboris, azaz a munkavégzés helye szerinti biztosítás elve szerint.
Más tagállamban bekövetkezett keresőképtelenség igazolása pénzbeli ellátások igénybevétele esetén:
Amennyiben a magyar biztosított egy másik EGT tagállamban való tartózkodása alatt kórházi ellátásban vagy járó beteg ellátásban részesül és keresőképtelen, és ezen keresőképtelenségére Magyarországon pénzbeli ellátást igényel, abban az esetben ennek igazolására az E 115 jelű formanyomtatványokat csatolni kell az igénybejelentéshez.
Amennyiben a biztosított külföldön ismételten keresőképessé válik, ezt a tényt a külföldi biztosító az E 118 jelű nyomtatványon közli.
Amennyiben a biztosított hazatérésekor már nem keresőképtelen, ő dönt arról, hogy a külföldi biztosító által kiállított E 115, illetve az E 118-as nyomtatvány benyújtásával a keresőképtelenség teljes időtartamára, vagy csak egy részére igényel-e táppénzt. Ilyen esetben a folyósító szervnek, a külföldi biztosító által kiállított E 115 jelű nyomtatványt úgy kell tekintenie, mintha az a 102/1995 (VIII. 25) Kormány rendelet alapján kiadott „Orvosi igazolás keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” című igazolás lenne.
Megjegyzés: az E jelű nyomtatványokat minden esetben a nyomtatványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén állítják ki. Tekintve azonban, hogy a nyomtatványok mezőinek számozása és külalakja azonos, az egyes mezőkben közölt tények és adatok a kérdéses nyomtatványok magyar változata alapján beazonosíthatók, melyeket célszerű e célból a munkáltatóknak a Regionális Egészségbiztosítási Pénztáraktól beszerezniük.
Az „E” széria jelentése:
Az E 100-as nyomtatványok alkalmazandóak pl. a betegségi és anyasági ellátások (pl. táppénz) igénybevételére.
Az E 200-as nyomtatványok a nyugellátások igazolására, igénybevételére szolgálnak.
Az E 300-as széria a munkanélküli ellátások igénybevételéhez,
Az E 400-as szériát pedig a családi ellátások igénybevételéhez kell használni.
Külföldi biztosítási idők beszámítása pénzbeli ellátások igénylése esetén:
Általános főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a biztosított számára a biztosítása (munkahelye, munkavégzés helye) szerint illetékes teherviselő (másnéven biztosító, Magyarországon a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, vagy ha az igénylő munkahelyén működik TB kifizetőhely, akkor az) folyósítja.
Ha a magyar szabályok szerint nyújtandó pénzbeli ellátás megállapításához szükséges figyelembe venni a külföldi (másik EGT tagállamban) biztosításban töltött időket is, akkor a kifizetőhely az illetékes külföldi biztosító nevének és címének valamint a biztosított adatainak megjelölésével a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével kérheti a külföldi (pénzbeli ellátásokra jogosító) biztosítási idők igazolását. (A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár a magyar nyelvű E 104 jelű nyomtatvány segítségével keresi meg a külföldi biztosítót).
A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/ EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás hatálya alá tartozó személynek az igénybejelentéshez csatolni kell az E104-es számú nyomtatványt, amelyet az illetékes biztosítójától szerezheti be.
Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj igénylése esetén a 1408/71/ EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyeknek csatolni kell a külföldön bekövetkező szülés tényét igazoló E 001 számú nyomtatványt.
Megjegyzés: amennyiben a pénzbeli ellátás kizárólag a magyar szabályok alkalmazásával is megállapítható, akkor csak a magyar szabályok szerint fennálló biztosítási időket kell figyelembe venni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magyar pénzbeli ellátások alapját kizárólag a magyarországi kereset (illetőleg az Ebtv. vonatkozó kisegítő szabályainak megfelelő összeg) képezheti!
Példa: Magyarul ha valaki 2 évig dolgozott Magyarországon, előtte viszont egy EU tagállamban, akkor nincs jelentősége a külföldi biztosításnak, azaz azt a táppénz elbírálásához igazolni nem kell, mivel a magyar jogviszony alapján is elbírálható az igénye.
Ha viszont 5 évig külföldön dolgozott, majd 30 napon belül elhelyezkedik Magyarországon és 2 hónap múlva megbetegszik csak akkor kaphat 60%-os táppénzt és akkor jogosult 365 napig táppénzre, ha igazolja, a külföldi jogviszonyait. Ekkor sem lehet azonban a táppénzének kiszámításakor figyelembe venni a külföldi munkabérét, csak a Magyarországon megszerzett pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe.
Az OEP szakmai munkabizottságának 2. számú tájékoztatója szerint (2007.június) a magyarországi biztosítás alapján megállapítandó THGY jogosultság elbírálása során ha az igénylőnek nincs meg 2 éven belül a szükséges 180 (később, 2010-től a 365 nap) a 1408/71 EGK. rendelet 18. cikkelye alapján a biztosított bármely EU tagállamban szerzett biztosításban töltött idejét be kell számítani, a biztosítási időt az igénylőnek az E 104-es nyomtatványon kell igazolni.
A THGY ellátás összegénél a külföldön szerzett jövedelem nem képezi az ellátás alapját. Az ellátás összegének megállapításánál a Vhr.26.§. (2) és az Ebtv. 42.§. (3) szerint kell eljárni, amennyiben azonban a biztosított az irányadó időszakban PEB. járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezik az ellátás napi összegének megállapítása során a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.
A Munkanélküli ellátásokra vonatkozó rendelkezések:
A szociális biztonsági rendszerek koordinációja a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó és a gyakorlatban tényleges hátrányt előidéző akadályok elhárítását szolgálja.
A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:
Főszabályként a migráns (külföldön dolgozó) munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott.
A tagállam a munkanélküli ellátást a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint nyújtja.
Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre (ilyen a magyar rendszer is, hiszen munkáltatói és munkavállalói járulékot fizetünk a járadékért cserébe), de a kifejezett járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is (például Írországban).
Továbbá, ha egy tagállami szabályozás azt írja elő, hogy egy év biztosítási idő szükséges a munkanélküli ellátás igénybevételéhez, akkor a munkanélkülivé válás szerinti tagállamnak nem csak az abban a tagállamban eltöltött időt kell az egy évi biztosítási időbe beleszámítania, hanem (az összeszámítási alapelv alapján) a más tagállamokban töltött időt is, amennyiben a munkanélküli az illetékes tagállamban nem rendelkezik a szükséges idővel.
A jogosultság megállapításának tehát az összeszámítás elve szerint alapját képezik a más tagállami biztosítási idők is.
A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.
Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.
A koordinációs rendelet 68. (1) cikke előírja, hogy a járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlagkeresetet kell alapul vennie, amelyet az illető személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált.
További információt az Állami Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi Osztályától 1089. Budapest Kálvária tér 7. lehet érni, ill. a www.afsz.hu honlapon lehet találni.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kisfiam 2009. január 25-én született meg. Előtte rendelkeztem bőven biztosítási jogviszonnyal (dolgoztam folyamatosan és több évet). Igénybe vettem a gyermekem után a TGYÁS-t és még jelen pillanatban is GYED-en vagyok. A második gyermekem születését pedig napokon belül várom.
Amikor az első kisfiam megszületett, akkor a könyvelőm tanácsára megszüntettük a munkaviszonyomat, mondván, hogy így majd könnyebb lesz visszatérnem a munkába a GYED lejárta után (támogatások, járulékfizetési kedvezmények stb.). Viszont most szomorúan és kétségekkel telve tekintek a jövő felé, ugyanis az Egészségbiztosítási Pénztár telefonos tájékoztatása alapján nagy nehezen annyit sikerült megtudnom, hogy semmire (illetve csak GYES-re) vagyok jogosult a második gyermekem után. Ahány ügyintézővel beszéltem annyi félét mondtak és még sok esetben én tudtam jobban a szabályokat és simán félre tájékoztattak volna. Ezért gondoltam arra, hogy felkeresek valami jogi fórumot. Kérem, hogy tájékoztasson a lehetőségeimről.
Előre is hálás köszönettel:
Mariann
nnnyufi 2010.06.14. 21:48
Mariann
Kisfiam 2009. január 25-én született meg. Előtte rendelkeztem bőven biztosítási jogviszonnyal (dolgoztam folyamatosan és több évet). Igénybe vettem a gyermekem után a TGYÁS-t és még jelen pillanatban is GYED-en vagyok. A második gyermekem születését pedig napokon belül várom.
Amikor az első kisfiam megszületett, akkor a könyvelőm tanácsára megszüntettük a munkaviszonyomat, mondván, hogy így majd könnyebb lesz visszatérnem a munkába a GYED lejárta után (támogatások, járulékfizetési kedvezmények stb.). Viszont most szomorúan és kétségekkel telve tekintek a jövő felé, ugyanis az Egészségbiztosítási Pénztár telefonos tájékoztatása alapján nagy nehezen annyit sikerült megtudnom, hogy semmire (illetve csak GYES-re) vagyok jogosult a második gyermekem után. Ahány ügyintézővel beszéltem annyi félét mondtak és még sok esetben én tudtam jobban a szabályokat és simán félre tájékoztattak volna. Ezért gondoltam arra, hogy felkeresek valami jogi fórumot. Kérem, hogy tájékoztasson a lehetőségeimről.
Előre is hálás köszönettel:
Mariann
1. Az én javaslatom az, hogy előzetes időpontegyeztetés után okmányaival keresse fel a REP PEEO Osztályvezetőjét és kérje meg, szánjon Önre 1/4 órát és részletesen magyarázza el a lehetőségeit.
Ennek módjáról bővebben GYED, GYESk, táppéz topicban található hozzászólásaim többségének a végén olvashat.
2.Főszabály szerint THGY-ra csak az jogosult aki biztosított, vagy jogosult az is, aki a mv. megszűnését követő 42 napon belül megszül, továbbá az is, aki a mv. megszűnése után táppénzben részesül és a táppénz folyósítás megszűnését követő 28 napon belül megszül.
Ez a THGY jogosultság egyik feltétele.
Tekintettel arra, hogy ennek a feltételnek nem felel meg THGY-ra, a megadott adatok alapján nem jogosult, azaz a REP ügyfélszolgálati munkatársa helyesen tájékoztatta.
(Mindezek figyelembevételével a második feltétel teljesülését, azaz, hogy a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik-e 365 nap biztosításban töltött idővel nem érdemes vizsgálni.)
3. Mivel THGY-ra az új babával nem jogosult, az Ön által hivatkozott GYES-t csak az 1. gyermek 2. életévének betöltését követő naptól érdemes megigényelni. (GYED-re az 1. gyermek 2 éves koráig, jelen esetben 2011.01.25-ig akkor is jogosult, ha időközben ismét szül.)
4. A THGY és GYED jogosultság jogi szabályozása az 1997. évi LXXXIII. tv. 40-42/D szakaszaiban található.
5.Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudja használni most, vagy egy későbbi ügyében:
Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.
Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.
Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.
(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)
A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)
Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)
Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.
Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.
Üdv. :)
„akkor a könyvelőm tanácsára megszüntettük a munkaviszonyomat,”
Azért az még kérdéses, hogy milyen munkaviszonyról lehetett szó? A saját cégedbe voltál bejelentve? Társas vállalkozóként, megbízással, munkaviszonyban? Hogyan?
Köszönöm szépen a választ illetve hozzászólást mindkettőtöknek. "Mezei" :) alkalmazott voltam édesapám vállalkozásában.
Mariann
Üdvözlöm!
Érdeklődni szeretnék, hogy jelenleg szabadságon vagyok, de úgy néz ki, hogy a munkaviszonyom megszűik a jövő hónap elején.
30 hetes terhes vagyok, október elejére vagyok kiírva szülni.
Kérdésem az lenne, ha megszűnik a jogviszonyom, jogosult leszek -e tgyásra, gyedre? Ha a munkaviszony megszűnését követően elmegyek táppénzre, vagy valaki bejelent a szülésig, akkor van esélyem a támogatásokra.
8 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem.
Várom válaszát
Rawel: miért és hogyan fog megszűnni a munkaviszonyod szűk három hét múlva? Rendes felmondással ugyanis a munkáltató nem szüntetheti meg a terhességed miatt, a rendkívüli felmondást csak nem látod ennyire előre... a cég meg nem tud addig jogutód nélkül megszűnni.
Rendkívüli felmondással fogják megszüntetni.
Az okokat ne kérdezd, én szeretném tudni,hogy ezután jár -e tgyás ill.gyed? Ha valaki bejelentene a szülésig, vagy passzív táppénzen lennék, akkor járna?
Nem!
Rawel, azt hiszem van egy olyan rendelet, miszerint ha a biztosítási idő megszűnését követő x napon belül szülsz (azt hiszem 42, én erre emlékszem) akkor jogosult vagy a Tgyásra és a Gyedre is.
Ha pont nem éred el ezt az időt (pár nap híján mögötte vagy) esetleg meg lehet beszélni a szülésszel hogy pár nappal előbb megindítsa a szülést..?
Jesszus... inkább maradj csendben.
TGYÁS akkor jár, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy a "passzív" tp. után max. 28 nappal szül. Ez talán még belefér.
De a GYED-hez a szülés napján aktív biztosítás kell, amit szinte csak a munkanélkülivel szerezhetne meg, de az viszont a rendkívüli felmondás miatt nem jár!
Ezért írtam röviden, hogy NEM...
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| COOKIE_SUPPORT | 1 year | Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket. |
| JSESSIONID | JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak. | |
| PHPSESSID | Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik. | |
| SERVERID | Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is. | |
| viewed_cookie_policy | 1 year | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| Gdyn | 1 year 1 month | Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják. |
| GUEST_LANGUAGE_ID | 1 year | Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _ga | 2 years | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához. |
| _gat_UA-112481-1 | 1 minute | Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken. |
| _gid | 1 day | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában. |
| UID | 2 years | No description available. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3session | 2 days | Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják. |
| fr | 3 months | A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek. |
| Gtest | 1 year 1 month | Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában. |
| i | 1 year | Nincs információ. |
| IDE | 1 year 24 days | A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg. |
| mc | 1 year 1 month | Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal. |
| test_cookie | 15 minutes | Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat. |
| VISITOR_INFO1_LIVE | 5 months 27 days | Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál. |
| YSC | session | Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3test | 2 years | No description available. |
| _ia_uid | 5 months 27 days | No description |
| _ia_version | 5 months 27 days | No description |
| CONSENT | 16 years 6 months | No description |
| INX_CHECKER2 | 16 years 6 months | No description available. |
| legacy-psid | No description available. | |
| nxdigitolvasosession | No description | |
| psid | session | Nincs elérhető információ. |
| yt-remote-connected-devices | never | No description available. |
| yt-remote-device-id | never | No description available. |
