terhesség próbaidő alatt

Nekem nem jön le, hogy ha az (új) Mt. 64. § (1) bek. ugyan külön sorolja a b) és c) pontban a felmondást és az azonnali hatályú felmondást, de a (2) bek. az indokolási kötelezettséget mindhárom esetre előírja, akkor a próbaidő alatt, amely során az azonnali hatályú felmondás egy speciális esete érvényesül a 79. § szerint, akkor a 65. § (3) bek. szerinti védelmek, különösen a várandósságra vonatkozó, miért ne tiltaná általában a munkáltatói felmondást és így implicite az azonnali hatályú felmondást is.

visszaidéznék az utolsó kérdezőtől:

„azonban csak 3 hete kezdtem az új munkahelyemen, és már most táppénzre kellett mennem a rosszullétek miatt (6. hét).”

Nem kell nagy matek zseninek lenni, hogy fejben kiszámoljam, már akkor terhes volt, amikor munkaszerződést aláírta. Na ez a munkáltatók álma (rémálma). Évekig költség, munkavégzés nulla.

Megjegyzem a nőket folyamatosan diszkriminálják, fiatalon, mert még előtte a babaprojekt, ha utána van, kicsik a gyerekek, nem megbízható munkaerő, ha meg már felnőttek, akkor a nő már öregecske, és ugye fiatalos lendület kell.... na meg ha szőke is :)) (ezt valaki valaha viccnek szánta, de nem az - kivéve a szőkét persze)
Viszont én a munkáltatókat is meg tudom érteni.

Attól még méhe/petefészke nem lesz, hogy nemet vált.

Az óvóbácsi aligha lehetett terhes. Bár mai napság tudja a csuda...

Jó ez a diszkriminációjogászkodás. Teljesen logikus és érthető az EU Bíróság álláspontja is, hogy diszkrimináció ha kirúgják az óvóbácsit, mert már annyira kövér, hogy nem tudja bekötni a ovisok cipőjét sem, mert nem tud lehajolni.

Nagyjából ez a helyzet, de a pontos jogi fogalmazás az, hogy megfordul a bizonyítási teher. (Ez minden olyan esetben így van, amikor a munkavállaló arra panaszkodik, hogy valamely védendő tulajdonsága miatt hátrányosan megkülönböztették.)

Én ezt továbbra sem értem.
Múltkor azt hiszem ObudaFan fejtette ki, hogy ugyan a próbaidő alatt fel lehet mondani azonnalival indokolás nélkül, de ha amiatt mond fel a munkáltató, mert a munkavállaló terhes, akkor az jogellenes.

No de ez honnan derülne ki?
Próbaidő alatt amiatt is fel lehet mondani, ha nem tetszik a munkavállaló stílusa, pofája, ad abszurdum a parfümje illata.
Viszont ha valaki terhes, akkor automatikusan vélelmezendő, hogy neki biztosan azért mondtak fel a próbaidő alatt, mert terhes?

Akkor talán a legegyszerűbb lenne a terhesség alatti felmondási tilalmat kiterjeszteni a próbaidő alatti azonnali felmondásra is, oszt jónapot....

Csakhogy a próbaidő alatt nem kell indokolni a felmondást.

jajjj nem is minősítem

„éppen az volt a cél”
Kormány tervez - AB végez.

„főszabályként legkésőbb a felmondás közlésekor kell tájékoztatnia a munkavállalónak a munkáltatót a várandósságáról. Kivétel, ha a munkavállaló maga sem tud még erről a körülményről a felmondás közlésekor. Ilyenkor a tudomásszerzést követő (gondolom, késedelem nélküli) tájékoztatásra is hivatkozhat.”

Ha így kell értelmezni, kár volt megváltoztatni a törvényt, mert éppen az volt a cél, hogy a munkáltató már akkor tudomással bírjon róla, mikor a felmondást még csak mérlegeli. Utólag ne kelljen felelnie olyanért, amiről nem is tudott.

Hasonló helyzetben vagyok az előzőekben leírtakhoz, azonban csak 3 hete kezdtem az új munkahelyemen, és már most táppénzre kellett mennem a rosszullétek miatt (6. hét). Mivel még több, mint 2 hónap van vissza a próbaidő végéig kérdésem, hogy mitévő legyek? Sajnos csak 270 nap munkaviszonnyal rendelkezem, tehát még legalább 3 hónapot kéne dolgoznom ahhoz, hogy egyáltalán jogosult legyek a gyermek születése után bármilyen támogatásra. Plusz az orvosom szerint az 1. trimeszter végéig felesleges szólnom. Esetleg létezik valami kiskapu? Változás a 2015-ös évre nézve?

Próbaidőn voltam. Csak voltam, mert tegnap kirúgtak. Mert betegszabira mertem menni.
Innentől meg köze sincs már, hogy terhes vagyok vagy sem.
Ma kapom meg a postástól a levelet erről.

Ilyet ne mondj! Hiszen a törvény szövege ma is azt mondja: "ha tájékoztatta". A kérdés csak az, van-e ennek a tájékoztatásnak határideje.
Az AB egy árnyalt választ adott (ha jól értem): főszabályként legkésőbb a felmondás közlésekor kell tájékoztatnia a munkavállalónak a munkáltatót a várandósságáról. Kivétel, ha a munkavállaló maga sem tud még erről a körülményről a felmondás közlésekor. Ilyenkor a tudomásszerzést követő (gondolom, késedelem nélküli) tájékoztatásra is hivatkozhat.

(Szerény véleményem szerint egyébként ezt elemberjogászkodta az AB. Akkor is, ha egyhangú volt a döntés.)

Talányos, bár az AB határozat indokolásából meg az következik, hogy nem kell tájékoztatni, akkor is van felmondási védelem.

Nem egészen így. A norma azzal a szöveggel maradt hatályban: A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta.
Ez viszont elég talányos.

(Megjegyzem, a Jogkódexben ma is az eredeti szöveg olvasható hatályosként.)

"Alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének (Mt.) az a rendelkezése, amely szerint a várandós nőknek csak akkor nem lehet felmondani, ha állapotukról még a felmondás közlése előtt beszámoltak munkáltatójának - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab), és keddi határozatával megsemmisítette a kifogásolt rendelkezést."2014.05.27

Jelen állás szerint csak akkor nem mondhat fel, ha bejelented a várandósságot.
Ha személyesen nem viszed be, akkor postai úton.

Jó napot!
Szeretnék segítséget kérni. 3 hónapos próbaidőm most telik le pár nap múlva, de már a múlt hét óta betegállományban vagyok (veszélyeztetett terhesség miatt). A vezetőség finoman szólva nem túl empatikus a gyermeket várókkal szemben, ezt korábbi tapasztalatból is láttam. Ha most megtudnák, rögtön kitennének. A próbaidő lejártát követően be kell jelentenem, hogy terhes vagyok, ugye? Csak akkor nem rúghatnak ki? (tehát most próbaidő alatt még ha bejelenteném is kitehetnének, ha jól tudom). Ezt mindenképp postai úton kell megtennem? Sajnos ha személyesen vinném be a papírt nem írná alá, hogy tudomásul vette.
Ilyenkor milyen járható út van?
Segítségüket előre is köszönöm!

Természetesen nem jogellenes a felmondás, amennyiben a munkáltató tudja igazolni - hiszen az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos fordított bizonyítási teher esetén neki kell igazolni - hogy az azonnali hatályú felmondásnak semmi köze nem volt ahhoz, hogy megtudta, hogy várandós a munkavállalója.

Ez szerintem önmagában, a joggal való visszaélésre hivatkozás nélkül kevés lesz. Az még nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha terhes nőnek próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondanak. Hiszen annak, aki nem terhes, ugyanígy felmondhatnak.
Ez a szélsőséges értelmezés mintegy kiterjesztené a felmondási tilalmat a próbaidőre, aminek egyrészt semmiféle törvényi alapja nincs, másrészt pozitíve diszkriminálná a várandós munkavállalót - akár azt is mondhatjuk, hogy éppenséggel ez ütközik az egyenlő bánásmód elvébe.

Mt. 12. §.
De a 83. § (1) a) egyébként külön nevesíti.

Rendeltetésellenes joggyakorlás?

Nem csak az Egyenlő Bánásmód Hatósága, de a munkaügyi bíróságok joggyakorlata is alátámasztja ezt. Munkaügyi pert is lehet nyerni ez alapján.

„nicolemanó”

A munkáltató munkajogilag jogszerűen járt el, ugyanakkor az Egyenlő Bánásmód Hatósága némileg más álláspontot képvisel.

Hasonló jogeseteket -beleértve az egyezséget is- itt olvashat:

http://www.egyenlobanasmod.hu/…ek/jogesetek#…

Pl:

Kérelmező azzal fordult a hatósághoz, hogy munkáltatója, amikor tudomást szerzett arról, hogy gyermeketvár, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette a munkaviszonyát.

A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, ezt követően a felek írásban kérték, hogy tűzzön ki a hatóság új tárgyalási napot, mert szeretnének előtte egyezséget kötni.

A kérelmező és volt munkaáltatója a hatóság előtt megegyeztek, az egyezségben a munkáltató vállalta,
hogy kérelmezőt az őt ért sérelmekért kompenzálja. Kérelmező az eljárás alá vont felajánlását elfogadta.2013. július

II.

Kérelmező kérelmében előadta, hogy 2009. január 7-től kezdett dolgozni eladóként az M. Bt.-nél eladó munkakörben, 2009. február 12-én szerzett tudomást arról, hogy 7 hetes terhes.
Orvosa tanácsára a munkahelyi felettesének állapotáról nem tett említést, azonban amikor
terhességének 10. hetébe lépett, váratlanul hívatta a felettese, és megkérdezte, valóban igaz-e
a hír, hogy gyermeket vár. Kérelmező ekkor beszámolt a felettesének állapotáról, aki ígéretet
tett neki arra, hogy megvárják a terhesség 12. hetét, és a munkáltatói jogkör gyakorlóját csak
ezt követően tájékoztatják. Kérelmező tovább dolgozott, azonban 2009. április 1-jén a
munkáltatói jogkör gyakorlója az irodába hívatta, ahol közölte vele, hogy munkaviszonyát
megszüntetik, azonnali hatállyal a próbaidő alatt. Kérelmező ezt követően máshol nem talált
munkát, így jogosultságot a gyes-re nem tudott szerezni. Sérelmezte, hogy munkáltatója a
terhességével összefüggésben szüntette meg a munkaviszonyát, holott még állapota
megengedte volna, hogy tovább dolgozzon.
Az eljárás alá vont azzal védekezett, hogy Kérelmező teljesítményével nem voltak
elégedettek, emiatt figyelmeztetésben is részesítették, majd mivel teljesítménye, a munkához
való hozzáállása továbbra sem javult, munkaviszonyát a próbaidő alatt megszüntették.
A hatóság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, ennek során meghallgatta a munkáltatói
jogkör gyakorlóján kívül az üzlet több dolgozóját, és Kérelmező közvetlen felettesét.
A Kérelmező megfelelő dokumentumokkal igazolta védett tulajdonságát, és az őt ért hátrányt.
Az eljárás alá vont elismerte, hogy nemcsak Kérelmező munkavégzésével voltak problémák,
rajta kívül az osztály többi dolgozója is figyelmeztetést kapott.
Kérelmező közvetlen felettese úgy nyilatkozott, hogy az osztály dolgozóinak munkáját
rendszeresen értékelte, ezzel szemben az eljárás alá vont a hatósághoz becsatolt 2009. március
5-i feljegyzésen kívül nem tudott olyan bizonyítékot szolgáltatni, amely Kérelmező nem
megfelelő munkavégzését támasztotta volna alá, arra nézve sem voltak konkrét bizonyítékai,
hogy kizárólag Kérelmező munkájában nem volt tapasztalható javulás. Az üzletvezető,
valamint a drogéria osztály vezetőjének nyilatkozatait erre nézve a hatóság azért nem fogadta
el, mert ennek ellentmondott az eljárás alá vont által becsatolt „feljegyzés a beszélgetésről”
elnevezésű 7 db okirat tartalma, amely ezzel ellentétben éppen azt támasztotta alá, hogy
Kérelmező munkaviszonyának megszüntetését követően is voltak problémák a dolgozókkal a
munkavégzés minőségét illetően.
A munkáltató a próbaidő alatt- összhangban a Munka Törvénykönyvének 97.§ (2) bekezdés a)
pontjával-, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntetheti a dolgozó munkaviszonyát,
melyet indokolnia nem kell, azonban intézkedése nem sértheti a rendeltetésszerű joggyakorlás
általános elvét, és az egyenlő bánásmód követelményét ekkor is be kell tartania.
Az eljárás során megállapítást nyert, hogy Kérelmező terhességére az üzletvezető 2009.
március 20-a körüli időpontban az irodájában rákérdezett, azt tehát Kérelmező nem maga
jelentette be. E körben a Hatóság felhívja az eljárás alá vont figyelmét, hogy munkaviszony
keretében nem tehető fel ilyen tartalmú kérdés a munkavállalónak – és az EBH Tanácsadó
Testülete által hozott 1/2007. TT számú állásfoglalás értelmezéséből az is következik, hogy
amely kérdések állásinterjún nem tehetők fel a munkavállalónak, azokra a munkaviszony
létesítését követően sem köteles a dolgozó válaszolni.
A hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont nem bizonyította, hogy Kérelmezővel
szemben megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, és munkaviszonyát a próbaidő
alatt az Ebktv. 22.§ (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban szüntette meg. Az eljárás alá
vontnak sikertelen volt a kimentése arra nézve, hogy Kérelmező munkaviszonyának
megszüntetésére nem a terhességgel összefüggő ok miatt került sor.

A Hatóság megállapította, hogy az M. Bt. Kérelmező terhessége miatt megsértette az
egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a munkaviszonyát próbaidő alatt azonnali
hatállyal megszüntette.

A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő
magatartás jövőbeni tanúsítását, és Ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte.
2010. január