túlóra és szabadság

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

K_Peti # 2005.04.20. 12:22

Visszaterve a BH1997. 500 ertelmezesere. Volt egy ismerosom, akinek sosem rendeltek el tulmunkat.
Mivel projekt alapon dolgozott, rogzitenie kellett az eltoltott idot, hiszen a tamogataskent nyujtott ido alapjan szamlazott a munkaltato az munkaltato ugyfeleinek. Es a ceg ki is szamlazta a tobblet idoket, csak a sracnak nem fizetett semmit. Gyorsan otthagyta oket. De ez szerintem tipikusan ez a kategoria, hiszen tudtak rola, kiszamlaztak, tehat hasznuk volt belole es nem tettek semmit a folyamat leallitasara.

Bogie # 2005.04.20. 10:26

Szia Kála!

Köszi a választ! Valószínűleg azért sikerült ennyire sutára a példám, mert igazából sosem volt "tól-iges" munkám, sőt a körülöttem dolgozóknak sem. Mindig a feladat határozta meg az azzal töltött időt és persze túlmunkabér szóba sem jöhet a kötetlen munkaidő miatt, aminek ugye én alkudom ki az árát, úgyhogy nekem megfelel.

Kála # 2005.04.20. 10:04

Szia!

Szerintem a munkáltatónak az általad írt példában pontosabb utasítást kellett volna adnia, azaz: "ennek a munkának minden körülmények között meg kell lennie holnap reggelre, ha ez csak úgy oldható meg akkor túlórát rendelek".
Ha pedig a munkavállalókat "magukra hagyja" akkor illik (sőt kell) megmondani, hogy ki a "vezető" aki dönthet ilyen esetekben a jelenlévő munkavállalók közül.

De ha engem kérdezel, ilyen esetekre találták ki a munkaidő keretet és a rugalmas munkaidő beosztást, az lehetővé teszi a napi kisebb-nagyobb eltéréseket.

Bogie # 2005.04.20. 09:04

Szia Kála!

Erre a felettes jelenlétére először én is gondoltam, de aztán elvetettem, mert ellenőrizni és igazolni utólagosan is lehet, vagy mégsem?

Arra gondolok, hogy pl. a délutánt tárgyalással töltöm, mielőtt elmegyek kiadok feladatokat. Túlmunkát nem rendelek el. Aztán másnap minden szépen az asztalomon van, de szólnak a beók, hogy az adatok egy részét később kapták meg, mint vártuk, ezért ők úgy döntöttek, hogy megcsinálják, mégha bent is kellett maradniuk, hogy időben el tudjuk küldeni a jelentést. Ebben az esetben szerintem utólagos is igazolható a túlmunka, még akkor is ha nem volt elrendelve szabályosan, mert adott időben nem tűnt szükségesnek. Persze, ez csak a fantázia szüleménye. Általában vagy hazamennek vagy telefonálnak...

Kála # 2005.04.20. 08:18

Az "ellenőrzött és igazolt" munkavégzés a többlet-munkakidőben feltételezi, hogy munkáltatói jogkör gyakorló illetve felettes volt ott, mivel ő az, aki ellenőrizhet. Tehát, ha ott a főnök, látja, hogy dolgozol (mert valami kivételes dolog extra munkát igényel), tudja, hogy már lejárt a munkaidő, akkor az papír nélkül is lehet túlóra.
De ahogy a többiek is írták, szó nincs arról, hogy ez valami önként vállalt dolog lenne!

Megkockáztatom egyébként, hogy az un. "önkéntes túlóra" megalapozza a munkáltató részéről a joghátrány kiszabására irányuló eljárás lefolytatását, hiszen a munkavállaló a munkáltatói utasítástól eltérően/azzal ellentétesen jár el (munkaidő után nem megy haza).

the big cat # 2005.04.20. 07:26

Igen, véleményem szerint is erről van szó. Mivel az Mt. nem írja elő a rendkívüli munkavégzés elrendelésének formáját, ezért az írásban, szóban, vagy ráutaló magatartással történhet. Itt ez utóbbiról van szó.

Nem egyszerű, de nem is lehetetlen elkülöníteni attól az esettől, amikor a munkavállaló csak azért marad benn és végez munkát, hogy túlórához jusson.

Bogie # 2005.04.20. 07:00

Itt szerintem az ellenőrzött és igazolt szavak együttesen a kulcs, mert ugye ez amolyan ráutaló magatartásnak minősül a munkáltató oldaláról. (szerintem, ellenőriz+igazol = szükségesnek minősít

De majd a jogászok megmondják a tuttit:)

Azért az igazolt, nem azt jelenti, hogy a jelenlétemet igazolom a belépőkártyám lehúzásával, amikor elhagyom az épületet, erre az idézet is utal. Az valószínűleg a munkavégzés igazolását jelenti a felettes által, hasonlóképpen az ellenőrzötthöz...

Nahon # 2005.04.20. 06:41

Addig oké, hogy önszántából nem túlórázhat az ember, de akkor mit jelent a következő?

„BH1997. 500. A munkahelyen a munkaidő lejártát követően történt tartózkodás önmagában nem szolgálhat a túlmunkavégzés megállapítására. Ha azonban a munkavállaló a többlet-munkaidőben ellenőrzötten és igazoltan végez túlóraengedély nélkül munkát, megalapozottan igényelheti annak a törvényben meghatározott díjazását [Mt. 127. § (1) bek., 147. § (1) bek.].”

Kála # 2005.04.19. 15:58

Tökéletesen egyetértünk Bogie :-)

Bogie # 2005.04.19. 15:53

Köszi, Kála a gyors választ!

Off: Ez valami hasonló, mint a "kiveszem" a szabadságomat, holott azt is kiadja a munkáltató (legalábbis a 75%-át), más kérdés, hogy ha módjában áll a munkáltatónak, akkor egyeztet a munkavállalóval, hiszen a munkáltató érdeke is a jó kapcsolat kiépítése és megtartása.

Kála # 2005.04.19. 15:44

Bogie: teljesen jól értelmezed. Valami számomra sem világos oknál fogva elterjedt az a nézet, hogy a túlóra az alapbér kiegészítésére szolgáló juttatási forma, ami a munkavállalónak jár.
DE ez természetesen nem így van! A túlórát a munkáltató rendeli el (hiszen ő szervezi meg a munkavégzést), ha igény van rá, és ha igazolni tudja a jogszabályi előfeltételeket.
Tehát, olyan nincs, hogy a munkáltató megtiltja a túlórát, csak olyan van, hogy nem rendeli el. Ha pedig nem rendeli el, akkor a munkavállaló "önmagától" nem túlórázhat.

Bogie # 2005.04.19. 14:11

A túlmunkát a munkáltató rendelheti el az MT (126-129 §) betartása mellett. Vagyis "csak úgy szabad akaratából" nem dönthet a munkavállaló a túlmunka mellett.

Vagy rosszul értelmezem?

Kismac # 2005.04.19. 13:41

Nem egy hónap, hanem januártól márciusig gyűlt össze.

Nahon # 2005.04.19. 13:29

Ez engem is érdekelne. Mert mi van akkor, ha szabad akaratomból benn maradok túlórázni a megengedett kereten túl? (Ha jól tudom, havi max. 16 óra.)
Mert ugyebár ha bizonyíthatóan és ellenőrizhetően a munkámat végeztem a pluszban benn töltött idő alatt, abban az esetben akkor is jogos a túlmunkáért járó plusz bér iránti igényem, ha azt a túlmunkát egyébként nem hagyta jóvá senki.
Ellenőrzés során kit büntetnek meg adott esetben, illetve engem elmarasztalhat-e a jogszabályok alapján valaki, amiért így döntöttem? Adott esetben szükség van pl. egy nyilatkozatra, hogy én akartam túlórázni? (Vagy ez túl kézenfekvő lenne, mert kikényszeríthető bizonyos eszközökkel?)

F. Krisztina # 2005.04.19. 13:15

Magában az elég elég furcsa, hogy egy hónapban 78-90 óra túlórád van, ennyi nem lehet egy napi 8 órás munkaviszony mellett. A túlórát egyébként ugyanúgy arányosan kell számolni, mint a szabadságot:

tegyük fel 25 éves vagy, nincs gyereked és április 1-jén álltál munkába, tehát

túlóra 200/365*275=151

szabadság 21/365*275=16 nap

Kismac # 2005.04.19. 12:40

A következőkben kérnék segítséget.
Az egy évre járó túlóra keretet időarányosan kell "kimeríteni", vagy csak az a lényeg, hogy az évi 200 napot ne lépjem túl? Ha valakinek március elején 78-90 óra túlórája van, akkor a munkáltató megtilthatja-e, hogy egyelőre ne túlórázzon? Ha a tiltás ellenére mégis túlórázik, ki kell-e a munkáltatónak fizetnie?
Határozott idejű munkaszerződés esetén csak a szerződés időtartamára időarányosan járó szabadság jár?
A segítséget előre is köszönöm.