A tárgyévben ki nem adott szabadság miatti bírságolást én is meg tudom erősíteni két konkrét tapasztalattal, az egyiknek az összegét nem tudom, de a másinál 6-7 embernek maradt néhány napi szabija (amit pontosan azért nem tüntettünk el, hogy találjanak is valami lightos témát) és ez 200.000 volt. Abszolútértékben nem nagy összeg, de a létszámhoz viszonyítva azért az.
Ezt a túlóra-prémium dolgot szerintem mindehol így csinálják, egy korábbi cégemnél nagyon kifinomult módszerrel és mindenre kiterjedően eltüntetük az összes nyomot, a dolgozó meg még a kerekítési különbözetből (mert a prémiumnak azért illik kereknek lenni) eredő párszáz Ft-nak is örült. Szerintem amíg mindkét félnek megfelel így, addig felesleges betarthatatlan, üzlet és piacellenes szabályokat hozni.
2004 évi szabadságos napok átvitele 2005-re
Ez így van, 6 millió amx birság, ez ugyan nem valami nagy összeg, de azért nem is kicsi. Nálunk is mindig komoly munak előzi a meg az ellenőrzést. Mindent elsikálni hülyeség, mert akkro informatikussal jönnek ki, aki kiszúrja a sikálást. 1-2 millás bírságot ki kell perkálni kb 2-3 évente és kész.
Felhívnám a figyelmet, hogy a cégek jelentős része a dolgozókkal egyetértésben dolgoztat túl, és a dolgozók boldogok, hoyg prémium címen megkapják az illegális túlóra díját, meg a kifizetik nekik a szabadságot. Rendszeresen szembesülök vele, hoyg ezt kérik tőlem, bár én soha nem állok rá. Minden túlóra szabály, az átváltások és a szabadságolás betartása 20-30%-kal nagyobb létszámot feltételezne minden termelővállalatnál. Ez a most ott dolgozók jövedelmének 20-30%-kal való csökkenését eredményezné. A piac már csak iylen, kevesebb munkáért kevesebb pénz. Nálunk uygan olcsóbba munkaerő, de egy munkáűs egy óra alatt még mindig csak negyedannyi hozzáadottértéket állít elő, mint nyugat európában. ha nincs miből fedezni, akkor nincs miből fizetni. Ez nem elsősorban amunkások hibája, nem dolgoznak rosszabul, csak a termelés szerkezete olyan, illeteve a magyar válallatok munakerőfelhasználása még mindig nagyon pazarló, az olcsóság miatt nincs igény a hatékonyság növelésére.
Köszi the big cat, ma sem keltem fel hiába.Az érvelésed világos és értehtő volt. Igyekszem terjeszteni a vállalatnál.
A farzsebből való büntetésnél arra gondoltam, hogy nálunk most volt kint a OMMF és 2.5 milliót kellett fizetni a cégnek. Ez piti. Sőt !
Az OMMF előre bejelentette a látogatás célját és időpontját, és a cégnek 2 hétvégéje is volt (a teljes személyügy és bérosztály ezen dolgozott) a fincsi dolgok eltüntetésére.
Sikerült is a lényeget eltüntetni. Erről ennyit.
Mégegyszer köszi.
Nem lehet ráfogni. Az OMMF és a bírósági gyakrolat értelmezte ezt a klauzulát, és csak rendkívüli helyzetekben tartja megengedhetőnek. Ugyanis saját felróható magartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Tehát, ha a normál üzletmenet telejsítéséhez kellene a szabadságot áttolni, azt nem lehet. Ugyanis a válalkozónak a rendkívüli megrendelést csak akkro szabad elfogadnia, ha arra megvan a megfelelő munakerő. szabadságkiadásostul.
Farzsebből azért nem igazán lökik a büntetést. A legutóbbi általam ismert büntetés 1.100.000 Ft volt ezért. Kb. a dolgozók felének volt 2-15 nap szabadsága átvive.
Amit a gönygyölésről írsz értelmetelen, a szabadságokat személyre szólóan kell nyilvántaratani, nincs oylan, hogy válallati szabadság.
Sziasztok !
Bár a téma tegnapi, azért van egy két észrevételem nekem is. Az Mt. úgy fogalmaz, hogy "a munkáltató kivételesen fontoss GAZDASÁGI ÉRDEK esetén a szabadságot legkésöbb a tárgyévet követő év június 30-ig, Kollektív Szerződés rendelkezésese esetén a tárgyévet követő december 31-ig" kell kiadni. Ebböl egyszerűen kiolvasható, hogy a gazdaságilag indokolt esettet mindenre rá lehet fogni. Pl: hirtelen megrendelések , melyek nem teljesítése esetén a munkáltató pénzügyileg padlóra kerülhet, illetve elveszítheti a "megrendelőjét". Ez elég alapos indok és ezt mindenre rá lehet "húzni". A szegény munkáltató tervezte a szabadságolást, de sajnos nem tudta kiadni, mert vevői igénye lépet fel, melyet minden körülmény alapján teljesítenie kell. Egyébként meg a nagyobb cégek, mint az enyém is (3800 fő munkavállaló) úgymond "farzsebből, számla nélkül is kilöki" a büntetés összegét, melyet az OMMF esetleg kiszabb rá. Sőt, nálunk ezzel már a büdzsé készítésekor is számol a vállalat. Ez van. Az átvittellel kapcsolatban pedig az a szép, hogy az esetlegesen megmaradt "saját" szabadságomat a cég miután átvitte a következő évre, a vállalati szabadsághoz göngyöli, hiszen egy esetleges ellenőrzéskor így nem fog feltünni az ellenőrnek, hogy az elmúlt évben nem vettem ki a saját szabimat. Okos megoldás, csak gusztustalan.
Kedves július, csak és kizárólag az Mt-ben megejelölt különleges esetben viheti át, nem automatikusan. Még nem hallottam olyan munakügyi ellenőrzésről a tárgyban, ami elfogadta volna a munkáltató indokát. Mivel az év végi hajrá, a szezonalitás, vagy az éves szinten magas rendelésállomány nem indok. Azt a munkáltatónak kezelnie kell pluszmunakerő bevonásával, mivel az része a normál üzletmenetnek.
"kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésôbb a tárgyévet követô év június 30-áig, kollektív szerzôdés rendelkezése esetén a tárgyévet követô év december 31-ig"
Ez csak egyes dolgozókra, és esetileg lehet igaz, nagy tömegben soha sem elfogadott.
A munkáltató a tárgyévet követő év június 30-ig átviheti a szabadságot, kollektív szerződés esetén erre a tárgyévet követő év december 31-ig lehet lehetősége.
Így van. Sehol sem vihető át, és OMMF ellenőrzéskor nagyon komoly a büntetés. De a munkáltatók általában nem törődnek vele.
Kedves VIZZITor, ez a gyakorlat sajna (?) teljes egészében ellentétes az Mt.-vel - és bár én is tudom, hogy sok cég alkalmazza a korlátlan göngyölítést, a munkaügyi felügyelőségek borsos számlákkal szokták értékelni a hasonló eljárást.
Nálunk is átvihető. Nem csak június 30-ig, hanem tovább is. Egy kollégának 40+ napja gyűlt már össze. Mikor el akart menni 4 napra síelni, mondták, hogy jobb lenne, ha 2 hétre menne :)
Nem igaz.
Elősazör is, nincs olyan, hogy bármilyen okból ki nem adott szabadságos nap, mert csak egy okból (a törvényben nevesítve van) lehet nem kiadni. Egyébként ki kell adni. A munkáltató nem mérlegelhet.
Ha mégis marad benn, azt követekező év június 30-ig ki kell adni, bár az Mt. szerint gyakorlatilag csak meteorbecsapodás halaszthatja el. Ha mégsem adják ki, akkor jogigényed keletkezik, amit perben érvényesíthetsz.
A jelenleg hatályban lévő jogszabályok szerint az idén bármilyen okból ki nem adott szabadságos napokat a következő évben milyen feltételekkel kell kiadni a dolgozónak.A munkahelyi vezetőm ma közölte velem,hogy egy uj törvény szerint a tárgy évben ki nem adott szabadságos napok a következő évben nem adható ki.IGAZ EZ?
