Bérgarancia alap


ObudaFan # 2015.08.27. 04:35

Közvetlenül felszámolást tényleg nem tud kérni, de fizetési meghagyást igen, és ha az jogerős, akkor már mehet a felszámolás is.

Illetve 200.000 Ft alatti követelés esetén előbb a végrehajtást meg kell kísérelni.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.27. 06:56

Igen, így a pontos.

melish77 # 2015.08.27. 08:35

Köszönöm a válaszokat. A bérigényem jóval meghaladja a 200000-et,és ügyvédi fiz.felszólítás már ment. A kérdésem inkább arra vonatkozott, hogy hogyan tovább. Eljárásjogilag mi a lehet a következő lépés a felszámolási eljárás megindításához.Nem szeretném,ha formai/eljárásjogi hibák miatt csak telne az idő. Most még úgy látom,hogy van esély rá,hogy lesznek bevételek a cégben,amik fedezhetik a bérigényemet.

ObudaFan # 2015.08.27. 08:52

Ha a felszólító levélben volt utalás arra, hogy felszámolási eljárást indítasz, akkor a következő lépés a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtása a törvényszékhez. Mivel az eljárásban kötelező a jogi képviselet, ehhez ügyvédre van szükség, az ügyvéd pedig tudni fogja, hogy milyen formai követelményeknek kell eleget tenni.

Fédra1000 # 2016.01.21. 10:46

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék segítséget kérni Önöktől. A kérdésem a lentebbi törvénnyel lenne kapcsolatos. Az a) és b) pontnak egyszerre kell teljesülnie vagy az egyik feltétel is elég a +2 havi igényléséhez?

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően,

  1. ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt,
  2. azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az (1) bekezdésben meghatározott ötszörös mértéket,

jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak.

Előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Fédra

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.21. 13:16

A b) pont nem egy feltétel, még ha első pillantásra annak tűnik is. Viszont ahogyan utal rá, vannak a törvényben előírt egyéb feltételek.
Hogy mást ne mondjak: továbbműködik a cég a felszámolás alatt, és maradtak munkavállalók, akik dolgoznak?

Fédra1000 # 2016.01.21. 13:25

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Ezen egyéb feltételek hol találhatók? Én nem találtam csak ezen lentebbit, de ebben ilyen nem szerepel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a támogatást az állami foglalkoztatási szerv vezetője mérlegelési jogkörben állapítja meg. Döntése meghozatalakor mérlegeli, hogy

  1. a kérelemben meghatározott jogosultakkal szemben fennálló munkabértartozás tartalmaz-e állásidőre járó díjazást, illetve
  2. a támogatás megállapítása a kérelem benyújtását követő hat hónap alatt - ismételt kérelem esetén az első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben meghatározott határidőig - várhatóan elősegíti-e a felszámolási eljárás lezárását, illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt).

Tisztelettel:
Fédra

Schiella # 2016.01.22. 16:54

Tisztelt Szakértők!

Egy felszámolás alatt álló Pest megyei cég felszámoló képviseletével munkaviszonyban foglalkoztatott 2 munkatársammal együtt egy Hajdú-Bihar megyei telepen. A munkaszerződés tájékoztatásában leírták, hogy felszámolás miatt a felszámoló cég megigényli a Bérgarancia Alapból a fizetésünket, és az eljárás után utalják. A fővárosi munkaügyi központ az első 4 hónapról jóváhagyott és teljesített is kifizetést (2015.február, március, április, május), azonban a júniusi hónaptól kezdődően nem kaptunk fizetést (2015.június, július, augusztus). A júniusi bérigényt a munkaügyi központ elutasította azzal az indokkal, hogy a felszámoló jogszerűtlenül járt el, hogy a felszámolást követően új munkahelyeket létesített a felszámolás alatt lévő cégben. A 3 ledolgozott hónapért azóta sem kaptunk fizetést, a felszámoló szerint a fellebbezést elutasították.
Kihez fordulhatunk segítségért? Hogyan kaphatnánk meg a 3 havi munkabérünket?

Válaszukat előre megköszönve:

Schiella

ilona63 # 2016.02.18. 10:43

Üdvözlöm a Fórumozókat!
Mindenki a Bérgarancia Alapot hibáztatja a késedelmes kifizetésért, ezért úgy gondoltam, leírom a tapasztalatainkat. 2015. december végén jogerőre emelkedett a Munkaügyi Bíróság ítélete, melyet megkapott a felszámoló, az MTG Holding Kft. Mivel nem adott át a vállalkozás vagyont, a felszámolónak kellett volna időben a Bérgarancia Alaphoz fordulni kérelemmel a bér kifizetését illetően. Sajnos ez több mint 50 nap elteltével sem történt meg, folyamatosan hiteget a felszámoló, telefonon elérhetetlen. Tehát nem minden esetben a Bérgarancia Alap mulaszt, jelen esetben éppen a felszámoló hátráltatja az ügy érdemi elintézését. Miért nem kerülhet fekete listára egy felszámoló, ha a bíróság által határidőt elmulasztja. Bezzeg, ha mi késünk, egyszerű halandók, máris súlyos büntetéseket, kamatokat helyeznek kilátásba!

Immaculata # 2016.02.18. 10:57

Panasszal lehet élni a Bíróságnál.

Johan # 2016.03.09. 19:56

Tisztelt Szakértő!

Következő kérdésel fordulok önhöz.Magyarországom bejelentett cégnek dolgoztunk külföldön(EU) a cégtöl sem a kinti sem az ithoni bérünket nem kaptuk meg(2,5 hónap). Van-e esélyünk hogy az Állami bérgarancia kifizesse a kinti vagy az ithoni bérünket???
A munkaügyi pert megnyertük,végrehajtási eljárás sikertelen volt,felszámolás megtörtént.
A Felszámoló nem meri elküldeni a bérgaranciához az igényünket mert nem tudja értelmezni a törvényt!!!!!
Már ott tartunk hogy feladjuk a 3 éve tartó szélmalom harcot!!
Kérdezném,van esélyünk hogy a bérgarancia kifizeti a bérünket???
Köszönöm válaszát!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.03.09. 20:18

Küldje csak el nyugodtan, majd a hatóság elbírálja. Mit veszíthet rajta?

Johan # 2016.03.10. 04:14

Mit veszthet? Állitása szerint 3.6 milliót,mert ha ő ráirja az ősszeget a bérgarancia kifizeti! De,ha utólag kiderül hogy jogtalan volt a kifizetés őnéki kell viszafizetni.
Ezért serettem volna megtudni hogy az EU-ban történt munkavégzésre vonatkozik a bérgarancia.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.03.10. 06:36

Ez nem igaz. A hatóság érdemben bírálja el a kérelmet.

Majoranna2016 # 2016.04.19. 07:01

Tisztelt Szakértő!

Aziránt érdeklődöm, hogy hova kell beadni az igényt bérgaranciára. Már megkerestem a munkaügyi központot, de mindenki csak ámul és bámul hogy mit akarok én. Igazából én még nem találtam egy közérthető tájékoztatást arról, hogy ha nem kaptam meg a bérem, és már a végre hajtóhoz is beadtam, ennek ellenére megszüntették a céget. Akkor én kihez fordulhatók?

vaczkor... # 2016.04.19. 07:17

http://tudastar.munka.hu/engine.aspx?…

A támogatás igénybevétele

A támogatás iránti kérelmet a törvényben meghatározott formanyomtatvány teljes körű kitöltésével, a kötelező mellékletek (a munkavállalók részére járó bértartozást kimutató "ADATLAP", és lehetőség szerint a felszámolást elrendelő jogerős végzés) csatolásával a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjához három példányban kell benyújtani. Az eljárás illetékmentes. A kérelem benyújtására a felszámoló vagy meghatalmazottja jogosult.

1994. évi LXVI. törvény a Bérgarancia Alapról

http://njt.hu/…/njt_doc.cgi?…

Majoranna2016 # 2016.04.19. 08:10

Ezt én értem és olvastam is , de a cég már megszűnt, úgy hogy közjegyzői bejegyzés volt rajta.Ez hogy lehetséges? Én azt szeretném tudni, hogy én mint becsapott személy hogyan juthatók a pénzemhez.

ObudaFan # 2016.04.20. 14:37

Majoranna2016

Ha a cég már megszűnt, akkor jó eséllyel elkéstés. Felszámolás alatt álló cégek esetén a felszámolón keresztül intézhető ez, kényszertörlés alatt álló cégeknél a cégbíróságtól kell bérgarancia biztos kirendelését kérni.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.20. 15:21

Kolléga úr, mi a helyzet egy oktatási intézménnyel, amelyet egyszerűen töröltek a nyilvántartásból?

ObudaFan # 2016.04.21. 05:15

Az jó kérdés, olyat még nem csináltam. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.21. 05:46

A törlés után már nem lehet ezt a bérgarancia-biztost kérni?

ObudaFan # 2016.04.21. 20:29

Cégeknél nem.

Viszont költségvetési szervnél meg nincs rá szükség szerintem:

Áht. 11. § (5) A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit - ideértve a vagyonkezelői jogot is - az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.21. 20:33

Az a baj, hogy a konkrét esetben nem költségvetési szervről van szó, hanem egy kft. által fenntartott óvodáról.

ObudaFan # 2016.04.22. 16:04

És azért nem felelős a kft?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.22. 18:03

Jó lenne, ha az lenne. De én nem találok egyetlen jogszabályt sem, amely ezt a felelősséget megalapozná.