Munkahelyi baleset

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

Kelvin (törölt felhasználó) # 2015.09.15. 16:58

Nem tudom elképzelni, hogy hogyan történt az eset... Gyakran állok fel a munkahelyemen az asztaltól a székből, de ilyenkor nem szoktak polcok leszakadni körülettem :)

Gondolom nagyjából ezek miatt állhat fenn a munkáltató felelőssége: a polc nem volt überbiztonságos módon rögzítve, nem figyelmeztette a munkavállalót, hogy a polcra max. mekkora súlyt lehet pakolni, illetve nem figyelmeztette, hogy a polcba tilos belekapaszkodni.

(Magánvélemény: egy-két munkavállaló a saját bénaságát is a munkáltatón kéri számon.)

efi99 # 2015.09.15. 16:51

Kíváncsian várom a javaslatod, hogy jelen esetben a munkáltatónak milyen intézkedést kellett volna tennie?
Én egyetlen megoldást látok: megtiltja mindenkinek, hogy felálljon a székből...
Te is tudod, hogy marhaság. A szék kialakítása megfelelt a szabványoknak, kész, pasz.

csizmadiabalintka # 2015.09.15. 14:46

Tisztelt Fórumtársak !

Egy szállodában dolgozom karbantartóként, és történt június 15. napjával egy baleset velem.
(Munkába menet)

a cég elismerte üzemi balesetnek, amiről egy nyomtatványban nyilatkozott is.
De nem a hivatalos üzemi baleseti jegyzőkönyvben.

Törést állapítottak meg, begipszelték a kezemet.
Elmentem a háziorvoshoz, aki kiírt táppénzre, de mivel nem volt a kezembe az üzemi baleseti hivatalos jegyzőkönyv, illetve nem tudtam bemutatni, csak a "sima" táppénz kódot írhatta rá.
a Cégnél ahol dolgozom, többször próbáltam a hivatalosat beszerezni, illetve a táppénzes papírt leadni, ahol azt a választ kaptam, hogy ha gondolom lerakhatom az asztalra.
De el nem küldik, tovább.
Tudni kell, hogy egy Pesti fejvadász cég a foglalkoztató-és én vidéken dolgozom, de konkrétan vidéken kötöttem a szerződést is.

a lényeg, hogy az egyik cégből kiléptettek (itt kaptam szabadságegváltást is)
és a másikba beléptettek.

Szeptember 1. napján álltam újra munkába. amikor is leadtam az összes táppénzes papírt.
a legelsőt, junius 15 től, és a szept1. vel munaképes vagy okkal együtt.
ez nem az én hibám, hogy nem akarták tovább küldeni,
a fentebb említett fejvadász cégnél a jegyzőkönyv jóval
később készült el, mert állítólag szabadságon voltak...

Fontosabb dátumok:

Baleset: 2015 06-15
Munkakezdés : 2015 09-01
Táppénzes papírok leadása: 2015-09-01 (i
Munkaviszony vége : 2015-06-30 (ezután már másik fejvadszál vagyok. De ugyanabban a szállodában.
tudomásom szerit a többi kollégával is ezt csinálták,
(ez bizonyos időközönként szokás itt nálunk)

egyik kérdésem az lenne, hogy üzemi baleseti táppénz alatt kiléptethet-e egyáltalán?
Másik az, hogy mikor lesz pénzem az egészből, ha 09-01 el lett leadva a papír, mert előbb nem voltak hajlandóak átvenni.

és mikor módosul üzemi balesetire a kód rajta?
vagy ez mitől függ?

Illetve, ha azért nem tudok bejárni dolgozni, mert önhibámon kívül, fenti események miatt nincs pénzem bejárni, kirúghatnak-e, és ha kirúghatnak, akkor vissza tudok-e vágni nekik ?

Előre is köszönöm a válaszokat.

remélem érthetően fogalmaztam,de ha valahol olyat irtam, ami nem értelmezhető, akkor szivesen javitom.

efi99 # 2015.09.14. 16:39

Már csak az a kérdés, hogy miért munkabaleset az, aminek elkerüléséért a munkáltató még elméletben sem tehet semmit, illetve ami pont ugyanekkora eséllyel bárhol előfordulhat a munkahelyen kívül is, vagyis abszolút nem a munkavégzésből fakad?

cincinnatus # 2015.09.14. 11:41

A lentieken túl munkabaleset (Tb. szempontjából üzemi baleset esetén)100%-os mértékű baleseti táppénzre, kedvezményes gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátásra is jogosult.

Ennek feltétele, hogy ha a munkáltatónál TB kifizetőhely nincs a munkáltató a munkabaleseti jegyzőkönyvet -a baleseti táppénzt igénylő Foglalkoztatói igazolással, kórházi igazolvánnyal/orvosi igazolásokkal együtt- megküldje az egészségbiztosítónak.

(A baleset üzemiségét -a munkabaleseti jkv. alapján az egészségbiztosító fogja elbírálni, döntéséről határozatot köteles hozni.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Érdekességként:

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

cincinnatus # 2015.09.14. 11:26

„hollog # e-mail 2015.09.13. 20:35

Szeretnék segítséget kérni! Munkahelyi balesetnek számít-e az, hogy az íróasztaltól a székből felállva a térben leszakad a porc. Ennek következménye műtét lett.
Köszönöm szépen! Hollog

”
IGEN!

A munkabaleset kivizsgálásával kapcsolatos fontosabb jogi normák

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles

  1. a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
  2. az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;
  3. a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;
  4. munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
  5. a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
  6. a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;
  7. a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
  8. a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

64. § (1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie.

A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.

(5) A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak [84. § (2) bekezdés] azonnal bejelenteni.

65. § (1) A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.

66. § (1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.

(2) A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről (68. §) a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
(3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.

67. § A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.

68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset bejelentésének elmulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.

87. § E törvény alkalmazásában:
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

5. § (1) A munkáltató minden munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba (a továbbiakban: munkabaleseti nyilvántartás) venni.

6. § (1) A munkáltatónak a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet - az arról történő tudomásszerzését követően - haladéktalanul ki kell vizsgálnia. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel stb. -, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.

(2) Az (1) bekezdésben leírt vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni.

7. § (1) A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak - telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség).

8. § (1) A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a 4/a. számú melléklet szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvben, a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a beküldési határidőt követően megállapított időtartamát a 4/b. számú melléklet szerinti „módosító munkabaleseti jegyzőkönyv”-ben (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv) kell rögzíteni.

9. § (1) A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet

  1. a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának;
  2. a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, illetve a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) munkabaleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;
  3. külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a b) pont szerinti munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, illetve az MBFH munkáltató székhelye szerint illetékes területi szervének;
  1. a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek);
  2. munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak.

(2) Súlyos munkabaleset esetén az (1) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

10. § (1) Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.

(2) Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.

hollog # 2015.09.13. 18:35

Szeretnék segítséget kérni! Munkahelyi balesetnek számít-e az, hogy az íróasztaltól a székből felállva a térben leszakad a porc. Ennek következménye műtét lett.
Köszönöm szépen! Hollog