Egyesületi tagság ~ csak természetes személyek?


ObudaFan # 2017.01.11. 15:19

Azért van olyan jogszabály.

Civil tv. 5/A. § (1) Természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozhatnak társaságot (civil társaság).

(2) A civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható.

(3) A civil társaságot alapító szerződésre a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződést az ügyek vitelére feljogosított tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal, bármely okból, indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén pedig a szerződés a többi taggal mindaddig hatályban marad, amíg a tagok száma egy főre nem csökken.

(4) A civil társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet.

És akkor a fenti szabályban hivatkozott, polgári jogi társaság szabályai:

Ptk.
XXIV. CÍM

A POLGÁRI JOGI TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS

6:498. § [Polgári jogi társasági szerződés]

Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a továbbiakban: tagok) arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik.

6:499. § [Vagyoni hozzájárulás]

(1) A tagok fejenként egyenlő mértékben teljesítenek vagyoni hozzájárulást.

(2) A vagyoni hozzájárulás tárgya lehet pénz, vagyoni értékkel rendelkező dolog, vagyoni értékű jog vagy bármilyen egyéb szolgáltatás, így különösen személyes munkavégzés.

(3) A nem pénzben nyújtott hozzájárulásokat a tagok maguk értékelik, és ennek alapján megállapítják a hozzájárulások egymáshoz viszonyított arányát.

6:500. § [A hozzájárulás módja]

(1) A hozzájárulásként adott el nem használható dolgok közös használatba, az elhasználható dolgok közös tulajdonba kerülnek.

(2) A közös tulajdonba került dolog tulajdoni hányadával a tag önállóan nem rendelkezhet.

6:501. § [Igényérvényesítés a taggal szemben]

(1) Ha valamelyik tag nem szolgáltatja a szerződésben vállalt hozzájárulást, bármelyik tag követelheti tőle a szerződésszerű teljesítést. A tagok ezen jogát érvényesen nem lehet kizárni.

(2) Ha valamelyik tag olyan magatartást tanúsít, amely veszélyezteti a közös tevékenység sikerét vagy a szerződéses célt, bármelyik tag követelheti az ettől való tartózkodást.

6:502. § [Nyereség és veszteség, tartozások]

(1) A közös tevékenység nyeresége és vesztesége a tagok közt hozzájárulásuk arányában oszlik meg.

(2) Tilos az olyan megállapodás, amely valamely tagot a veszteség viselése alól mentesít, vagy a nyereségben való részesedésből kizár.

(3) Ha a tagok harmadik személlyel kötött szerződésük alapján a veszteség viselésének arányától eltérően kötelesek helytállni, a szerződésben meghatározottak szerint el kell számolniuk egymással.

6:503. § [Ügyvitel]

(1) Az ügyek vitelére a tagok együttesen jogosultak.

(2) A tagok úgy is rendelkezhetnek, hogy az ügyek vitelére meghatározott tagot vagy tagokat jogosítanak fel; ilyenkor a kifejezetten fel nem jogosított tagok nem jogosultak az ügyek vitelére.

(3) Ha több tag együttesen jogosult ügyvitelre, az ügyvitelre jogosult tagok az ügyviteli döntéseket egyhangúlag hozzák meg.

(4) Az ügyek vitelére a társaságon kívül álló személy nem jogosítható fel. Az ügyvitel személyesen látható el. Az e rendelkezésekkel ellentétes szerződési kikötés semmis.

6:504. § [Ellentmondás]

Az önálló ügyviteli jogkörrel rendelkező tag ügyviteli intézkedése ellen bármelyik tag, az együttes ügyviteli jogkörben eldöntött ügyviteli intézkedés ellen az ügyvitelből kizárt bármelyik tag ellentmondással élhet. Az ellentmondásról a tagok együttesen döntenek. A tervezett intézkedés a tagok döntésének meghozataláig nem hajtható végre. Az ellentmondás joga érvényesen nem zárható ki.

6:505. § [Az ügyviteli jog megszűnése]

(1) Ha az ügyeket nem az összes tag együttesen viszi, az ügyvitelre feljogosított tagtól az ügyvitel jogát a többi tag egyhangú döntéssel megvonhatja; ilyenkor az ügyek további vitelének módjáról a tagok döntenek. Ezen jog kizárása vagy korlátozása semmis.

(2) A szerződés által az ügyvitel jogával felruházott tag erről a jogáról lemondhat. A lemondás nem eshet alkalmatlan időre.

(3) Ha nem marad ügyvitelre jogosított tag, az ügyvitel joga valamennyi tagot megilleti.

6:506. § [Képviselet]

A tagok a szerződésben feljogosíthatják valamelyik tagot a többi tag harmadik személyekkel szembeni képviseletére.

6:507. § [A tagok egymás közötti viszonya]

Minden tag jogosult az ügyek menetét megismerni, így különösen az ezekkel kapcsolatos iratokba, könyvekbe betekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

6:508. § [A tag hitelezője]

(1) A tag hitelezője a szerződés megszűnése esetén a tagot megillető elszámolási hányadra tarthat igényt.

(2) Ha a hitelező e hányadra végrehajtást vezet, a tagot megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de ebben az esetben sem követelheti a tagnak járó hányad természetben való kiadását.

(3) Ha a szerződést határozott időre kötötték, a tag hitelezőjét felmondási jog illeti meg három hónapos felmondási idővel, feltéve, hogy a határozott időtartamból egy évnél hosszabb idő van hátra.

6:509. § [Rendes felmondás]

(1) A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik tag három hónapos felmondási idővel felmondhatja. A felmondási jogot nem lehet érvényesen kizárni.

(2) Aki alkalmatlan időben gyakorolja felmondási jogát, köteles az ebből eredő károkat megtéríteni, feltéve, hogy az időpont alkalmatlanságára a többi tag figyelmeztette, és felmondását a figyelmeztetés ellenére fenntartotta.

6:510. § [Rendkívüli felmondás]

(1) A szerződés fontos okból rendkívüli felmondással is megszüntethető. Ezen jog kizárása semmis.

(2) Fontos oknak minősül különösen, ha valamely tag a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróhatóan megszegi.

6:511. § [A tag halála vagy megszűnése]

(1) A szerződés megszűnik bármelyik tag halála vagy megszűnése esetén.

(2) A megmaradt tagok egyhangúlag dönthetnek úgy, hogy a szerződést a meghalt vagy megszűnt tag nélkül hatályban tartják.

(3) Ha a meghalt vagy megszűnt tag jogutódja kérelmezi, és ehhez a megmaradt tagok hozzájárulnak, a szerződésben a jogutód a jogelőd helyébe lép.

6:512. § [Kizárás]

(1) A szerződés rendelkezhet úgy, hogy valamely tagot a többi tag egyhangú döntésével a társaságból kizár, ha a kizárandó tag érdekkörében felmerülő okból valamely másik tagot rendkívüli felmondási jog illetne meg.

(2) A kizárt taggal el kell számolni.

(3) A kizárt tag a közös vagyonba tartozó vagyontárgyak kiadását természetben nem követelheti. A többi tag azonban választása szerint kiadhatja természetben a követelt vagyontárgyat vagy annak értékét.

6:513. § [Elszámolás]

(1) A szerződés megszűnése után a tagok között elszámolásnak van helye. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja.

(2) Az elszámolás során a közös vagyont a tagok között hozzájárulásuk arányában kell felosztani.

(3) A közös használatba adott dolgokat vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.11. 14:01

Ha nem ölt egyesületi formát, akkor nincs olyan jogszabály, amely a résztvevők összességét külön szabályozná.
Ha gittegyletesdit akartok játszani, azt a saját magatok által szabott szabályok szerint tehetitek. (Más kérdés, hogy a szabályok betartatásához az állam nem nyújt segédkezet.)

zergevirág # 2017.01.11. 13:36

Nem találok arra a problémára választ, hogy egy Baráti társaságra / Baráti körre - amit nem szeretnénk Egyesületi formában működtetni - milyen jogszabály vonatkozik. Különböző programokat szeretnénk szervezni, ezek költségeit hogy lehet, kell-e elszámolni, hogy lehet a szervező költségeit fedezni, kell-e valamilyen hivatalos formában taggyűlést, közgyűlést tartani, kell-e tisztségviselőket választani, kell-e /lehet-e tagsági díjat fizetni, stb...
Kell-e alapszabályt létrehozni

manirr # 2011.08.20. 11:24

kbs, köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2011.08.20. 10:19

Rendelkezhet így az alapszabály. Egyéb módon is szűkíthetik a lehetséges tagok körét. L. például a MensaHungarIQ-a Egyesületet.

manirr # 2011.08.20. 10:17

Az lenne a kérdésem, hogy kifogásolható-e, ha az egyesület alapszabálya rögzíti hogy csak természetes személy lehet a tagja (tehát jogi személyek, egyéb szervezetek nem)?
Kb. ílyen szövegezéssel: "Az Egyesület tagja lehet az a magyar állampolgárságú, vagy külföldi természetes személy, aki ..."

ObudaFan # 2011.07.08. 18:20

Megoldható egy alapszabály-módosítással.

stettnerv # 2011.07.08. 10:20

Köszönöm!

Ezek szerint 'egyszerű' alapszabály-módosítás, azon belül a részletek tisztázása elegendő ahhoz, hogy a csapatok / baráti társaságok az egyesületen belül 'legálisan' működhessenek.

Feltételezem, könyvelés-technikai kérdés innentől, hogy az egyes csapatok anyagi elszámolása (terembérleti díj mint kiadás, esetleges fellépések utáni összeg mint bevétel) miként oldható meg.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.30. 14:03

Köszönöm a megerősítést.

ObudaFan # 2011.06.30. 11:55

Egészen biztosan lehet tagja jogi személy, még olyan egyesület is létezik, amelynek csak jogi személy tagja van. Ahol nem lehet, ott a törvény kimondja ezt, pl. a pártoknál.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.29. 21:36

Szerintem egyesületnek jogi személy is tagja lehet. De a "klubnak" jogi személyisége sincs.
Viszont amit szeretnétek az sokkal egyszerűbben is megoldható, ugyanis egy egyesületen belül nincs korlátozva a kisebb szervezeti egységek, csoportok létezése, működése. Alapszabály kérdése az egész.

stettnerv # 2011.06.29. 21:20

Iránymutatásra lenne szükségem.
Jelenleg van egy működő egyesületünk, az alapító tagokon felül további tagokat is beléptettünk, ők mind természetes személyek. Felmerült, hogy egyfajta 'esernyőszervezetként' működhetne egyesületünk, azaz:

Egy baráti társaság (mi klubnak nevezzük) alapította az egyesületet, azonban az elmúlt évben több hasonló 'klub' jött létre, amelyek eddig nem vettek fel hivatalos formát (még nem alakultak egyesületté). Lehetséges-e, hogy adott klub mint ennek az egyesületnek a tagjaként működjön ~ önállóan, mégis az egyesülethez kapcsolódva? Vagy csak abban lehet egyesületünk a többi klub segítségére, hogy buzdítja az egyesületté válásra, majd szövetségre lépjen velük?

Előre is köszönöm a válaszokat :)