Jogtalan gazdagodás logikája

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
kalmi # 2011.04.06. 07:15

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném a segítségeteket kérni, a jogtalan gazdagodás logikájának megértésében, hogy ezt jogi fogalmat, hogyan kell érteni.

Példák:

  1. Vásárolok egy bérletet és nem használok fel minden alkalmat, akkor érvényesíthetem-e ezt a jogot.
  2. Megrendelek egy olyan szolgáltatást ami több alkalmas és több részből áll, szintből áll pl: oktatás. Nem fizetem ki teljesen (részleteket fizetek), de nekem nem egy idő után nem tetszik. Akkor követelhetik-e a teljes összeget rajtam? Hogyan lehet eldönteni, hogy mi a teljes szolgáltatás (mi számít egy szintnek)? Mivel nem volt meg a teljes oktatás értelmezhető-e a jogtalan gazdagodás fogalma?

Várom válaszotokat!

Üdv.

KALMI

pazs # 2011.04.06. 07:19

Ha a jogalap nélküli gazdagodásra gondolsz, az egyik sem ez.

Dr.Attika # 2011.04.06. 07:40

Tisztelt Kalmi!
A jogalapnélküli gazdagodás egyik fő kritériuma, hogy ne álljon fenn a felek között szerződéses jogviszony. Mert ha fennáll, akkor a szerződés alapján kell perelni.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

kalmi # 2011.04.06. 07:43

Így van "jog alap nélküli gazdagodásra" gondoltam :-). Erősen a problémára koncentráltam :-)

kalmi # 2011.04.06. 08:05

Kedves Dr. Attika!

Viszont, akkor felmerül a másik kérdés, hogy ha komplexebb szolgáltatásról van szó. Pl: több szint, de csak az pl: első órát vettem igénybe, akkor mi történik? Kötelezhető lehetek-e a teljes díj megfizetésére?

KALMI

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.06. 08:18

Valószínűleg igen.

kalmi # 2011.04.06. 13:08

;-). Igen ezt értem, de milyen mértékben?

Mi szabhat határt, mi számíthat átvitt értelmbeni "jogalap nélküli gazdagodásnak". Továbbá egy szerződéstől menetközben is bárki elálhat, vagy felmondhatja, akkor ha jól tudom autómatikusan kötbér vagy bánatpénz lép helyébe. Mi van akkor, ha ez nincs szabályozva, pusztán csak a teljes szolgáltatás megfizetésére van kötelezés?

pazs # 2011.04.06. 14:45

A jogalap nélküli gazdagodás szóba sem kerül, ha van szerződés a felek között. Ha van szerződés, akkor elsősorban annak a rendelkezései döntik el a kérdést, ha az erről hallgat, akkor a Ptk. diszpozitív szabályai. Van konkrét kérdésed is?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.06. 15:02

„Továbbá egy szerződéstől menetközben is bárki elálhat, vagy felmondhatja”

Ez többnyire nem igaz.

hunfrakk # 2011.04.06. 15:04

Polgári Törvénykönyv

361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha

  1. számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy
  2. rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.

(3) Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti meg.

362. § Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.

363. § (1) A gazdagodással kapcsolatos vagyoni előnyök visszatérítésére a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályokat (195. §) kell alkalmazni; a visszatérítésre köteles személy a dologra fordított szükséges költségei megtérítését követelheti.

(2) Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, értékét kell megtéríteni.

364. § A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

http://www.complex.hu/…jegy_doc.cgi?…

xdri # 2011.04.06. 15:09

Bérletet veszel, szolgáltatást veszel mind mind szerződéses jogviszony/nincs jogalap nélküli gazdagodás/, egyébként benne van a szóban az értelme "jogalap nélkül"tehát nincs jogalap a gazdagodáshoz.
www.drhalasz.eoldal.hu

Kacsa1111 # 2011.04.06. 15:15

Kedves hunfrakk,

bravó, most biztos sokkal világosabb kalmi számára...

Kacsa11

kalmi # 2011.04.06. 15:38

Kedves Kovács Béla!

Ezt hogy érted, hogy "többnyire nem igaz"? Mik lehetnek a biztosítékok:

Konkrétabban:
Vissza térve az oktatási példára, ha nincs teljesítés, akkor követelés sem lehet? Azaz lehet-e érvényesíteni a "nem teljesített" szolgáltatásra a követelést elállás vagy felmondás esetében, ha nincs szabályozva a kötbér/bánatpénz?

Itt mik az elvek? Mik az irányadó szabályok?

A jogalap nélküli gazdagodást megértettem köszönöm :-).

Köszönöm!

KALMI

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.06. 16:01

A szerződéseket többnyire nem lehet egyoldalúan megszüntetni.

kalmi # 2011.04.06. 16:52

Ez így van, de fel lehet mondani egyoldaluan vagy el lehet tőlle állni nem? Itt mik a szabályok?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.06. 20:31

Éppenséggel nem. Főszabályként sem elállni, sem felmondani nem lehet; pont ezek az egyoldalú megszüntetési formák.
A te esetedben az elállás eleve kizárt, ha egyszer már kaptál szolgáltatást, amit nem tudsz visszaadni. Hogy felmondással élhetsz-e, azt a szerződés részletes ismeretében lehetne megmondani. De ha ez valami képzési szerződés, akkor valószínűleg nem mondhatod fel. Ők szerződésszerűen felkínálják a szolgáltatást, az már a te bajod, ha nem veszed igénybe.

kalmi # 2011.04.07. 11:19

Lehet olyan eshetőség, hogy nem mondhatom fel a szerződést? Még akkor sem, ha nem kaptam érte semmit? Elvileg ha én nem kapok semmit, akkor a másik oldalon sincs költség... vagy tévedek?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.07. 12:06

Te alapvetően nem vagy tisztában vele, mi a szerződések lényege.

milucsek # 2016.04.08. 10:36

Kedves Mindenki!

Szándékosan hogyan kivitelezhető a jogtalan gazdagodás?
Adott egy házaspár, férj kapott 4 millió Ft munkáltatói kölcsönt (ház bővítésére), papír nincs róla, férj vissza akarja adni. Válás, közös ház eladása folyamatban van (fele-fele tulajdonban). Volt feleség a házon lévő terhek (szocpol, jelzáloghitel) rendezése után a fele pénzt akarja, a munkáltatói kölcsön nem érdekli. Vagyonmegosztás nem volt a válás után.
Jogtalan gazdagodás esetén tőle is követelhető lenne a fele összeg. Okiratszerkesztő ügyvéd nem fogad el közjegyzői kölcsönszerződést, mondván a volt feleség feljelentheti, hogy meglopta.
Köszönöm a válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.08. 10:52

Nem véletlenül temettük el ezt a rovatot már öt éve.

Immaculata # 2016.04.08. 11:32

„Szándékosan hogyan kivitelezhető a jogtalan gazdagodás?”

Pld. károkozással, tévedésből, stb.

gerbera317 # 2016.04.09. 09:40

Túlszámlázás, jogcím nélküli munkabér, munkadij, jutalék, biztosítási csalás, stb.

Dr.Attika # 2016.04.09. 09:57

Pont ezek egyike sem vezethet jogalap nélküli gazdagodáshoz.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.09. 12:55

A jogalap nélküli (és nem jogtalan) gazdagodás egy szubszidiárius jogcím. Tehát csak akkor jön szóba, ha a jogosultnak nincs más jogcíme a követelésre. Vagyis ha a jogosult kártérítést követelhet szerződésszegés miatt, vagy szerződésen kívül okozott kár miatt, akkor nem kell és nem is lehet a jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozni.

Immaculata # 2016.04.09. 13:36

2:51. § (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti
...

  1. azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

4:51. § [Harmadik személlyel szembeni helytállás jogalap nélküli gazdagodás alapján]
Aki házastársának szerződése vagy más kötelemkeletkeztető magatartása folytán gazdagodott, harmadik személlyel szemben a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint akkor is köteles helytállni, ha a tartozásért egyébként nem felel.

6:115. § [Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén]
(1) A felek az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolt hasznok és kamatok kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint kötelesek. Az a fél, aki a maga szolgáltatását nem teljesítette, vagy ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, a hasznokat vagy a kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni.

  • 1
  • 2