Értem, és azt hiszem elfogadom, igazad van.
A hibát a jogosultnak nem kell ismerni, de a hibajelenség tudatában kell döntenie, és ő rosszul döntött.
(Hogy a kereskedő megvezette-e, az már nem számít, véleményem szerint inkább igen, mint nem, de aláírta, szóval már mindegy.)
drbjozsef,
Ahogy én olvasom, hozzávéve a 6:157. § (2) bekezdést, a kérdező nem a kellékszavatossági jogáról mondott le úgy általában, hanem a konkrét hibával (motorkopogás) kapcsolatban állt el további kellékszavatossági követelésétől, az árleszállításért cserébe. Ha pl. holnap a fék is bedöglik, azzal nyugodtan mehet vissza az eladóhoz. De a kopogással már nem.
A 6:159. § választást enged több lehetőség között. A kérdező választott, árleszállítást. Egyet választhat. Nem látok olyan passzust, hogy ha nem elég az árleszállítás a javíttatásra, akkor kérheti a különbözetet, vagy más lehetőségre térhet át. Nem véletlenül nem mondja ezt a Ptk: előfordul, hogy a hiba nem lesz kijavítva, a vevő pedig hibásan használja tovább a dolgot.
Az egyetlen, amibe a vevő belekapaszkodhatna, az a leszállítás arányossága. De a kérdező a saját szerelőjével megnézette a hibás kocsit, kellő gondosságal eljárva nyilván azt is megkérdezte, vagy meg kellett volna kérdeznie, hogy mennyibe kerül a javítás. Eztán az eladó azt állította, hogy a hiba más, mint amit a vevő szerelője mondott, az árleszállítás meg 150 eFt. A vevőnek ez OK volt. Eztán nem hinném, hogy a bíró elhinné, hogy szegény vevőt megtévesztették. A vevő legfeljebb nem járt el kellő gondossággal, de az az ő baja.
Vitatkoznék.
Bár nyilvánvaló hülyeség aláírni valamit elolvasás nélkül, de ettől még az a kikötés szerintem a Ptk. 6:157.§(2) szerint semmis. Nem mondhat le a kellékszavatossági jogáról érvényesen, ha fogyasztónak minősül az ügyletben. Akkor sem, ha elfogadott valamit, itt lényegében árleszállítást - de a hiba nem szűnt meg, és a 6:159.§(2) szerint arányos árleszállítást kérhet. Ha az árleszállítás négyszereséből sem sikerült megjavítani az autót, akkor itt szerintem azért még lehet keresnivalója.
Ráadásul ha azt mondta, hogy ad pénzt, és csináltassa meg máshol, azzal nem a jogosult mondott le a javítási jogáról, hanem a kötelezett, és jogosan tért át másik kellékszavatossági jogra : arra, hogy mással javíttatja meg. Amint ez megtörtént, majd követelheti a különbözetet is, mert a javítás nem 150ezer, hanem 500+ ezer lett.
Persze, pereskednie majd neki kell.
„Mit tudok most tenni?”
Most már csak annyit, hogy saját költségre megcsináltatod. Nem fogsz örülni neki, de: tanulópénz lesz ez.
Olvasgasd a Ptk. 6:159. §-t, a (2) b) pont az eseted. Nem kellett volna 150 eFt-ért elállni a kellékszavatossági igénytől (i) amíg nem csinált valaki egy átfogó diagnosztikát - azaz nem tudod, mi az összes probléma (azért kopog még mindig a motor, mert nem csak egy baja volt), és (ii) amíg nem tudod, mibe kerül azt magadnak kijavítani.
Ott van az is, hogy az eladónak nem kell visszaadnia a vételárat, ha kijavítást vagy kicserélést vállal. Ő vállalt volna javítást, csak éppen nem olyan gyorsan, hogy el tudj utazni. De a javítást nem azonnal, hanem csak észszerű időn belül kell vállalnia.
Tisztelt Jogi Fórum!
Elcseréltem személyautómat egy használt autó kereskedésben. A kapott autóval 20-30 km után feltűnt, hogy fura kattogó hang jön a motor felől. Épp a szerelőhöz tartottam mivel elvileg csupán klímát kell bele tölteni és készen áll egy Hollandiai útra az autó. Azért is lett elcserélve, hogy az Euro5 szabvány meglegyen a Holland városokban.
A szerelő aztmondta, hogy szerinte nyelestengely. Vigyük vissza a kereskedésbe és beszéljük meg mi legyen. Így is tettünk.
A kereskedő mondta, hagyjuk ott az autót elviszi megnézetni. 2 nap múlva jelentkezett, hogy kettőstömegű lendkerék lesz a probléma, de ő nem tudja nekünk már időben megjavítani, mert mi is indulnánk külföldre és ő is megy nyaralni. Erre mondtuk, hogy akkor adja a vételárat és veszünk mást (ugye cseréltük, de a pénz is jó lett volna). Azt felelte: ilyen nincs, nem tudja vissza adni a vételárat (?) ad 150 ezer forintot abból megcsináltatjuk és mehetünk is. Naívan erre rá is bólintottam mert úgy voltam vele megnézette a szerelővel és tényleg jó lesz aztán mehetünk utunkra. Aláiratott egy papírt gyorsba mondván, hogy ezen az van hogy átvettem a 150 000 forintot és magunk szervizeljük. Végig sem olvastam figyelmesen...sajnos..
Megállapodás címen az van megfogalmazva, hogy motorból kopogó hang miatt vissza vittük és valószínűleg a kettőstömegű lendkerék a probléma. Közös megegyezés alapján 150.000 Forintot visszatérít a vételárból, tehát utólagos árleszállítást alkalmaznak. Ezzel együtt kifejezetten és kölcsönösen kijelentik, hogy az így csökkentett vételár tekintetében minden szerződésszegésért fennálló felelősségét egybehangzó akaratnyílvánítással, a jelen szerződés aláírásával kizárják, ill a vevő eláll mindennemű kellékszavatossági és/vagy garanciális követelésétől.
Elvittem szerelőhöz, most ott járunk hogy 500 000 Forint alkatrész árban ki lett cserélve az említett alkatrész plusz a komplett váltó is már, de a motor még mindig kopog.... A munkadíj még hátra van és még mindig a szerelőnél van..már egy hete.
Mit tudok most tenni? Ilyen van? Ez a megállapodás hogy lemondok a csereszavatosságról? Meg hogy félre vezet hogy nem adhatja vissza a pénzt?
Nagyon el vagyok keseredve...
Segítségüket előre is nagyon köszönöm.
Tisztelettel,
Fejes József
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm a sok segítséget, akkor "már csak" az eladás van hátra.
Ha nem tudod mi az, akkor valószínűleg nem tartozik abba... :)
Ez egy viszonylag új, nálunk nem nagyon elterjedt vagyonkiszervezés-vagyonkezelési forma, ahol a vagyon tulajdona átmegy egy szerződéssel a vagyonkezelőnek, de az csak a szerződés szerint kezelheti - ezért van ez a kérdés, mert itt nem biztos, hogy a vagyonkezelő elidegenítheti.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm akkor az e-cegjegyzek.hu-n ellenőrzöm a céget és a bejegyzett képviselőjét valamint, ha más lesz ott személyesen akkor annak a nevére szóló meghatalmazást.
Ha az eddig leírtakra figyelek akkor úgy gondolom nagyjából megtettem minden óvintézkedést.
Egy utolsó kérdést engedjen még meg a standard adásvételi szeződésen a 5. pontban ez áll:
"Ezen gépjármű tulajdonjoga a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozik. IGEN/NEM"
Ez hétköznapi nyelven mit jelent?
Köszönettel
noname,
A cég nevében az jogosult eljárni, aki a cégjegyzékben be van jegyezve, illetve az ő meghatalmazottja.
(Adott esetben simán lehet, hogy a cég tulajdonosa nem.)
Ha nem az akarja aláírni a szerződést, aki bejegyzett képviselője a cégnek, akkor kérjél meghatalmazást attól, aki vásárolni jön.
Mivel a szerződésre két tanú kell, a meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azon is szerepel két tanú.
Másold le, és alaposan ellenőrizd az illető személyes okmányait.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm a tanácsokat mindet megfogadom.
Belefutottam egy olyanba, hogy 15 éve mükődő használtautó felvásárlással foglalkozó cég megvenné az autót, de egy olyan cég nevére amit 2 hete alapítottak, székhelye egy budapesti székhely szolgáltató, ügyvezetője vidéki személy.
Ilyenkor ki írná alá az adásvételit?
Feltételezem az ügyvezető csekély eséllyel.
Hogy tudnom ellenőrizni, hogy aki aláírja annak van-e joga hozzá?
Kérdésem azért lényeges, mert valószínűleg ilyen és ehhez hasonló cégek fognak jelentkezni egy hibás autóra és kevésbbé magánemberek.
Céges vásárló esetén az okmányirodába történő eladás bejelentésnél, lehet bármilyen problémám, hogy nem tudják levenni a nevemről az autót?
Teszem fel eladás pillanatában létező cég, egy napra rá, már nem.
Segìtségét továbbra is nagyon köszönöm.
noname,
„Az Ön által ajánlott megfogalmazás, paragrafus hivatkozás az adásvételibe használható magánszemély illettve cég esetében is mint vevők?”
Igen. Ha te mint magánszemély adod el az autódat (vagy akár cégként, ha az cégautó, de nem autókereskedésként), akkor a vevő nem fogyasztó, akár magánszemély, akár cég.
„Feltételezem azért azokkal a hibákkal amikkel tisztában vagyok pluszban beleírhatóak a szerződésbe, ugye? Vagy ajánlott is?”
A szavatosság teljes kizárása miatt - ha azt ugye a vevő elfogadja - tulajdonképpen lényegtelen, de én azért beleírnám. A hibajelenséget kell beleírni, nem kell tudnod, hogy mi a pontos oka a hibának.
„A kapható 4 példányos "tulajdonjog átruházási szerződés" megjegyzés rovatába nem fér ki ennyi információ, így annak alapján készíthetek egy egyedi adasvételi szerződést?”
Igen.
A lényeg, hogy minden ottani adat szerepeljen benne, mert azok mind kellenek. Illetve, hogy csak teljes bizonyító erejű magánokirat lehet (magyarul kell a két tanú).
„Ilyenkor kell valamire különösebben figyelni vagy csak 4 peldányba nyomtatom és a vevő részét kézzel kitöltjük (indigó nélkül)?”
Mindegyikben legyen benne minden, mindegyiket megfelelően írja alá mindenki (ha több oldalas, akkor minimum minden lapot én aláíratnék a vevővel és az eladóval is, a két tanú elég a végére), lényegében egyformák legyenek adattartalomra. De az indigó nem kötelező.
Nagyon figyelj arra, hogy ellenőrizd a vevő és a tanúk igazolványát is, pontosan azok az adatok kerüljenek a szerződésbe, ami a személyijén és a lakcímkártyáján van, mindegyik szerződésbe, és ténylegesen övé is legyen az igazolvány. Szoktak ilyennel is trükközni, hogy más nevében vennének, meg ilyenek. Ne dőlj be.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Először is köszönöm megtisztelő válaszát és segítségét.
Az Ön által ajánlott megfogalmazás, paragrafus hivatkozás az adásvételibe használható magánszemély illettve cég esetében is mint vevők?
Feltételezem azért azokkal a hibákkal amikkel tisztában vagyok pluszban beleírhatóak a szerződésbe, ugye? Vagy ajánlott is?
A kapható 4 példányos "tulajdonjog átruházási szerződés" megjegyzés rovatába nem fér ki ennyi információ, így annak alapján készíthetek egy egyedi adasvételi szerződést?
Ilyenkor kell valamire különösebben figyelni vagy csak 4 peldányba nyomtatom és a vevő részét kézzel kitöltjük (indigó nélkül)?
Köszönöm segítségét és kérem nézze el, ha nagyon amatőrök a kérdések, de a vásárlásnál pórul jártam az eladásnál nem szeretnék.
Köszönettel
noname,
Igen, a Ptk. szavatossági felelősségét a magánszemély eladó az adásvételi szerződésben teljes egészében kizárhatja.
Ennek alapja a Ptk. 6:157.§ (2) bekezdése, amely a szabályoktól való eltérést fogyasztói szerződés esetén megtiltja a fogyasztó hátrányára - a magánszemély eladó esetén a vevő nem számít fogyasztónak, tehát ebben az esetben az ő hátrányára is el lehet térni a szerződésben.
Ami fontos, hogy a kizárás kifejezett, és konkrét kell legyen.
Én a helyedben valami ilyet írnék az adásvételibe :
"Eladó és Vevő közösen megegyeznek abban, hogy az autó tekintetében a Ptk. 6:157.§-6:167.§ szerinti kellékszavatossági jogokat teljesen kizárják, a Vevő tudomásul veszi, hogy az autót megtekintett állapotban, annak minden látható és rejtett hibájával együtt, saját kockázatára vásárolja meg. Az Eladó tájékoztatta a Vevőt az általa ismert hibajelenségekről, de nem vállal semmilyen felelősséget az autó esetleges nem ismert hibáival kapcsolatban."
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Segítségét szeretném kérni hibás autó eladásával kapcsolatban.
Hibái:
Motorolaj fogyasztás 1000km/1L
Hűtőfolyadékot fogyasztja
Motorhibakódja van Nox katalizátorra
Sárga check engine lámpa világít
Összességében MOTOR HIBÁS.
Természetesen ezzel a hibával szeretném eladni az autót tájékoztatva a leendő vevőt.
Valamint mivel az ára jóval a piaci ár alatt lenne az ismert hibán kívül sem szeretnék semmilyen szavatosságot vagy garanciát vállalni az autóra.
Erre van jogilag lehetőség?
Ha igen, akkor az adásvételi szerződésen mit kellene feltüntetni, hogy későbbiekben az eladott autó miatt már ne kelljen aggodni?!
Megtisztelő segítségét előre is köszönöm.
Pelikan Robert,
Ha az adód a kereskedés, akkor fogyasztói szerződést kötöttél, és a vásárlás utáni hat hónapra megfordul a bizonyítási teher.
(Ha az eladód egy magánszemély, a kereskedés csak közvetített, "bizományosan" otthagyott autót vásároltál, akkor nincs a fenti).
Ez azt jelenti, hogy az első hat hónapon belül felmerült hibánál vélelmezni kell, hogy az a vásárláskor is fennállt, és a kereskedőnek kell bizonyítania ennek ellenkezőjét.
A teendőd az az, hogy azonnal írsz egy tértivevényes levelet a kereskedőnek, felsorolod benne a hibákat, amelyeket észleltél, megadod az elérhetőségeidet, és kéred, hogy 3 napon belül vegye fel veled a kapcsolatot, a javítás megbeszéléséhez. Felhívhatod a figyelmét a Ptk. szerinti szavatossági jogaidra, egyben az ő kötelességeire (6:157.§ - 6:167.§). Kilátásba helyezheted, hogy ennek elmaradása esetén pert fogsz indítani ellene.
Ha nem hajlandó foglalkozni a problémáddal, akkor nem is tehetsz mást, mint bírósághoz fordulsz. Ez nem lesz olcsó, az igazságügyi műszaki szakértő nem olcsó, de ha igazad van, és a kellékszavatosság körébe tartozik a hiba, akkor minden perköltséget a kereskedés fog fizetni. A leírásod alapján, egy lehegesztett katalizátor, és egy nem gyári motorvezérlésre én azt mondanám, hogy elég jó esélyed lenne nyerni. Persze, sosem biztos az száz százalékra.
Tisztelt Ügyvéd úr.
A problémám az, hogy 2 hónapja vásároltam kereskedéstől egy 2012-es 7 személyes családi autót, ami egy átlagos ember átnéz és én minden rendben találtam, semmi előjele nem volt az autónak. Az eladó minden papírmunkát megcsinált (eredetvizsga, okmány stb.) 2-3héttel később elvittük egy becsületes szerelőhöz, ami szükséges alkatrész kicserélt, hosszbordás szíj, hőgomba, ami elalvult. A napokban indítás után fehér füsttel jelentkezett. Megnézem az olajszintet és megcsapott az üzemanyag szag. Újra elvittem a szerelőhöz olajcserére, de viszont ahogy leengedte, észrevette, hogy a katalizátor helyén megvan vágva és szépen vissza van hegesztve, rá nézett a gépre és ki van ütve a katalizátor. Nem az eredeti motorvezérlő van benne. Olaj csere után kb. 50km-t mentem vele és megint üzemanyag van az olajteknőbe. A 2 hónap alatt kb. 500km-t mentem vele. Kérdésem az, hogy ilyenkor mi a teendőm? Van lehetőségem az eladóval szembe bármilyen ügyben fellépni?
Köszönöm: Róbert
Törvényes hatósági eljárás kilátásba helyezése nem számít "fenyegetőzésnek", ha ez a kérdés.
Üdv.
Eladtam az autómat ,de sajnos nem írtuk az adásvételiben, a hibáit csak szóba közöltük a vevövel .De sajnos a vevö viszaélt vele és bírósági perrel fenyegetözik rejtetthibara hivatkozva ,hogy a gépjarmü hengerfejes volt
Napi használatban volt az autó ,lehetetlen hogy ijeb baja lett volna .karcok ,festéklepergés szelepfedél tömités .
Tudom hogy becsapták mert volt hengerfejes .
help909,
Szerepel a szerződésetekben, hogy "kiváló állapotú minden tekintetben, teljesen felújítva, kicserélve minden, mintha új lenne" ?
Értem én, hogy számít a hirdetés, de az abban szereplő "kiváló állapot" fogalmán pontos szerződésbeli meghatározás hiányában, jó alaposan el lehet vitatkozni.
Százötvenezerplusz kilométer futásteljesítmény utáni kiváló állapot? Hány éves vagy herceg? És még hiszel a mesékben?
Én elengedném ezt. De te tudod - követelni, pereskedni egyáltalán nem tilos.
help909
„De ha leírom, akkor
a "kiváló állapot" kijelentésért a Ptk. 6:123. § (1) bekezdése c.,d., pontja szerint felelősséggel tartozik, nem?”
Ketten is leírtuk, hogy nem.
De ha szerinted igen, akkor pereld be! Hajrá!
Üdv.!
Nem a szavatosságra gondoltam, hanem arra, hogy kiváló állapótúként volt meghatározva a műszaki állapot az eladó részéről.
Gondoltam a fék (mint kocsi egyik legfontosabb része) állapota beletartozik az összminősítésbe, függetlenül attól hogy fogyó/kopó-e vagy sem. De ha kopott volt(amiről neki viszont a szervizkönyből tudnia kellett), akkor nem írok le ilyet. De ha leírom, akkor
a "kiváló állapot" kijelentésért a Ptk. 6:123. § (1) bekezdése c.,d., pontja szerint felelősséggel tartozik, nem?
help909
„és ugyan fogyó-kopó alkatrészekről van szó,de ennél a gk. típusnál
sem a dob,sem a tárcsa "nem hozzáférhető" és szemre sem vételezhető.”
Mint ahogy a vezérműszíjat sem tudod szemrevételezni és bármit is állít az eladó eladáskor,
azt azonnal vásárlás után ki kell cseréltetni. De ezzel gyakorlatilag választ is adtál magadnak:
„fogyó-kopó alkatrészekről van szó”
help909,
Mit tehetsz? Kicseréltetheted.
Azok az alktrészek, amelyeknek a funkciójukból adódóan kopnak, fogynak, mint a fékbetét, csapágyak, miegymás, azok főszabályként nem tartoznak a szavatosság körébe. Kivéve, ha arról külön megállapodás van a felek között (az eladó vállal rá szavatosságot, mert most cseréltette).
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Mit tehetek,ha a megvásárolt autómat kiváló műszaki állapotúként hírdették(megvan még a hírdetés), majd 75-90e ill.150e km futásteljesítményű fék főalkatrészeket 1500km használat után a márkaszervíz elkopottnak minősít és pár ezer kilóméteren belül cseréjét tartja szükségesnek? Helyt kell-e állnia azért,mert az autót eladóként ő minősítette és ugyan fogyó-kopó alkatrészekről van szó,de ennél a gk. típusnál sem a dob,sem a tárcsa "nem hozzáférhető" és szemre sem vételezhető.
Köszönöm,István
Zsivi,
Amit szeretnél.
El akarod kerülni a pereskedést? Akkor vedd vissza a motort, add vissza a pénzét.
Szerinted nem teljesítettél hibásan? Akkor hajtsd el.
Utóbbi esetben persze nem tudod megakadályozni, hogy "jogi ut" legyen az ügyből, de egy 20 éves motor már a vevő kockázata, a kopó alkatrészek eleve nem tartoznak a szavatosság körébe, és a vevőnek kell bizonyítania a bíróságon, hogy az általa hibának vélt jelenség tényleg hiba, tényleg a szavatosságba tartozik, és tényleg fennállt már a vásárlás pillanatában.
Te tudod, akarsz-e kockáztatni.