Jogtalan gazdagodás logikája


kalmi # 2011.04.06. 13:08

;-). Igen ezt értem, de milyen mértékben?

Mi szabhat határt, mi számíthat átvitt értelmbeni "jogalap nélküli gazdagodásnak". Továbbá egy szerződéstől menetközben is bárki elálhat, vagy felmondhatja, akkor ha jól tudom autómatikusan kötbér vagy bánatpénz lép helyébe. Mi van akkor, ha ez nincs szabályozva, pusztán csak a teljes szolgáltatás megfizetésére van kötelezés?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.06. 08:18

Valószínűleg igen.

kalmi # 2011.04.06. 08:05

Kedves Dr. Attika!

Viszont, akkor felmerül a másik kérdés, hogy ha komplexebb szolgáltatásról van szó. Pl: több szint, de csak az pl: első órát vettem igénybe, akkor mi történik? Kötelezhető lehetek-e a teljes díj megfizetésére?

KALMI

kalmi # 2011.04.06. 07:43

Így van "jog alap nélküli gazdagodásra" gondoltam :-). Erősen a problémára koncentráltam :-)

Dr.Attika # 2011.04.06. 07:40

Tisztelt Kalmi!
A jogalapnélküli gazdagodás egyik fő kritériuma, hogy ne álljon fenn a felek között szerződéses jogviszony. Mert ha fennáll, akkor a szerződés alapján kell perelni.

pazs # 2011.04.06. 07:19

Ha a jogalap nélküli gazdagodásra gondolsz, az egyik sem ez.

kalmi # 2011.04.06. 07:15

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném a segítségeteket kérni, a jogtalan gazdagodás logikájának megértésében, hogy ezt jogi fogalmat, hogyan kell érteni.

Példák:

  1. Vásárolok egy bérletet és nem használok fel minden alkalmat, akkor érvényesíthetem-e ezt a jogot.
  2. Megrendelek egy olyan szolgáltatást ami több alkalmas és több részből áll, szintből áll pl: oktatás. Nem fizetem ki teljesen (részleteket fizetek), de nekem nem egy idő után nem tetszik. Akkor követelhetik-e a teljes összeget rajtam? Hogyan lehet eldönteni, hogy mi a teljes szolgáltatás (mi számít egy szintnek)? Mivel nem volt meg a teljes oktatás értelmezhető-e a jogtalan gazdagodás fogalma?

Várom válaszotokat!

Üdv.

KALMI