munkaidőkeret

Nem kell ezt így elbonyolítani.
1 szabadság nap mindig 8 óra a teljes munkaidőseknek és arányosan kevesebb a részmunkaidőseknek.
Aki tehát 4 órás szerződéssel bír, annak 4 óra számolódik el mindig, teljesen függetlenül attól, hogy melyik napon megy szabadságra. Ez idáig is így volt.
Az emlegetett szabály meg a munkaidőkeret kiszámítására vonatkozna. Már persze, ha lenne értelme.

Az új MT. 93.§ (3) bekezdés értelmezésével kapcsolatban lenne kérdésem.

• munkaidő-keret alkalmazásakor a munkaidő számításakor a távolét tartamát
  1. figyelmen kívül kell hagyni VAGY
  2. az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni

Na, a kérdésem erre a 2. pontra vonatkozik. Mit is jelent ez konkrétan.
Adott a dolgozó, 4 órás szerződéssel bír, egyik héten 5*8 órát kell dolgoznia, a másik héten pihenőnapokat kap az alkalmazott munkaidőkereten belül.
A dolgozó arra a napra szabadságot kér, amikorra be van osztva. Távolléti díjat számolnak neki. De a munkáltatónak a munkaidő számításakor, hogy a kötelező óraszáma meglegyen, erre a napra hány órát kell figyelembe vennie. 4-et, vagy a beosztott 8-at? Ha négyet, akkor gondoskodnia kell a "hiányzó" 4 óra ledolgozásáról vagy kifizeti állásidőben a munkaidő keret végén. Ha nyolcat, akkor a munkaidőkeret kötelező óraszámának számítása csak "elméleti" számítás? (a ledolgozást biztosította, a dolgozó szabira ment, így járt) Ugyanez a probléma áll fenn, ha a dolgozó betegre megy akár a pihenőnapos beosztásakor is?
Leegyszerűsítve, a 2. pont alapján, ha be van osztva, azzal az idővel számolok, ha nincs beosztva 0-val számolok, függetlenül, hogy milyen kifizetés történik rá? Újbóli kérdés: csak "elméleti" számítás?
Szeretném kérni, hogy kérésemet ne vegye tolakodásnak, de nem az elméleti leírásra vagyok kíváncsi, hanem a gyakorlati kivitelezésére a problémámnak.
Az egyszerűség kedvéért én csak két hetet vázolnék, különböző eshetőségeket. Mi a teendő, ha a 2. pontot választom (a kötelező óraszám a példa alapján: 40 óra):

• 8, 8, 8, 8, 8, P, P, 0, 0, 0, 0, 0, P, P
• 8, 8, 8, 8, SZ, P, P, 0, 0, 0, 0, 0, P, P
• 8, 8, 8, 8, 8, P, P, B, B, B, B, B, P, P
• B, B, B, B, B, P, P, 0, 0, 0, 0, 0, P, P

Egyúttal megkérdezném, a cégvezetés dönti el, hogy melyiket alkalmazza? Több telephely esetén telephelyenként ugyanazt kell alkalmazni, vagy eltérhetnek egymástól?

efi99!

Köszönöm!
Megpróbálom kikeresni a pontos törvényt, mert sajnos hiába érvelek a munkáltatómnál, nem megyek semmire.Azzal érvel a főnököm, hogy mi rendkívüli munkát végzünk ilyenkor.
Nekünk is van munkaidő keretünk 3 hónap, de a fizetett ünnep 8 órája nincs beleszámolva annak aki dolgozik! Így ha valakinek "szerencséje " van, három hónap alatt akár 24 órával is többet dolgozik, mint amennyi kötelező.
Ha nem adják meg a 8 órát, akkor szerintem a fix béren felül amit ugye megkap az is aki nem dolgozik, 200% járna .Szerinted is?
Sajnos előre lépés csak akkor lesz/lehet, ha a pontos §-t teszem eléjük!

Ezt én már 10 milliószor leírtam, hogy mindenkinek ugyanannyit kell dolgoznia, vagyis az ünnepnap 8 óráját a folyamatosból is le kell vonni, de egyes értetlenek állandóan lehurrogtak. Szerintük az a helyes, amit te is itt feszegetsz és - jogosan - igazságtalannak tartasz.
MT
93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.
(2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

Kedves Hozzáértők!
Nem tudom érthető lesz e amit kérdezek, de megpróbálom.
Folyamatos munkarendben dolgozom ápolónőként,közalkalmazottként.Kérdésem a következő:Nálunk a fizetett ünnepen dolgozó kap távolléti díjat úgy,mint az aki nem dolgozik, továbbá a munkában töltött időre megkapja pluszban a bérét.Kérdésem, neki miért nincs beleszámolva a fizetett ünnepre járó 8 óra a munkaidőkeretébe.Így aki dolgozik, az abban a hónapban 8 órával többet dolgozik mint az, aki otthon van. Az én logikám szerint így semmi pluszt nem kap aki fizetett ünnepen dolgozik.Szerintem még túlóraként sincs kifizetve, mert csak a többiekhez képest plusz órák vannak elszámolva. Ha a fizetett ünnep vasárnapra esik /pl.Pünkösd vagy Húsvét vasárnap vagy Dec.25-26-a/ akkor semmivel sem kapunk több juttatást a nem dolgozókkal szemben.
Ez így jogszerű?

Sziasztok!

A következő lenne a problémám!
Szeretnék napi távolléti díjat számolni!

Rendelkezésemre állnak a következő adatok az elmúlt hat hónapról:
1,órabérből számított törzsbér (ez tartalmazza a munkaszüneti napon történő munkavégzést is)

2,ledolgozott munkarend szerinti munkaszüneti nap után járó pótlék(200% - tehát még kétszer az órabérből számított törzsbérben már foglaltakon kívül...ez lenne a 200%-os pótlék...ez egyáltalán így ebben a formában jár??)

3,éjszakai bérpótlékok összege(40%)

4,délutáni műszakpótlékok összege (20%)

5,mozgóbér összege(ez minden hónapban van,de a mértéke változó)

6,ügyeleti díj

7,csop.vezetői pótlék (minden hónapban fix összeg)

8,iskolai végzettség után járó pótlék (minden hónapban fix összeg)

9,ledolgozott alap munkaidő óra

10,fizetett szabadság

3 hónapos keretben dolgozik az illető.

Szeretném tudni h hogyan kell ezt a számítást kiviteleznem a jelenlegi jogszabályok szerint.

Előre is köszönöm! Személyes e-mail címet is szívesen fogadok!

üdv

Sziasztok!

Megpróbáltam végigolvasni a fórumot és választ kapni a kérdésemre, de nem sikerült. A munkáltató 3műszakban dolgozik, hétfő-péntekig és 6havi munkaidőkeretet kezdett 2012. július 1-től. A kérdésem a következő lenne ilyen műszakbeosztás és munkáltatói működés mellett mennyi lehet maximálisan a heti ledolgozott óra szám? (talán 48??)

Köszönöm a válaszokat!

A munkáltatóknál sajnos minden helyzet rendkívüli, így minden hülyeségért túlórázni kell, ezzel sokra nem megy senki.
Még soha senki nem vizsgálta - pedig lenne mit, - hogy ki és főleg milyen okból mi a francot keres munkaidőn kívül a munkahelyén.

Rendkívüli munkavégzést rendkívüli helyzetben lehet elrendelni, azt nem lehet rendszeressé tenni. Heti 40 órásnál hosszabb teljes munkaidő meg csak készenléti jellegű munkakörben, vagy a munkáltató hozzátartozója esetén fordulhat elő. Így ezt munkaidőkeretben lehet megoldani.

Üdv!

Az új Mt és munkaidőkeret kapcsolatát szeretném ismét feszegetni...
Adott egy étterem, ahol Hétfőtől szombatig dolgoznak napi 8 órát.(4 fő) Minden nap ugyanabban az időben kezdődik a munkavégzés.

1. Ezt munkaidőkeretben el lehet e számolni, vagy általános munkarend?
2. Vagy Szombatra kell 100% rendkívüli mv-ért pótlékot adni?

Kedves Fórumozók!

Munkaidőkeretnél hogyan egyeztethető össze az,hogy akár 10-14 napot is dolgozhat egybefüggően a dolgozó, ugyanakkor a hetente 48 óra összefüggő pihenőidőt is biztosítom neki....

HAjni

A két dolognak mi köze egymáshoz? Úgy értem a munkaidőkeret kéthetes tartamának és a pihenő- és munkaszüneti napok kiadásának?

Köszönöm a választ.
Ez a kéthetes munkaidő-keret akkor alkalmazható, a jelenlegi szabályoknak megfelel?
Úgyanis korábban azért kaptunk elmarasztalást, mert hetente egy nap pihenőidőt kellett volna biztosítani és nem lehetett folyamatosan 10 napot dolgoztatni...

Nem.
Pont ez a munkaidőkeret lényege.

Üdv!
Azt szeretném megkérdeni, hogy az új Mt. (2012. évi)szabályainak megfelel-e az alábbi munkarend:
két hetes munkaidőkeret (összesen 80 óra) – hétfőtől a következő hét szerdáig tart 10 nap folyamatos munka napi 8 óra, 10 nap/80 óra, csütörtöktől-vasárnapig 4 nap pihenőnap.
Mivel az első héten a hétvégén is munkavégzés történik kell erre bérpótlékot fizetni?

Üdv mindenkinek!
Azt szeretném kérdezni:hogy a munkáltató az időkeretben nem tudja biztosítani azt hogy ledolgozzam az időkeretben megállapított óraszámot.Akkor kérheti tőlem a hiányzó órákat akár a következő időkeretben?

Nem kbs, a józan ész az azt mondja, hogy mindenkinek ugyanannyit kell dolgoznia és nem szívatjuk a folyamatos munkarendben dolgozókat azzal, hogy ha egy hónapban éppen úgy jön ki, hogy hétköznapra esik 1 vagy 2 ünnep, akkor nekik 8-16 órával többet kell dolgozni.
A te logikád szerint húzzon le +8 órát az ünnepnap miatt, amit majd kompenzál az, hogy pótlékot kap úgyis. Ezzel az a nagy tévedés, hogy akkor is kap pótlékot arra a napra, ha hónapban egyébként -20 órát csinált, mert pl párszor nem kellett mennie máskor. Ebből is látszik annak - mármint annak, aki nem vak, - hogy ennek a plusz pótléknak semmi köze ahhoz, hogy hány órát dolgozik, az kizárólag amiatt van, mert a munkavégzés ünnepnapra esett.
A túlóra pénz az meg egy teljesen más tészta és végképp semmi összefüggésben nincs azzal, hogy melyik nap miatt van túlóra, hiszen ez így nem is értelmezhető, csak és kizárólag a teljes és egész munkaidőkeret végén.

Ládd, efi, kivételesen egyetértünk. Szóval marad a józan ész, az pedig azt mondja, hogy egynapi munkáért nem jár három napi bér.

És mi az a távollét akkor?

kbs
Leginkább azért mert nincs semmi értelme.
Távollétre hivatkozik, de az egész MT-ben sehol sincs definiálva, hogy mi az.
Mindkét mondat nyelvtanira kb annyira egzakt, mint ha azt mondanánk, hogy eső lesz vagy nem lesz. ("A" dolgot kell csinálni vagy "B" dolgot, ami az "A" tökéletes ellentéte. Ennek így kb annyi értelme van, mintha a süllyedő Titanicon átrendeznék a székeket. Jobb lett volna, ha nem írnak semmit, vagy megtanulnak magyarul fogalmazni)

Valaki akkor értelmezné ezt?

93. §
(1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendõ munkaidõt munkaidõ-keretben is meghatározhatja.
(2) A munkaidõ-keretben teljesítendõ munkaidõt a munkaidõkeret tartama, a napi munkaidõ és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra esõ munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A munkaidõ (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidõ mértékével kell számításba venni. Munkaidõ-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidõ mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.
(4) A munkaidõkeret kezdõ és befejezõ idõpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.

A következő bekezdést miért hagytad ki?

Itt a törvény is:
http://www.kozlonyok.hu/…/MK12002.pdf
48. A munkaidőkeret

93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.

(2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

Persze, hogy nekem van igazam.
kbs hiába jön a 3x-os bérrel, először is ez teljesen független a túlórától, mivel az nem az adott naphoz, hanem a munkaidőkerethez kapcsolódik (de ezt már leírtam, úgy látom feleslegesen mert egyesek nehéz felfogásúak: nem értelmezhető a túlóra a munkaidőkeret vége előtt, nem lehet kijelenteni már március 15-én, hogy itt bizony túlóra van fennforgásban!), másodszor, ha hétfő pl keddi ünnep előtti nem munkanap és valaki akkor dolgozik (miközben ugye a 8-órások nem) nem kap semmiféle 3-szoros bért, de természetesen ettől is lehet túlórája.
Én évekig dolgoztam egy elég nagy vállalatnál folyamatos munkarendben (időnként ünnepnap is), és ott mind az 1500 ember számára egyértelmű és világos volt 10 éven keresztül (beleértve a munkáltatót is), hogy mindenki munkaideje ugyanannyi, akár 8 órás, akár nem. Így aki hétközi ünnepnap nyomta, az vagy máskor extra nem, vagy kifizették a túlórát (ha lett emiatt).

Sziasztok!

Látom sikerült vitát indítani, örülök neki. Annak már annyira nem, hogy úgy tűnik mégsem annyira egyértelmű a Mtk. alapján ez a munkairőkeret értelmezés.
Egy nexonos tanulmány szerint valóban efi99 felhasználónak van igaza. Miszerint idézném: "A kereten belül ledolgozható munkaórák számának kiszámítása:
Ki kell számítani az irányadó idôszak naptári napjainak számát, amelybôl le kell vonni a heti két pihenônapot, valamint a nem szombatra, illetve vasárnapra esô munkaszüneti napot, és az így megkapott munkanapok számát meg kell szorozni a munkavállalóra irányadó napi munkaidô mértékével, amely végül megadja a ledolgozható munkaórák számát."
Ám ezzel ellentétben a gyarorlatban nem így történik az értelmezés, henem ahogyan KBS felhasználó is írja, 3 napi bér járna egy nap munkavégzésért??? NEM, 2.5x-es.
Mivel a keret végén összejött túlóraként dolgozást 50%-os túlórapótlék illeti meg, amit a keret lejártakor kapNA meg a munkavállaló.
(Amennyiben a munkavállaló többet dolgozott – túlmunkaórái keletkeztek –, akkor azokra az időkre a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint a túlmunkáért járó munkabérén felül pótlék illeti meg. A munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Ha a túlmunkavégzés munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon, pihenőidőben történik, akkor a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot, (pihenőidőt) kap. Ebben az esetben a szabadnapot legkésőbb a munkaidőkeret végéig kell kiadni [Mt. 147. § (1)-(3) bekezdés]. A túlórapótlék mértékét tehát az határozza meg, hogy mikor került sor a túlmunka végzésére.)

Sok helyen kérdeztem már utána, és egyenlőre mindenki KBS által mondott véleményen van, nem efi99-én. A nexonos tanulmányt meg csak a munkavállaló olvasgatja szabadidejében és nem jut egyről a kettőre...

Üdvözletem.