Jogtalan gazdagodás logikája

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
gerbera317 # 2016.10.29. 17:51

Amonre,

Olyan ez mint a tűzeset: olyankor nem szokás megkérdezni a tulajdonostársakat, valljon hozzájárulnak-e a tűz eloltásához, hanem teszik a dolgukat. Ha pedig akadékoskodni próbálsz, még pofán is vágnak érte.

Persze, a tűzeset egyértelmű, itt viszont néhányan vitatják, szükséges volt-e a beavatkozás, és valóban fizetős-e a dolog. Éppen ezért a per. Majd a bíróság - szakértő és tanúk bevonásával - eldönti, szükséges volt-e a beavatkozás, és a költségeket ki viseli. A kérdéseidre pedig megkapod a választ a ítélet indoklásából.

Immaculata # 2016.10.29. 15:58

Az azonnali beavatkozást igénylő hiba kijavításnál nem kell szükségszerűen a tulajdonostársak beleegyezése, azonban a hiba kijavításáról haladéktalanul tájékoztatni kell őket.

Egy beteg gerendától is összeomolhat a tetőszerkezet egy része. Annak a helyrehozatala sokkal költségesebb.
A beavatkozásnak nem kell szükségszerűen értéknövelőnek lennie, elegendő, ha a hiba karbantartó.

Valószínűleg a társasház nem tudott, vagy nem akart fizetni, ezért perelte egyesével a tulajdonosokat.

A jogalap nélküli gazdagodás arra irányult, a felperes többet fizetett meg, mint amennyit a tulajdoni hányada szerint kellene.

Amonre # 2016.10.28. 21:03

...még annyit hozzá fűznék, hogy a TH szerkezetéhez hozzányúlásához a TH 80%-nak a beleegyezése szükséges a TH SZMSZ-e szerint, mely felhatalmazással a felperes nem rendelkezett.

Amonre # 2016.10.28. 20:59

Tisztelt fórumozók, kaptam ma egy ügyvédi irodától levelet "jogalap nélküli gazdagodás" miatt szeretnének beperelni.
Az ügy előzménye, hogy a társasházban -ahol nekem is vannak albetéteim (kb 11% albetétem van 3 ingatlanban)- az egyik lakást felújították,amikor valami halaszthatatlanul megjavítandó hibát találtak állítólag a társasházon -valami I gerenda el volt korrodálva,mely az Ö szakértőjük szerint életveszélyes.A lakást felújító kivitelező azonnal megjavíttatta a gerendát ahelyett hogy a társasház szmsz-e szerint lakógyűlést hívott volna össze ahol megvitathattuk volna a javítás szükségességét, valamint a ház a saját szakértőjével is kivizsgáltathatta volna a hibát. A ház állékonyságát valószínűleg nem veszélyeztette az I gerenda hibája,ha volt egyáltalán, de mivel nem tudtuk megvizsgáltatni ezért kétlem hogy egyáltalán volt ilyen hiba. Véleményem szerint nem akartak időt veszíteni a vizsgálattal és a TH. lakógyülés összehívásával ezért saját szakállra megoldották az I gerenda javítását.
DE, és most jön a poén: az egész TH- összes albetétjének küldtek fizetési felszólátást, hogy fizessék ki a javítást, amit senki nem kért, valamint a jogalapja is erősen vitatható.
Én "jogalap nélküli gazdagodás" miatt lettem alperes.
Kérdéseim:
1.lehet úgy is gazdagodni, hogy nem kimutatható? Mivel nem hiszem hogy bármennyivel értékesebb lenne az ingatlanom a beavatkozás után.
2. Miért engem perel, miért nem a társasházat, mivel a TH. közös területén történt a beavatkozás. Perelhet-e engem, mint albetétest, mikor nem is az én ingatlanom lett értékesebb, de véleményem szerint a TH értékét sem növelte?
3. Ha nem tartotta be a TH SZMSZének az előírásait (lakógyűlés összehívása) akkor van-e bármiféle jogalapja a perhez?
Én ezt kicsit olyannak érzem mintha én odamennék egy szomszédomhoz és amíg nincs otthon addig kicseréltetném az ablakát, arra való hivatkozással hogy életveszélyes az ablak, aztán követelném rajta a csere árát, mivel többet ér az ingatlana, de még jobban sarkítva mondhatnám az is hogy az én ablakomat cseréltetem ki, és azáltal a szomszéd jogalap nélkül gazdagodott, mert szebb lett a ház és ezért többet ér az Ö ingatlana is.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.09. 17:22

Ha úgy érted, hogy számos esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kell helytállnia a kötelezettnek, akkor igazad van. De a jogcím olyankor is más.

Immaculata # 2016.04.09. 14:02

:) Szerződésszegéssel és szerződésen kívüli, felróható károkozással egyes esetekben a jogalap nélküli gazdagodás jogcímén felel.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.09. 13:39

Nyilván az idézet nem hamis. Csak hogy jön ez ide?

Immaculata # 2016.04.09. 13:36

2:51. § (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti
...

  1. azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

4:51. § [Harmadik személlyel szembeni helytállás jogalap nélküli gazdagodás alapján]
Aki házastársának szerződése vagy más kötelemkeletkeztető magatartása folytán gazdagodott, harmadik személlyel szemben a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint akkor is köteles helytállni, ha a tartozásért egyébként nem felel.

6:115. § [Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén]
(1) A felek az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolt hasznok és kamatok kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint kötelesek. Az a fél, aki a maga szolgáltatását nem teljesítette, vagy ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, a hasznokat vagy a kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.09. 12:55

A jogalap nélküli (és nem jogtalan) gazdagodás egy szubszidiárius jogcím. Tehát csak akkor jön szóba, ha a jogosultnak nincs más jogcíme a követelésre. Vagyis ha a jogosult kártérítést követelhet szerződésszegés miatt, vagy szerződésen kívül okozott kár miatt, akkor nem kell és nem is lehet a jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozni.

Dr.Attika # 2016.04.09. 09:57

Pont ezek egyike sem vezethet jogalap nélküli gazdagodáshoz.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

gerbera317 # 2016.04.09. 09:40

Túlszámlázás, jogcím nélküli munkabér, munkadij, jutalék, biztosítási csalás, stb.

Immaculata # 2016.04.08. 11:32

„Szándékosan hogyan kivitelezhető a jogtalan gazdagodás?”

Pld. károkozással, tévedésből, stb.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.08. 10:52

Nem véletlenül temettük el ezt a rovatot már öt éve.

milucsek # 2016.04.08. 10:36

Kedves Mindenki!

Szándékosan hogyan kivitelezhető a jogtalan gazdagodás?
Adott egy házaspár, férj kapott 4 millió Ft munkáltatói kölcsönt (ház bővítésére), papír nincs róla, férj vissza akarja adni. Válás, közös ház eladása folyamatban van (fele-fele tulajdonban). Volt feleség a házon lévő terhek (szocpol, jelzáloghitel) rendezése után a fele pénzt akarja, a munkáltatói kölcsön nem érdekli. Vagyonmegosztás nem volt a válás után.
Jogtalan gazdagodás esetén tőle is követelhető lenne a fele összeg. Okiratszerkesztő ügyvéd nem fogad el közjegyzői kölcsönszerződést, mondván a volt feleség feljelentheti, hogy meglopta.
Köszönöm a válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.07. 12:06

Te alapvetően nem vagy tisztában vele, mi a szerződések lényege.

kalmi # 2011.04.07. 11:19

Lehet olyan eshetőség, hogy nem mondhatom fel a szerződést? Még akkor sem, ha nem kaptam érte semmit? Elvileg ha én nem kapok semmit, akkor a másik oldalon sincs költség... vagy tévedek?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.06. 20:31

Éppenséggel nem. Főszabályként sem elállni, sem felmondani nem lehet; pont ezek az egyoldalú megszüntetési formák.
A te esetedben az elállás eleve kizárt, ha egyszer már kaptál szolgáltatást, amit nem tudsz visszaadni. Hogy felmondással élhetsz-e, azt a szerződés részletes ismeretében lehetne megmondani. De ha ez valami képzési szerződés, akkor valószínűleg nem mondhatod fel. Ők szerződésszerűen felkínálják a szolgáltatást, az már a te bajod, ha nem veszed igénybe.

kalmi # 2011.04.06. 16:52

Ez így van, de fel lehet mondani egyoldaluan vagy el lehet tőlle állni nem? Itt mik a szabályok?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.06. 16:01

A szerződéseket többnyire nem lehet egyoldalúan megszüntetni.

kalmi # 2011.04.06. 15:38

Kedves Kovács Béla!

Ezt hogy érted, hogy "többnyire nem igaz"? Mik lehetnek a biztosítékok:

Konkrétabban:
Vissza térve az oktatási példára, ha nincs teljesítés, akkor követelés sem lehet? Azaz lehet-e érvényesíteni a "nem teljesített" szolgáltatásra a követelést elállás vagy felmondás esetében, ha nincs szabályozva a kötbér/bánatpénz?

Itt mik az elvek? Mik az irányadó szabályok?

A jogalap nélküli gazdagodást megértettem köszönöm :-).

Köszönöm!

KALMI

Kacsa1111 # 2011.04.06. 15:15

Kedves hunfrakk,

bravó, most biztos sokkal világosabb kalmi számára...

Kacsa11

xdri # 2011.04.06. 15:09

Bérletet veszel, szolgáltatást veszel mind mind szerződéses jogviszony/nincs jogalap nélküli gazdagodás/, egyébként benne van a szóban az értelme "jogalap nélkül"tehát nincs jogalap a gazdagodáshoz.
www.drhalasz.eoldal.hu

hunfrakk # 2011.04.06. 15:04

Polgári Törvénykönyv

361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha

  1. számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy
  2. rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.

(3) Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti meg.

362. § Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.

363. § (1) A gazdagodással kapcsolatos vagyoni előnyök visszatérítésére a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályokat (195. §) kell alkalmazni; a visszatérítésre köteles személy a dologra fordított szükséges költségei megtérítését követelheti.

(2) Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, értékét kell megtéríteni.

364. § A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

http://www.complex.hu/…jegy_doc.cgi?…

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.06. 15:02

„Továbbá egy szerződéstől menetközben is bárki elálhat, vagy felmondhatja”

Ez többnyire nem igaz.

pazs # 2011.04.06. 14:45

A jogalap nélküli gazdagodás szóba sem kerül, ha van szerződés a felek között. Ha van szerződés, akkor elsősorban annak a rendelkezései döntik el a kérdést, ha az erről hallgat, akkor a Ptk. diszpozitív szabályai. Van konkrét kérdésed is?

  • 1
  • 2