Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Köszönöm, az észrevételeket.

Az irányelven kívül más kivetnivalót is találtok még benne?

Magánszemélyek jogvitájában az irányelv nem közvetlenül hatályos. Az irányelv közvetett hatálya ebben az esetben azt jelenti, hogy a nemzeti jogot kell a lehetséges mértékig az irányelv szövegének és céljának megfelelően értelmezni, amíg a nemzeti jog ezt engedi.

Na, ahhoz kívánok sok szerencsét!

Pandaaa:

"De mivel itt (i) át van ültetve és (ii) nem az állammal szemben hivatkozol rá, minek hivatkozni az eredeti irányelvre? Olyan mintha Túró Rudi helyett az üres csomagolást akarnád megenni."

Az irányelv közös jog. Az anyabanké is Ausztriában és a miénk is, Magyarországon. Ezért van rá hivatkozva.
Ez a válasz elfogadható számodra?

Egyéb észrevétel , szivesen venném.

Pandaaa:

Már írtam: megnéztem a 2008. évi XLVII. törvényt

Az általános rendelkezések harmadik pontját , hogyan értelmezzem?

3. Nem terjed ki e törvény hatálya
a. a szerződés létrejöttére, érvényességére és joghatásaira, valamint a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben felmerülő polgári jogi igényekre,

Már írtam: Fttv., keress rá.

egyes pontokat nincs időm kibogarászni.

Kedves Pandaaa:

Megírnád akkor konkrétan , hogy te mivel helyettesítenéd a levélben lévő irányelvre való hivatkozást?

pl:

XY törvény
a,b,c pont

Ha nem túl nagy kérés, megköszönném.

Ycal,

Jaj.

A közvetlen alakalmazhatóság az EUMSz 101. és 102. cikkére vonatkozik (antitröszt versenyjog). Lásd: 1/2003-as tanácsi rendelet.

A tisztességtelenségi "versenyjog" nem klasszikus antitröszt versenyjog.

Az irányelveket MINDIG át kell ültetni a nemzeti jogba. Ha ez nem történik meg, magánfelek egymás közötti viszonyaiban (pl. bank és kölcsönfelveveő) nem alkalmazható. Az állammal, állami szervekkel szemben sikeresen lehet hivatkozni a nem, vagy nem jól átültetett irányelvre, bizonyos feltételek fennállása esetén.

De mivel itt (i) át van ültetve és (ii) nem az állammal szemben hivatkozol rá, minek hivatkozni az eredeti irányelvre? Olyan mintha Túró Rudi helyett az üres csomagolást akarnád megenni.

Pandaaa:

Idézet a vitatott sorok szerzőjétől:

Az irányelv egy teljes egészében kötelező erejű jogszabály, amelyet a tagállamok kötelesek átültetni a nemzeti jogba. /Ha nem, az érdekes következményekkel jár.../
Az irányelvet kihirdetik és hatályba lép.

A versenyjog főbb területei: tisztességtelen verseny - fogyasztók megtévesztése - g. erőfölénnyel való visszaélés...

Rexor:

Nagyon várom aggályaid, melyeknek hangot adtál.

És most ez az uniós versenyjog ez hogy jön ide?

Pandaaa:
Uniós csatlakozásunk óta a hazai bíróságok előtt is lehetőség van a közösségi versenyjogi szabályokra hivatkozni, ami munkamegosztást eredményez az Európai Bizottság, a Gazdasági Versenyhivatal és a tagállami bíróság között. Bár a magyar versenyjog megfelel a közösségi előirásoknak - alkalmazása a GVH kizárólagos hatáskörébe tartozik, a közösségi versenyjog megsértése miatt az Európai Bizottság mellett a GVH illetve magánjogi perekben magyar bíróság is eljárhat.

Pandaaa:

Az általános rendelkezések harmadik pontját , hogyan értelmezzem?

3. Nem terjed ki e törvény hatálya

1. a szerződés létrejöttére, érvényességére és joghatásaira, valamint a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben felmerülő polgári jogi igényekre,

Rexor:

Ne kímélj , kérlek....

GVH-ügyhöz: az erőfölénnyel való visszaéléshez erőfölény is kell. Kérdés, hogy erőfölényben van-e a bank a hitelessel szemben? Nem venném készpénznek, hogy igen (sőt).

A GVH-nak van újabb gyakorlata is a banki egyoldalú szerződésmódosítások kapcsán, de ezek az ügyek rendszerint kötelezettségvállalással értek véget, azaz a bank fizetett valamennyit az ügyfeleknek, és/vagy módosított a feltételeken, cserébe nem állapítottak meg jogsértést. De keress rá ezekre a GVH honlapján a végzések között.

Viszont volt valami ágazati vizsgálat a lakossági hitelezéssel kapcsolatban pár éve, a jelentést megtalálod a GVH honlapján.

Hacsak ennyi lenne a probléma, még nem lenne baj...

Ycal, em volt kedvem végigolvasni, de kiütötte a szememet: az irányelveket mindig át kell ültetni a magyar jogba, anélkül magánfelek között nem igazán lehet hivatkozási alap. Keress rá arra, hogy 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.), és hivatkozz arra inkább szerintem.

Esetleg építő jellegű kritika valakitől a bemásolt levélre?

Előre is köszi.

Kedves Guzmika,

Nem akralak megbántani, de ez a történet elég gyengus lábakon áll (vagy Te is csak hallottad valakitől). Devizahitelt pontosan azért választottak a legtöbben 2005-2006-ban, mert a kamat jóval kedvezőbb volt mint a forintos hitelnél. 6%-os forintos kölcsönkamattal nem találkozhattál 2005-ben (minimum annak a duplájával), mivel a jegybanki alapkamat is 6-8% között mozgott... Olyat pedig nem hiszem hogy mondtak volna neked, hogy forintos kölcsönnél nem jár adókedvezmény. A devizahitel: mindenkinek kedveezőbb volt 2005-ben: neked, a bankoknak és a lakáspiacnak is. csak hát senki sem számolt a válsággal.

http://hitelkarosultakert.hu/…izahitel.pdf

JAVASLAT A DEVIZAELSZÁMOLÁSÚ HITELT FELVEVŐK
JOGÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK
ÉRVRENDSZERÉRE
(MUNKAANYAG)

hasznos infó Goliátoknak!

Köszönöm a csatolt levelet.

Egy kicsit változott a stratégia.

Panasz a kamatemelések miatt és hivatkozás az emelések semmisségére.

Érdekelne a véleményetek.

A panasz csatolmánya:

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Levelem alapja az a deviza/chf alapú ……………szerződés – melynek adatai:

Név:……………………………………………..

Szerződésszám:………………………….

ezen szerződés eredeti kamata .….% volt, mára, többszöri módosítás után .….%-ra emelkedett.
A szerződésben szerepel, hogy a bank jogosult változtatni a kamatot.
Sajnálatos módon az nem szerepel benne, hogy köteles is, pedig a polgári jog és a banki magatartás kódex ezt megkívánja /kiegyensúlyozottság: legyen joga emelni, köteles legyen csökkenteni./.

Az alábbiakban kifejteni kívánom, miért minősül jogilag

n e m l é t e z ő n e k

az Ön által vezetett bank hivatkozott kamatemelési gyakorlata, illetőleg miért minősül

s e m m i s n e k

az annak alapjául szolgáló szerződési kikötés jelen formájában.

Tekintve, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint a semmisség megállapításához külön
eljárásra nincs szükség, arra relatíve bárki határidő nélkül hivatkozhat.
Kérem, fontolja meg az itt terjedelmi okokból nem teljeskörűen kifejtett, de bizonyosan elégséges indokolást és annak eredményeként szíveskedjen szerződésemben az eredeti kamatlábat visszaállítani, az azóta felmerült túlfizetésemet elszámolni, illetve jóváírni, az
elszámolásról és jóváírásról értesíteni.

Természetesen tudom, hogy a devizaswap-spekulációs hátterű kölcsön-biznisz más országokban is virágzott, gondolom, az egyik anyabank szellemi alkotása volt. Innovatív termék, kétségtelen. Természetesen azt is tudom, hogy a leánybankoknak túl sok döntési jogköre nincs. Így abban az esetben, ha Önnek nincs hatásköre vagy nem vállalja a felelősséget, e fent említett szerződési feltételt semmisnek tekintő nyilatkozatra érdemben reagálni, kérem, szíveskedjék azt az anyabankjához továbbítani.

Nyilatkozatom tekintse egyben panasznak is, sürgős és megnyugtató rendezését kérem az ügynek.

Érveim:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005. május 11-i 2005/29/EK IRÁNYELVE
a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”)

5. cikk
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma

1. Tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot alkalmazni.
2. A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben:

a./ ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel, és
b./ a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja vagy torzíthatja azon átlagfogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut vagy aki a címzettje…
4. Különösen tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely a 6. és 7. cikkben meghatározott módon megtévesztő.

6. cikk
Megtévesztő tevékenységek

1. Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan vagy bármilyen módon félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót, még akkor is, ha az információ az alábbi elemek közül egy vagy több tekintetében tényszerűen helytálló…
2. cikk

Megtévesztő mulasztások

1. Megtévesztőnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információkat hagy ki, és ezáltal ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.
2. /itt nem idézett/

A Ptk. 4/1 bek. szerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a
felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen
együttműködve kötelesek eljárni.
A Ptk. 5/1 bek. szerint a törvény tiltja a joggal való visszaélést.
A Ptk. 5/2 bek. szerint joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, személyek jogainak és törvényes érdekeinek csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
A polgári jog fenti alapelveit sértő ill. abba ütköző magatartás /tárgyunk szerint: kamatemelés/ polgári jogi védelemre nem tarthat igényt.

Az Ön által vezetett bank egyoldalú alakító jogát akként gyakorolta, hogy:

• A szerződésben az alábbi szöveg került megfogalmazásra:

  „ A Bank a kölcsön ügyleti kamatlábát a kamatperiódus forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni. ”

Kamatmódosítások indokai:

Nincs indokolva………………………………
………………………………………………………………………
………………………………………………………………………
………………………………………………………………………
………………………………………………………………………

A közösségi jog alapján tisztességtelen, illetve különösen tisztességtelen, hogy

1. Önök elhallgatták előlem, milyen forrásból finanszírozzák ezeket a forintkölcsönöket, nem tájékoztattak arról, hogy a háttérben - piaci előrejelzések alapján - a svájci frank erősödésére ill. néhány deviza /forint, font, kuna…/ gyengülésére számító/spekuláló devizaswap/csere szerződések állnak. Azt hitették el velem, hogy hagyományos refinanszírozással szerzik be a svájci frankot, melynek forrásköltsége elsődlegesen illetőleg meghatározóan a svájci jegybanki alapkamathoz ill. a chf-liborhoz kötött. /”stabil valuta”/ Hát, nem zuhant meg, ez tény. Hivatkozás: 5. cikk 2. bek., 4. bek, 6. cikk. 1. bek, 7. cikk 1-2 bek.
-
2. Önök az egyoldalú alakító joguk gyakorlásának mértékét nem maximálták, így parttalanná, nyílt végűvé tették a szerződést, továbbá számításokkal nem támasztották alá az emelés mértékét, és a mai napig, a forrásköltségeket illetően félrevezető és ellenőrizhetetlen információkat nyújtanak. Hivatkozás: 5. cikk 2. bek., 4. bek, 6. cikk. 1. bek, 7. cikk 1-2 bek.

A Ptk. a rosszhiszemű, tisztességtelen magatartást védelemben nem részesíti. /4/1 bek./
A parttalanul kikötött, mértéktelenül gyakorolható egyoldalú szerződésmódosítási jog azon túl, hogy tisztességtelen szerződési feltétel, a jogbiztonság alkotmányos alapelvét is sérti. Gyakorlása joggal való visszaélésnek minősül.

Tájékoztatom néhány jogesetről, melyre kérésem alapozom:

Versenytanács: Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés/Vj-63/1996/

A Versenytanács gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette az egyik hitelintézet általános szerződési feltételeiben szereplő azon kikötést, amely a kamat változtatására nyújtott lehetőséget a hitelintézet számára a „mindenkori pénzpiaci helyzet változásától függően”. A határozat szerint nem a gazdaságilag indokolt változó kamatra vonatkozó kikötés a jogsértő, hanem a változtatásra okot adó körülmények ilyen bizonytalan tartalmú meghatározása. A hitelintézetnek olyan meghatározási módot kellett volna alkalmaznia, amely alkalmas arra, hogy a hozzá nem értő ügyfél legalább nagyobb biztonsággal tudja figyelemmel kísérni vagy ellenőrizni a hiteldíj módosítását.

A versenyjogi szankcióknál érdekesebb a BH 1995/414.

Az ítélet szigorúbb feltételeket állapít meg, mint a Hpt., a hitelintézeti törvény csak az
egyoldalú módosítás okait követeli a szerződésben rögzíteni, a mértékét nem.

A bíróság megállapította, hogy a szerződés egyoldalú módosítására vonatkozó szerződési kikötés csak akkor nem jelent indokolatlan egyoldalú előnyt, ha a díj egyoldalú emelésének okát, ennek körülményeit és lehetséges mértékét a felek a szerződésben előre rögzítik. Mivel a bank nem határozta meg az emelés lehetséges mértékét, a bíróság szerint a szerződés nem módosult, hanem az eredeti tartalommal maradt érvényben.

Ami a vonatkozó szakirodalmat illeti: az is erősíti azt az álláspontot, hogy ezeknek az ún. alapos okoknak ellenőrizhetőknek és nem parttalanul megállapítottnak kell lenniük.
Nem tekinthető alapos oknak hitelintézet szubjektív megítélésére bízott körülmény, annak olyan objektív feltételnek kell lennie, amely a másik fél számára is észlelhető és a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének a Ptk.201/1 bek-ben deklarált elvét is figyelembe véve a módosítást indokolttá teszi. A feltételeket a szerződésben olyan módon kell meghatározni, hogy annak alapján mind a módosítás,mind a módosítás terjedelmének indokoltsága megítélhető legyen.

Az alapos okkal történő szerződésmódosítás akkor jogszerű, ha a szerződés azt is meghatározza, hogy a módosításnak mi a lehetséges terjedelme. Ez abból következik, hogy a szerződésmódosítás okának nevesítése behatárolja az ezen okból foganatosítható módosítás mértékének okszerűségét is. Például az infláció vagy a jegybanki alapkamat megváltoztatása esetén könnyen megállapítható az ebből következő szerződésszerű árváltozás mértéke. Az olyan nehezen ellenőrizhető, alaposnak mondott okok esetén, mint a „bank üzletpolitikájának megváltozása” ez szinte lehetetlen.

A bankok a jogszabályi környezetet kijátszva, annak hiányosságait kihasználva tisztességtelenül befolyásolhatják a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és tisztességtelen előnyökhöz juthatnak a feltételek, mindenekelőtt az ár meghatározása kérdésében.

Felhasznált irodalom: Hizsák Tamás: Az egyoldalú banki szerződésmódosítási jog kikötésének és alkalmazásának jogi vetületei

Ptk. 200/2 bek. szerint semmis a szerződés, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

Ha a tisztességtelen piaci magatartás /lsd. fenn/ szerződés útján valósul meg, vagy azzal kapcsolatos, úgy az eszközként használt szerződés teljes, adott esetben részleges semmissége is beáll. /Petrik: Gazdaságirányítás és igazságszolgáltatás, Magyar Jog, 1985./8. , és alkalmazni kell a semmissség jogkövetkezményeit. /eredeti állapotba helyezés/
Gazdasági erőfölényes helyzetben fokozottan:
Az egyoldalú alakító jog mérték és ellenőrizhetőség nélküli megfogalmazása miatt a szerződési kikötés tisztességtelen, az a jóerkölcsbe ütközik.A polgári jog által megkívánt egyensúlyi helyzetet borítja, sérti a jogbiztonság alkotmányos alapelvét.
Szeretném megjegyezni, nem érthető számomra, hogy az Ön által vezetett bank miért nem a piacon szokásos, bevált, referenciakamathoz kötött árazást alkalmazza.

Leírtak alapján a következő törlesztőrészlet esedékességétől kezdve, illetve a lehető
leghamarabb a szerződés módosításáig /reményeim szerint chf libor + korrekt és fix felár / kérem, hogy az eredeti kamatmértéknek …..%-nak megfelelően szíveskedjék folyószámlámról a törlesztést levonni.

Abban az esetben, ha kérésemnek nem tesz eleget, kénytelen vagyok folyószámlámat
megszüntetni. Az így szerződésszegésnek látszó magatartásom következtében esetlegesen gyakorolt felmondási jogát minimálisan joggal való visszaélésnek, maximálisan jogalap nélkülinek kell tekintenem, és annak megfelelően eljárnom.

Megjegyezni kívánom, hogy a hatályos szabályok szerint nem vagyok köteles a bíróságtól semmisség megállapítását kérni a kérdéses szerződési kikötésre vonatkozóan. /nem kell a bíróságnak érvénytelenné nyilvánítani azt, ami ipso iure érvénytelen: konstitutív-deklaratív kérdéskör/
Amennyiben mégis bíróság elé kerül az ügy, a panasz nem megfelelő rendezésének következtében, úgy a szerződési feltétel semmisségét a bíróságnak – mivel megállapításához külön eljárásra nincs szükség – az eljárásban hivatalból észlelnie kell.

Bízom benne – és ez felel meg a jogalkotó feltehető akaratának - , hogy az Ön részéről konstruktív magatartást tapasztalok, és a szerződés hivatkozott rendelkezésének módosítására mielőbb sor kerül.
Amennyiben erre nem hajlandó, és továbbra is követeli a kamatemelésekkel érintett pénzösszeget, követelését szíveskedjen bíróságon érvényesíteni.
Bármilyen inkorrekt lépés esetén az európai normákat alkalmazni képes és köteles GVH-hoz fordulok.

Tisztelettel: ……………………………..

„Mi van akkor, ha kimegyek Svájcba dolgozni, frankban megkapom a fizumat, hazahozom és frankban befizetem a bankban.
Azt mondta az egyik ismerősöm, hogy ilyet nem lehet csinálni. Szerintetek?”

Van ilyen banki ászf, de ez már sokkal inkább támadható, ennek az érvényességéről egyáltalán nem vagyok meggyőződve. Más kérdés, hogy a hitelesek töredékét érinti.

:) Az különösen gyanút keltő, ahogyan a büntetőfeljelentés átcsap a magánjogi fejtegetésbe; illetve az "uzsorakamat" emlegetése is minimum régies szóhasználatnak mondható.

:)

Na, én sem azért gondolom, mert tartalmilag erre bármi is utalna.

„úgy tűnik, hogy jogász fogalmazta.”

Erre csak nagyon kis összegben fogadnék.

Ycal, ezt ma kaptam, úgy tűnik, hogy jogász fogalmazta.:) Mazsolázzál belőle!:

Tisztelt Legfőbb Ügyészség !

Alulírott XY , mint sértett ezennel büntető

f e l j e l e n t é s t t e s z e k

ismeretlen tettes ellen elsősorban a Büntető Törvénykönyv 318. § (1) bekezdésébe ütköző csalás bűntettének alapos gyanúja miatt.

Másodsorban a véleményem szerint a sérelmemre és sok százezer magyarországi deviza-hiteles adós sérelmére ismeretlen tettes által elkövetésre került a Büntető Törvénykönyv 330/A. § (1) bekezdésébe ütköző uzsora bűncselekmény is.

Előadom, hogy engem mint adóst és Magyarországon sok százezer többi adóstársamat is az úgynevezett "deviza alapú" hitelek felvételekor megtévesztettek, a hitel futamideje alatt megkárosítottak és folyamatosan jelenleg is megkárosítanak, véleményem szerint büntető jogilag is értékelhető módon és jogkövetkezményekkel.

Ezért mind a csalás bűncselekményének törvényi tényállása:

• Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

Mind pedig az uzsora bűncselekmény törvényi tényállása:

• Aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, álláspontom szerint megáll a "deviza alapú" hitel szerződések megkötésénél és a futamidő alatti jogkövetkezmények vizsgálatánál.

Természetesen a bűncselekmény pontos minősítése a tisztelt Nyomozó Hatóság feladata, én csak jeleztem, hogy álláspontom szerint ezen két bűncselekményt megvalósulni látom.

A tényállás megállapításánál az alábbiakat ajánlom a tisztelt Nyomozó Hatóság figyelmébe:

1. A "deviza alapú" hitelszerződések megkötésekor a hitelt nyújtó bankok:

• a hatályos magyar jogszabályokat egyértelműen és súlyosan megszegve az adósokat tévedésbe ejtették a kölcsönök ténylegesen visszafizetendő mértékéről, ezáltal jelentős kárt okoztak az adósoknak,
• a futamidő alatt jogellenesen számolnak el az adósok terhére nem létező "árfolyam különbség" címén a jó erkölcsbe is ütköző összegeket, jogosulatlan extraprofitért.
• Erőfölényükkel visszaélve és az adósok szorult helyzetét kihasználva az adósok által módosíthatatlan és tisztességtelen szerződési feltételeket kínálnak a hiteligénylőknek, mintegy "kartelli" megállapodásként a bankok között, mert annak ellenére, hogy a látszat választás fennáll a hitelezők számából adódóan, de minden hitelintézet szinte azonos előnytelen feltételek mellett kínálta "termékcsomagjait", amelyek utólagosan bebizonyosodtak, hogy a termékfelelősség követelményeinek sem feleltek meg.

2. A "deviza alapú" hitelszerződések megkötésekor az állami tömegtájékoztatás:

• azt sugallta az állampolgárok felé hogy a magyar gazdaság pénzügyi helyzete hosszú távon is erős és stabil, konkrétan "dübörög a gazdaság" (forrás: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr és Kóka János gazdasági miniszter úr nyilatkozatai), az átlagpolgárnak mivel nincs belelátása a konkrét és valós gazdasági adatokba, csak abból ítélhet amit elmondanak számára, jelen esetben a miniszterelnök és gazdasági miniszterek, ugyanis a jelzálog típusú hitelek tíz-húsz évre szólnak és egy ilyen horderejű döntésnél a hitelfelvevő mérlegeli az ország gazdasági állapotát is, nemcsak a saját anyagi forrásait. Mára már bizonyított tény, hogy a világgazdasági válság nem okozója , hanem csupán leleplezője volt a valós magyar gazdaság állapotának, tehát állami szinten is megvalósult a tévedésbe ejtés és tévedésben tartás, ezáltal anyagi kár keletkezett, illetve emberéleteket is követelt ebből kifolyólag keletkezett anyagi reménytelenség és kétségbeesés.
• a válság kitörésekor elhallgatták annak tényleges mértékét, ráadásul késedelmesen tájékoztatták a lakosságot annak tényéről és várható következményeiről, konkrétan a miniszterelnök úr még 2008 szeptember végén arról adott hírt, hogy semmilyen válság nem fenyegeti Magyarországot, az erről szóló tudósítások lekérhetőek a Magyar Televízió archívumából és egészen az év októberéig a bankok még gőzerővel "kiszórták" az utolsó devizaalapú hiteleiket egy erősített reklámkampánnyal megelőzve, az erről szóló bizonyítékok is feltárhatóak.
• kormányzati nyilatkozatokkal/döntésekkel hamis adatok kerültek az állami pénzügyi nyilvántartásokba (forrás: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr Öszödi beszéde)

3. A "deviza alapú" hitelszerződések megkötésekor a pénzügyi szektorokat felügyelő állami szervek:

• nem vizsgálták felül a megkötések előtt a "deviza alapú" hitelszerződéseket
• nem ellenőrizték folyamatosan a hitelszerződések betartását
• a nagymértékű lakossági panaszok ellenére sem állították le az ilyen jellegű hitelezést és nem intézkedtek az állampolgárok javára történő jogorvoslatok tárgyában,

4. A "deviza alapú" hitelszerződések megkötésekor a pénzügyi szférában tevékenykedő bankok és hitelközvetítő pénzügyi vállalkozások:

• mindenkit a Magyarországon magától értetődő forint alapú hitel helyett a "deviza alapú" hitel felé tereltek, a forint hitel abnormális és indokolatlanul magas kamatai és költségei miatt gyakorlatilag a teljes hitelt igénylő lakosságot mintegy "rákényszerítették" a deviza alapú hitelek felvételére.

A bankok a svájci frank felértékelődésére számítottak, amikor a hitelezés elszámoló valutájává tették. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy az euró bevezetéséről - pontosabban a forint kivezetéséről - szólt minden politikai nyilatkozat abban az időben, mi több az uniós csatlakozási szerződésben vállaltuk az euró övezet un. előszobájába történő belépést, azaz a feltételei teljesítését, mégsem az euróban való szerződést, hanem a CHF-et forszírozták. Ez a folyamat olyan volt, mint a vad hajtása a puskacsövek elé, vagy a halak terelése zajjal a hálóba. A svájci frank ellen szólt akkor a józan ész, mert az kis gazdaság, az árfolyamát könnyen mozgatja a spekuláció. Hát éppen ez szólt mellette a bankok oldalán és ellene az adósok tekintetében. És még valami, ami most már jól látható. Az euró nem stabil valuta. Voltak olyan tanulmányok, melyek az optimális valutaövezet kérdését járták körül, benne minden szakember azt mondta, különböző szintű, jellegű gazdaságok nem lehetnek meg egy valutával, mert a perifériáról a központba szívja a jövedelmet, így a periféria hitellel pótolja a hiányt, de ezt az adósságot nem lehet fenntartani, csak a központ politikai eszközökkel visszaáramoltatott pénzével. A centrum a kiszívást jól viseli , a visszaáramoltatást pedig nem tűri. Hát ezt a pénzügyi szakemberek tudták, ezért is hajtották a CHF felé az elszámolást, mert a felértékelődő adósság a hitelező haszna.

5. A "deviza alapú" hitelszerződések megkötésekor a kölcsönszerződéseket megkötő közjegyzők:

• jogi felülvizsgálat nélkül egy az egyben átvették a bankok kölcsönszerződéseit,
• az ügyfelekkel rövid és a nem pénzügyi jogi szakember által érthetetlen tájékoztatás alapján íratták alá a közjegyzői okiratokat,
• a bankok által kért végrehajtási eljárásokban szintén jogi felülvizsgálat nélkül jártak el mindenben elfogadva és végrehajtva a végrehajtást kérők kérelmeit.

Mindezen folyamatok elősegítésére a svájci frank forintárfolyama (mint utólag kiderült) mesterségesen alacsonyan lett tartva, majd miután az ország lakosságának nagy része teljesen eladósodott svájci frankban (ezen folyamat idejének pontos végét jól mutatja a deviza alapú hitelezés drasztikus visszaesése, majdnem teljes megszűnése) az árfolyamot brutálisan megemelték. Az adósok felháborodását azzal elhárítani, hogy a szerződések aláírása előtt miért nem konzultáltak szakemberrel, nem állja meg a helyét, ugyanis pontosan szakemberhez fordultak, a bankok, és pénzügyi szolgáltatók szakembereihez.

2008.07.30-án a Magyar Nemzeti Bank hivatalos frankárfolyama 141,31 forint volt, napjainkban pedig 273 forint is volt a svájci frank árfolyama, tehát 3 év alatt az árfolyam több mint 131 forinttal nőtt, ezen összeg mind a bankok extraprofitja lett, amelyet egy-az egyben az adósokkal fizettetek és fizettetnek jelenleg is meg.

Kérem a feljelentésem alapján a közvádas nyomozati eljárás megindítását, a sérelmemre és a többi adós sérelmére elkövetett bűncselekmény(ek) tényének megállapítását, az elkövető(k) beazonosítását és a jogi felelősségre vonását, részemre és más adósok részére a polgári jogi kártérítés megítélését is, mely követelésem vonatkozásában jogfenntartással élek.

A továbbiakban általam előadottak a "deviza alapú" hitelekre vonatkoznak, én magam is rendelkezem ilyen jellegű hitellel, a másolatban csatolt és anonimizált hitelszerződés és közjegyzői szerződés is a saját kölcsönokirataimat képezik.

1./ Előadom, hogy a bankok a kölcsönszerződésekhez részletes törlesztési útmutatót adnak, hogyan alakul a törlesztés havi összege és hogyan alakul a tartozás egyenlege. Az adós ennek tudatában dönt a hitel felvétele mellett, mérlegelve az anyagi lehetőségeit és a törlesztési kimutatásban lévő számadatokat. A kimutatásokhoz képest a hitelekbe ténylegesen fizetendő összegek mára köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, mivel az adós havonta vagy negyedévente kap a bankoktól sok esetben a havi törlesztő részletek összegét meghaladó számlákat "árfolyamkülönbség" címen. A plusz fizetési kötelezettségek teljesen jogellenesek és véleményem szerint már büntető jogi kategóriákat is megvalósítanak, mivel már a szerződéskötés időpontjában a hatályos magyar jogszabályokkal ellentétesen állapítanak meg a jövőre nézve elviselhetetlen mértékű vagyoni terheket kizárólag csak a bank javára és csak az adós terhére és gyakorlatilag adósrabszolgát csinálva az adósból egy életre a bankhoz láncolják, a futamidő alatt kiforgatva minden jövedelméből és vagyonából, ellehetetlenítve egy élet munkáját, a megélhetését a családját és az egészségét is.

2./ A kölcsönszerződésem megkötésekor (2008) hatályos Pénzintézeti törvény (1996.évi CXII.tv.) 213. §.(1) szerint a Pénzintézeti törvényt megsérti az a bank, amely nem tünteti fel a hitelszerződésében az összes költség változására vonatkozó becslést.

A szerződéseimben nem szerepel a hiteldíj mutatót meghatározó, előre nem látható költségek előrejelzése, a deviza árfolyamváltozásából származó többletköltség becsült mértéke sem, amely tény is arra utal, hogy az egyébként oly körültekintő bank, erre egyáltalán semennyi energiát nem fordított mivel a hitel összege mögötti fedezet, nem deviza hanem forint volt, ezáltal valós árfolyam különbség sem jöhetett létre. Az kevés és elégtelen tájékoztatás, ha a bank a kölcsön szerződésben csak felhívja a figyelmet az árfolyamváltozásból eredő kockázatokra, a törvény szerint előírt becslést azonban nem közölték - más adósokkal sem és velem sem. Én a hitelek felvételét elismerem, azokat a szerződéses ügyleti kamatokkal és kezelési költségekkel vissza is kívánom fizetni, de mivel véleményem szerint valótlan az hogy a hitelek fedezetéül deviza szolgált, a bankok egy soha nem nyújtott lehetetlen szolgáltatás ellenértékeként próbálják elszámolni az adós kárára az árfolyam különbségeket

3./ Előadom továbbá, hogy a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. Értelmező rendelkezések III. Egyéb meghatározások 7-es pontja a kamat fogalmát az alábbiak szerint határozza meg:

" Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék."

A fentiek alapján tehát a kamat nemcsak a bank hasznára nyújt fedezetet, hanem a hitel kockázatára is.

Az árfolyam különbségből eredő kockázat adósra történő teljes áthárítása tehát a fenti jogszabályhely alapján jogellenes, mivel a kamat már tartalmazza a kockázat hitelezői költségeit is. A felszámolt árfolyamkülönbség egyfajta burkolt ügyleti kamatnak minősül, így annak mértéke miatt tisztességtelen és a jó erkölcsbe ütköző, tehát ezen kikötés és az arra alapozott fizetési kötelezettség érvénytelen, mivel ezen esetleges költségeket a kamatnak már törvénynél fogva kompenzálnia kell, de a devizaalapú hitelek esetében tudomásom szerint nem áll devizafedezet a kifolyósított hitelek mögött így valós árfolyamkülönbség sem keletkezhet.

4./ Továbbá a jelzálogalapú "devizahitel" szerződések esetében teljesen indokolatlan a visszafizetési kötelezettség összegszerűségének a devizaárfolyamhoz való kötése.

A Ptk. 231.§ (1) és (2) szerint a pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában- a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni. Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapul- vételével kell átszámítani.

A "devizahitelt" folyósító bank nem svájci frankban folyósította a hitelemet, én sem svájci frankban törlesztek, azt akkor nem is engedték meg a részemre.

Ez évtől elvétve már engedélyezik ugyan hogy CHF-ben törlesszen aki akar, de akkor kell egy CHF számlát is nyitni, de hát nem Svájci állampolgárok vagyunk és nem Svájcban dolgozunk. Az eredeti szerződésben szó nem volt deviza számlanyitási kötelezettségről.

Ráadásul tudomásom szerint a banknak a kölcsön kifolyósításakor konkrétan az adott hitelszámú kölcsönügylethez kötötten nem állt a rendelkezésre az adott összegű svájci frank, nem tartalékolt a futamidő alatt sem a hitelösszegnek megfelelő svájci frankot, nem vásárolt a forintban történő befizetéseimből svájci frankot, ezek mindig is forintban folyósított forint fedezettel rendelkező hitelek voltak.

Mindezek tehát csak arra szolgálnak, hogy egy fiktív elszámolási metodika és saját maga által megállapított árfolyam alapulvételével (ráadásul folyósítás eladási áron, törlesztés vételi áron, elszámolás megfoghatatlan, nem az MNB által közzétett árfolyamokon) az ügyleti kamat többszörösét kitevő extra-profithoz jusson a bank.

Ez azt is jelenti, hogy az ilyen jellegű szerződésnél az adósnak esélye sincs kifizetni a hitelt, egy életre a bank adós rabszolgájává válik.

5./ Amennyiben el is fogadnánk a deviza árfolyam különbözet költségnövekedő hatását - ha a bank bebizonyítja, hogy a hitel fedezete deviza volt - akkor is felmerül egy kérdés, hogy a bank miért nem a futamidő végén nézi meg, hogy az árfolyam hullámzásai miatt mennyivel is kellene még többet fizetnem, és miért nem akkor kéri tőlem a különbözetet. Ezzel szemben a bank havonta módosítja az elszámolást és így a fizetnivalómat is deviza árfolyam különbség címén. Véleményem szerint egyértelműen és szándékosan azért, hogy extraprofitot tudjon beszedni tőlem árfolyam különbségre való hivatkozással, "ügyesen" megelőzve azt, hogy esetlegesen a futamidő végén jó esetben ugyanolyan vagy akár még jobb árfolyamon is álljon a forint a devizához képest, és esetleg ne legyen fizetni valóm a bank részére.

6./ Előadom továbbá hogy a Ptk. 209. §. (1) az alábbiak szerint rendelkezik:

Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Szinte már köztudomású tény, hogy a "devizahitelt" nyújtó bankok a szerződéskötéskor az ügyfelek egyedi szerződés módosítási akaratát azzal hárítják el, hogy a szerződésmintát a központból kapta, attól egy betűvel sem térhet el. Tehát az ügyfél a szerződéskötéskor hiába jelezné is, hogy szerinte a szerződésében a kamat és a költség valamint az árfolyamkülönbség viselésének terhére való kikötése, ebből következően az egyenleg elszámolása tisztességtelen a számára, a bebetonozott általános szerződési feltételek dupla és végzetes joghátrányt jelentenek a számára.

7./ A tisztességtelen és meg nem tárgyalt általános szerződési feltételek értelemszerűen így még a Ptk 201. §.(1) szerinti jóerkölcsbe ütközés tilalmát is megsértik.

A bírói gyakorlat szerint a "jóerkölcs" olyan jogi kategória, amely a társadalom általános értékítéletét fejezi ki. Ebből következően a szerződés jóerkölcsbe ütközőségének megállapítása során nem a szerződő fél érdeksérelmét, hanem azt kell vizsgálni, hogy maga a jogügylet társadalmilag elítélendő-e.

Álláspontom, és az általam meghallgatott emberek véleménye szerint is a társadalom egyértelműen és széleskörűen elítéli és gyakorlatilag becsapásként, csalásként minősíti az olyan jellegű, tartalmú és eredményű jogügyletet, amelyik az egyik részeleménél:

1. A fizetési kötelezettség már a futamidő elején közel a duplájára emelkedik,
2. Az "árfolyamkülönbség"-re hivatkozással a kölcsön gyakorlatilag visszafizethetetlen a folyamatosan növő fizetési teher miatt
3. Már a futamidő elejénél az eredeti THM köszönő viszonyban sincs a valós THM-mel, ebből eredően a tőke többszörösét kell visszafizetni az eredetileg vállalt helyett.
4. Társadalmilag igen széles rétegeket érint negatívan (több százezer) "devizahitelest", tehát nyilvánvalóan általános és jogellenes szerződési feltételt tartalmaz.
5. Mindezeket pedig a szerződés nem rögzíti egyértelműen és számszerűsítve, kvázi rejtett hibaként és időzített bombaként ketyegve az adós egzisztenciája terhére

8./ A hitel felvételénél sem a kellő időt nem biztosították, sem, a kellő tájékoztatást, mindez megállapítható az egy napon aláírt szerződések számából egy közjegyzőnél, ha figyelembe vesszük a szerződések oldalszámát és tartalmát is.

Éppen ezért mennyire felelős és szabályos hitel- és adós minősítési eljárást feltételez a bankok részéről olyan ügyletek futószalagon történő gyártása, amelyekben:

• az összegszerűség növekvő és irreális volta miatt a hitel visszafizethetetlen,
• nem tájékoztatnak a ténylegesen fizetendő összegekről, még becslés szintjén sem,
• a hitel tárgyának értékét rövid idő alatt meghaladja a még fennálló hitel összege, a virtuális, ellenszolgáltatás nélküli többletkövetelésnek köszönhetően,
• akár gépkocsi hitel vagy jelzálog típusú hitel esetében, a virtuális, nem létező és indokolatlan árfolyam különbségből adódó többletköltség nem fizetése esetén, az adós nemcsak az addig befizetett összegeket és a fedezetet veszíti el, hanem a jogügyletben nem szereplő egyéb értékei és ingóságaira is igényt tart a bank és a végrehajtó,
• az adós a szerződés lényeges részleteiben semmilyen módosítást nem eszközölhet, ami a bankok közötti összebeszélés gyanúját kelti fel,
• maga a részletes szerződés egy átlagembernek értelmezhetetlen és érthetetlen,
• a fentiek miatt a hitelezőnek már a jogügylet megkötésekor tudomással kellett bírnia arról, hogy a cél csak az adós bankhoz való kötése hitelezői extra profit folyamatos megszerzése mellett.

Soha még egyetlen egy bank sem bizonyította (még csak nem is valószínűsítette) azt Magyarországon, hogy a hitelösszegek fedezetét valós deviza biztosította és nem csak virtuális számítás, mert utóbbi esetében csak virtuális árfolyam különbség keletkezhet, amelynél jogellenes és büntetőjogi felelősséget felvető banki elvárás és magatartás az, hogy az adós ezen árfolyam különbözet részt is valós fedezettel kiegyenlítse.

A "deviza alapú" hitelt nyújtó bankok szerződése és a szerződéses tevékenysége akkor felelt volna meg a jogszabályoknak, ha a hitelt nyújtó bank ténylegesen megvásárolta volna a svájci frankot a hitel nyújtásakor, azt forintban a svájci frank fedezeti állomány feltüntetésével folyósította volna, majd azt folyamatosan az adós konkrét fizetései mellett tartalékolva számolta volna el az időszakos havi forintban történő adósi teljesítéseket.

Amennyiben nem így történt, akkor nem létező svájci frank fedezet hiányában árfolyam veszteség sem érhette a bankot, hiszen nem kellett svájci frankot vásárolnia, egyszerűen csak egy elektronikus és virtuális svájci frank számlát vezet a hitelben, amelyen képződő virtuális "árfolyamkülönbség" veszteséget számol el az adós terhére.

9./ Hangsúlyozom hogy a "deviza alapú" hitelszerződések "minősítésénél" általam hivatkozott polgári jogi jogszabályok olyan mértékű megszegése történik már a szerződés megkötésénél és a szerződés futamideje alatt, hogy azon szabályszegések a véleményem szerint már büntetőjogi kategóriát képeznek és büntetőjogi jogkövetkezményeket és felelősségre vonást kell hogy maguk után vonjanak.

10./ Kérem hogy a tisztelt Nyomozó Hatóság szerezzen be konkrét és hivatalos adatokat arra nézve, hogy a jelenleg Magyarországon már kifolyósított "deviza alapú" hiteleknél a konkrét hitelek mögött milyen mértékű alperesi deviza fedezet tartalék volt a kölcsönök folyósításakor és milyen van jelenleg, amely indokolttá tenné az árfolyam kockázatra való hivatkozást.

Figyelemmel arra, hogy információim szerint több mint 5000 milliárd (!) forint magyarországi deviza hitel állomány van. A hitelintézetek rendelkeznek-e a megfelelő, jogszabályban előírt mértékű devizafedezettel, minderre azért van szükség, hogy ne fordulhasson elő az az eset, amelynél a hitelezők egy adott összeget, több kifolyósított hitel fedezeteként mutathatnák be.

11./ Végezetül megjegyzem, hogy az egész devizaárfolyam különbség jogilag nonszensz létét és a csalás lényegét tökéletesen bemutatva jól szemlélteti egy 2008. júliusában kelt PSZÁF ügyfél tájékoztató, amely a deviza alapú hitel jellegét úgy próbálja elmagyarázni az ügyfeleknek, hogy idézem:

" Mivel a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a deviza összeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor Ön a törlesztő részletet fizeti forintban, a bank azt deviza eladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna Önnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget."

Azt hiszem ez a "mintha" szó használata és szaporítása nagyon jól tükrözi a deviza árfolyamkülönbség teljesen fiktív és büntetőjogi jellegét, hogy a bank nem deviza összegeket mozgat, egyértelműen teljesen jogellenessé téve ezt a szerződéses kikötést és az azon alapuló elszámolást.

Már pedig a fiktív összegek mástól való behajtása bűncselekmény kell, hogy legyen.

A feljelentésemben foglalt tényállás valós és komoly probléma, amely széles társadalmi rétegeket érint Magyarországon, családok kerülnek az utcára, sokan az öngyilkosságba menekülnek, mert munkájukat, vállalkozásukat, minden vagyonukat elveszítve is még mindig marad több milliós tartozásuk annak ellenére, hogy a hitelt normális kamatok és költségek mellett már régen és többszörösen visszafizették volna a banknak. Ugyanis ha a ténylegesen kézhez kapott összegek mértékét és a visszafizetett törlesztő részletek mértékét összevetjük, megállapítható az uzsora tényleges létrejötte és megvalósulása, mert nevezhetjük a Vasorrú Bábát Csipkerózsikának, de attól még Vasorrú Bába marad, ugyanúgy mint az árfolyam különbségnek elnevezett, burkolt uzsora kamat.

Kérem tehát a tisztelt Legfőbb Ügyészséget a feljelentésem kivizsgálására, az eljárás lefolytatására, és a felelősök büntető eljárás alá vonására. Előre is köszönöm.