Munkajogi kérdések.


nonolet # 2018.12.15. 10:25

László33

Ez nem felmondás a részedről (hanem egyezség a megszűnésről) így az a prémium szabály nem is játszik.

A prémiumra (is) a közös MEGEGYEZÉSBEN írottak érvényesek.

Mivel MINDEN kérdésben az van/lesz érvényes amiben közösen MEGEGYEZTETEK!!! az elválás kapcsán.

Tehát, ha nem került bele a közös megegyezésetekbe a prémium kifizetése is ... akkor buktad.
Ennyi.

Lyonee # 2018.12.15. 13:18

"A prémiumra (is) a közös MEGEGYEZÉSBEN írottak érvényesek." Azon felül ami egyébként is járna még plusz juttatásról is megállapodhatnak.
A prémium egyébként is járna, hisz a feltételei teljesültek, és nem volt szó a közös megegyezésben, hogy erről lemondana.

B.Róbert76 # 2018.12.15. 17:01

Tisztelt Hozzáértők !

Az alábbi esetben kérnék segítéget:

Munkaviszonyom megszűnt,de nem kaptam se papírokat,se az utolsó bérem,többszöri felszólítás után se.
Bejelentést tettem a Munkaügyi Felügyelőségen.
Pár napja szereztem tudomást,hogy érkezett a cégtől levél,amit még nem tudtam átvenni (másik városban dolgozok)
A kérdésem az lenne,hogy átvegyem-e a levelet,amíg nem kapom meg a béremet,vagy várjam meg a Munkaügyi Felügyelőség értesítését?

A válaszokat előre is köszönöm.

drbjozsef # 2018.12.15. 18:24

Miféle előnye lehetne annak ha nem veszed át azt a levelet?
Csak érdemes lenne megismerni a tartalmát.

Egyébként, ha nem mész be érte személyesen, postázniuk kell a kilépőpapírjaidat, szóval lehet, hogy csak azok lesznek.

Alexa0101 # 2018.12.16. 20:02

Szép estét!

Érdeklődni szeretnék, hogy a táppénz alatti munkaórák beleszámítanak - e a munkaidőkeretbe, ha igen, akkor 100%osan,vagy tört részben.

Köszönettel,
Alexa0101

nonolet # 2018.12.16. 20:06

Lyonee

Nem jár mert annak jár CSAK, aki az EGÉSZ évet ott tölti el....

Így szokott működni.
Nyilván kivétel, ha munkaadó mond fel és nem fegyelmi okból.

Lyonee # 2018.12.17. 00:13

Ott tölti.
"2019 januárban közös megegyezéssel meg fog szűnni a munkaviszonyom "

Stollar # 2018.12.17. 07:04

A 2012.I. Munka Örvénykönyvének VII. fejezet 25./4. pontja az alábbiak szerint fogalmaz:
"A munkaviszony-eltérő megállapodás hiányában-általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre!

Kérdésem:
Az "általános teljes napi munkaidő"-be beletartozik az éjszakai műszak is - vagy sem?
Esetleg mekkora volumenű éjszakai foglalkoztatásról beszélhetünk? Mondjuk folyamatosról is?

Egy hozzáértő válaszát előre is köszönöm!

drbjozsef # 2018.12.17. 07:35

Általános munkarend :

Mt. 97.§(1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
(2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).

Vagyis csak annyit jelent alapban, hogy hétfőtől péntekig azonos órát dolgozzon, de annak mértéke (2-4-6-8óra) és annak eloszlása (hánytól kezdődjön, egyben legyen-e) tetszőleges lehet (ha a mérték mindig ugyanannyi összesen minden nap).

A "folyamatos munkarend" nem korrekt fogalom, a munkáltató tevékenysége lehet folyamatos, amihez illeszthető az általános munkarend. Az éjszakai munka esetén csak akkor, ha az megfelel a fenti definíciónak, úgyhogy szerintem a szokásos 3 műszakos rend nem fér bele, de ebben nem vagyok biztos.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.17. 10:49

Elmulasztottad megkérdezni, mi az igazi probléma.

drbjozsef # 2018.12.17. 10:57

Az mondjuk igaz.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.17. 11:02

(Mert ha az a kérdése, hogy elrendelhet-e a munkáltató éjszakai munkavégzést, akkor a válasz nagyon egyszerű: igen.)

wers # 2018.12.17. 11:27

Ha lehet találgatni, szerintem inkább azt kérdezi, hogy lehet-e állandó éjszakai munkavégzést elrendelni. (ez vajon hány forintos kérdés?)

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.17. 11:41

Arra ugyanaz a válasz.
Általánosságban: a munkaidő beosztása - a törvényi keretek között - a munkáltató urasága.

darkengurry # 2018.12.24. 17:33

Sziasztok,
A munkaszerződésembe beleírták, hogy "a munkavállalót rendkívüli munkavégzés estén külön juttatás nem illeti meg."

Szabályos ez?

drbjozsef # 2018.12.24. 20:21

Ha úgy értik, hogy a törvény szerint járón felül nem jár, akkor úgy szabályos. Ebben a kérdésben a törvénytől a munkavállaló hátrányára nem lehet eltérni.

Totyi8-0 # 2018.12.25. 22:04

Üdvözlöm,

Szeretném kérdezni, hogy ha egy munkavállaló felmond, egyéni vállalkozást alapít, majd korábbi munkáltatója ügyfelével szerződik, átvéve korábbi munkáltatója helyét - ez mennyire ütközik bármilyen szabályozásba?

Illetve van-e különbség abban az esetben, ha az egyéni vállalkozását még felmondás előtt indítja?

Köszönettel várom a válaszokat.

Szomorú örökös # 2018.12.26. 04:59

Totyi8-0

ha egy munkavállaló felmond, egyéni vállalkozást alapít, majd korábbi munkáltatója ügyfelével szerződik, átvéve korábbi munkáltatója helyét - ez mennyire ütközik bármilyen szabályozásba?...van-e különbség abban az esetben, ha az egyéni vállalkozását még felmondás előtt indítja?

Hát én ilyen esetben piacgazdaság ide, piacgazdaság oda, munkáltatóként azonnali hatállyal úgy rúgnám hátsón ezt a munkavállalót, hogy a lába ne érje a földet és zúgva szálljon hazáig, mint a nemzeti zászló. Egyébként szerintem ehhez ismerni kellene a jelenlegi munkaszerződést, hogy bármilyen választ kapj rá. Ha van benne bármilyen ilyen jellegű kitétel, akkor a munkáltató simán beperelhet érte.

Totyi8-0 # 2018.12.26. 12:26

Kedves Szomorú Örökös,

megértem és általában egyet is értek a véleményével. Az adott munkaszerződés nem zárja ki említett lépés lehetőségét, a kérdésem inkább az általam kevésbbé ismert törvényekre vonatkozott, hogy tartalmaznak-e erre az esetre vonatkozó szabályozást?
Illetve hasonló esetben ismeretes-e per, annak kimenete, illetve mire hivatkozva lehet pert indítani?

Köszönettel várom a további válaszokat

T2005 # 2018.12.28. 11:25

Üdv!
Előzetesen szeretnék tájékozódni, nehogy jogellenes lépést tegyek:

A pedagógus munkavállaló szabadságot kért egy novemberi tanítási napra. A szabadságot meg is kapta. Később pont arra a napra rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, így a többi munkavállaló sem dolgozott.
A rendkívüli szünet napját később pótolni kell, hogy a kötelező tanítási napok száma meglegyen. A pótlásra a következő évben egy januári szombatot jelöltek ki.

A fenti munkavállaló szerint neki nem kell dolgoznia, mert ő a pótlandó napon szabadságon volt, tehát nincs mit pótolnia.
Az ő 2018-ban saját kérésére kiadott szabadságát érinti a közben elrendelt rendkívüli szünet? Tényleg mentesíteni kell a 2019-es munkanap pótlás alól?
A válaszokat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.28. 12:14

Nem lehet valaki szabadságon olyan napon, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége. Ugyanakkor dolgoznia kell minden olyan napon, amely az elrendelt munkarend szerint munkanap. (Ha csak valamely törvényben rögzített okból nem mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.)

Azt viszont bizonyára te is érzed, hogy az nem lenne sportszerű, hogy a szóban forgó nap miatt csökkented a munkavállaló szabadságnapjait.

drbjozsef # 2018.12.28. 17:55

Sportszerű? Hiszen : „Nem lehet valaki szabadságon olyan napon, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.28. 18:19

(Nem akarok tippeket adni, de nem lehet kizárni, hogy neki azon a napon munkavégzési kötelezettsége lett volna.)

drbjozsef # 2018.12.28. 19:25

Nem erről a napról van szó?
Később pont arra a napra rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, így a többi munkavállaló sem dolgozott.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.28. 19:40

(Van az úgy, hogy valakinek ügyelnie kellene. Ha nem lenne szabadságon.)