munkaviszonnyal kapcsolatos iratok megőrzési ideje


Anna_ # 2005.06.30. 19:52

Sziasztok!
Csak szegről-végről kapcsolódik a témához...
Szóval, mi a helyzet akkor, ha egy munkavállaló bejelentése megtörtént az OEP-ben, de ők nem iktatták/elkutyultál. A másodpéldányt, amin az érkeztető bélyegző van, nem találom, csak a fénymásolatát, de az kevés az APEH-nek. Amúgy be lett fizetve minden, van róla számla. Ezért bezárathat az APEH 12 napra?
Köszi a segítséget

Mika # 2005.06.26. 12:29

Na, akkor kicsit bővebben elmondom, mert a dolog kicsit bonyolult.

A bérjegyzékeken valóban megjelenik olyan, hogy távolléti díj x óra. De csak akkor, amikor ténylegesen dolgoztam.
Azt tudom ellenőrizni, hogy amikor ténylegesen dolgoztam, arra az időre számfejtettek-e távolléti díjat is. (A per meg 3 évre visszamenőleges.)
Munkaidőrendem szerint viszont vettem/veszek ki időnként szabadságot (vagy vagyok betegállományban) fizetett ünnepekre is. Ekkor a mostani Hszt szerint (is) járna a távolléti díj pluszban, mivel azért mert szabin vagyok, vagy beteg, nem érhet hátrány. Ez (a számfejtés szabi esetén) meg is történik, kb. 2003. közepétől (ekkor volt egy "nagy" Hszt módosítás). Vagyis ez már a per tárgyidőszakát követően történik (a per a Hszt módosítás előtti időszakra folyik).

A probléma azon kívül, hogy régebben szabi/beteg idejére nem számfejtettek távolléti díjat abból fakad inkább, hogy volt időszak, amikor a hivatalos 24/72 munkaidőrendszer helyett össze-vissza jártunk dolgozni. Tehát, ha én tudom, hogy pl. 2003 márciusban voltam 4 napot szabin (azaz 4x24 órát), azt én a "hivatalos beosztásom" szerint vettem ki, de ezt hivatalosan én sem és a munkáltatóm sem tudja kimutatni (tudtommal nekem nem is kell). Ugyanakkor a munkáltató a "nem hivatalos" havi beosztásomat sem tudja kimutatni, ti. számítógépen vezették, és mindig felülírták az előző havit.

A jelenléti ív nekünk = ügyeleti könyv, amit természetesen akkor vezettem, amikor ténylegesen dolgoztam, tehát ebből sem derül ki, hogy mikorra voltam beosztva, vagy mikor voltam szabin, csak az, hogy ténylegesen mikor dolgoztam. Egyetlen biztos pont van csak, azt lehet kimutatni, amikor beteg voltam, mert az megvan az orvosnál.

Végülis, mivel a parancsomban (tkp. munkaszerződésnek is hívhatjuk) 24/72 beosztás van írva, szerintem a bíróságnak ezt kell alapul venni. Fenti példával, ha 2003.márc.15-én nem dolgoztam, de egy naptárral ki lehet mutatni, hogy hivatalosan be lettem volna osztva, azaz feltételezhetően szabadságon voltam, akkor ezt el fogja fogadni a bíróság.

Tehát gyakorlatilag semmilyen hivatalos kimutatás nincs ebben a tárgyban.

Lolka # 2005.06.25. 21:07

Kedves Bogie, ez jó kérdés. Az én bérjegyzékemen sem tüntették föl soha a szabadnapokat. Úgyhogy én is csak a saját jegyzeteimre tudok támaszkodni, meg az emlékeimre, hogy pl. mennyi előző évi szabadságot is mondott nekem a HR-es, hogy mennyi maradt tavalyról? Nekem sincs papírom semmiről.

Kérdezhetek egyébként egy más jellegűt?

Szerintetek, ha az embernek év elején szűnik meg a munkaviszonya, akkor az előző évi szabályzatok és béren kívüli juttatások vonatkoznak rá, vagy meg kell várnia, amíg a tárgyévi szabályok megszületnek. (Ami 2005 közepém még mindig nem történt meg, de egyébként sem valószínű, hogy kiértesítenének, ha végre megírták azokat.)
Erről mit gondoltok? Köszi!

Bogie # 2005.06.24. 17:42

Mika, alapvetően a jelenléti ív az, ami a bérszámfejtés alapját képezi. A legtöbb bérjegyzéken meg is jelenik, hogy pontosan mit számoltak el tárgyhóra. A tieden nincs rajta? Vagy bérjegyzéket sem kaptál?

Mika # 2005.06.24. 16:07

Bocsi, a topic indítójától, hogy belerondítok, de nekem is van egy ilyen jellegű kérdésem.

A leadott, engedélyezett szabadságos papírokat meddig kellene őriznie a munkáltatónak?

A helyzet az, hogy m.ügyi perben vagyunk, és egyáltalán nem tudja kimutatni a per tárgyának időszakára (01.09.05-től) a szabimat. Én kb. tudom, hogy mikor voltam szabadságon, a saját naptárra, meg ide-oda felfirkált jegyzeteimből, de vajon ez elég lesz-e a bíróságnak? A per tárgya: fizetett ünnepre járó távolléti díj.

Még egy apróság, rám alapesetben a HSzT. vonatkozik, csak annyiban a többi munkajogi szabály, amennyiben a HSzT. nem rendelkezik valamiről. Ebben nem találtam.

Köszi.

Lolka # 2005.06.21. 19:14

Okoska, azt találtam: "A személyi anyagot - kivéve, amelyet a Ktv. 64. § (3) bekezdése alapján átadtak - a közszolgálati jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről a közigazgatási szerv iratkezelési szabályzatában és irattározási tervében kell rendelkezni."
"Sima" munkaviszonyra vonatkozó adatot nem találtam, de az biztos, hogy a cégeknek a saját iratkezelési-selejtezési szabályzatukban erre ki kell térniük.

Lacibácsi # 2005.06.20. 14:54

Sajnálatosan mivel közeleg a nyugdíj, elkezdtem rendezni soraim. Jómagam tapasztala az, hogy a privatizáció közepette mivel munkahelyem megszünt, állambácsi vette át a cégem iratait. Hát sajnos igencsak kiselejtezték, hogy híre se hanva nem maradt. Még szerencse, hogy nekem volt annyi sütnivalóm, bár lakásunk lasan egy írattárra emlékeztet, de igazolni tudom és tudtam a magyarállammal szembe állításaim volódiságát.
Sajnos ők a digitalizáció világába nem kellően felkészültek. Ezt a polgároktól várják el!

okoska # 2005.06.13. 07:06

Köszönöm a választ

the big cat # 2005.06.13. 06:47

Nagyon különböző határidők vonatkoznak ezekre, vannak iratok, amiket 5 évig, vannak amiket 8 évig, vannak amiket örökre meg kell őrizni, nem selejtezhetők.

Az adó, TB, és cégjogi szabélyok írják elő a határidőket, sajnos én nem tudok komplex összefoglalásról.

okoska # 2005.06.13. 06:26

Üdvözlök mindenkit!
Arra szertnék választ kapni, hogy a munkáltatónak mennyi ideig (hány évig) kell megőriznie a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos iratait? Gondolok itt a munkaszerződésre, a megszűnéssel kapcsolatos iratokra. Valamint az is érdekelne, hogy papíralapon kell megőrizni? Milyen jogszabály vonatkozik erre? Előre is köszi a választ.