osztap
2024.04.29. 19:21
Dóri73,
Sok sikert! Ha lehet, próbálj megegyezni a lakás tulajaival, jobb elkerülni ezt a pert.
Használati jog (beálló)
- 1
- 2
Dóri73
#
2024.04.29. 18:53
Kedves Osztap!
Értem amit írsz, viszont szerintem esetünkben a "használati jog" kifejezés alapból csak dologi jogra vonatkozhat, mert a ptk.ban használati jogok alatt dologi jogok, haszonélvezet, használat joga stb. van definiálva. Nem találtam a ptk-ban kötelmi jognak megfelelő használati jogot.
Azért is, mert itt a kontextus az volt, hogy egy ingatlan adásvétel történt, amely csak úgy valósulhatott meg, ha a vevők a garázsrészre nem tulajdonjogot vásárolnak, hanem használati jogot, különben az elővásárlási jog miatt nem tudták volna azonnal birtokba venni, sőt lehetséges, hogy valaki más megvásárolja előlük. Tehát sztem a használati jog kifejezés önmagában, csak a ptk. szerinti használati jogként értelmezhető, amely alapból nem átörökíthető, és meg is felel annak, mivel nem kellett bejegyezni. Ha azt mondod, hogy ezt kötelmi jogként kell értelmezni, akkor szerintem az ügyvéd hibázott, mivel bele kellett volna írnia, hogy kötelmi jellegű használati jogról van szó. Mivel önmagában a használati jog kifejezés a ptk-ban van definiálva, mint dologi jog.
Már ha jól értem a dologi és a kötelmi közötti különbséget.
(Másrészt azt sem értem, hogyan szerződhetnék én a mindenkori többi tulajdonosokkal, akiket nem is ismerek.
Ez engem kicsit arra emlékeztet, mintha valakivel kötnék egy szerződést, melyben én vállalom, hogy én és a leszármazottaim az ő mindenkori leszármazottainak köteles fizetni száz forintot az idők végezetéig. Sztem nem lehet szerződni ismeretlen emberek nevében még ha ez előnnyel járna számukra akkor sem. Ilyen szerintem a mindenkori tulajdonos is. )
De természetesen ezzel a kérdéssel ügyvédhez fordulok, csak szeretek előbb tisztába kerülni, hogy mire számíthatok. :)
osztap
#
2024.04.29. 06:22
Dóri73,
Ne keverd a dologi jogot a kötelmi joggal. Nagyon leegyszerűsítve: A dologi jog a tullapra feljegyezhető jogokról szól, amik minden harmadik személy ellen védelmet élveznek. Ezekat definiálja a Ptk., és HA valaki használja őket, AKKOR nem lehet eltérni a definíciótól, csak akkor, ha a törvény engedi. Ezért nem lehet pl. örökre szóló haszonélvezetet bejegyeztetni, legfeljebb holtig vagy ötven évig tartót.
A kötelmi jog ellenben csak két fél egymás közti viszonyairól szól, pl. szerződésekről. Megint egyszerűsítve, ha a szerződések nem változtatják meg a tulajdoni lapra feljegyezhető jogokat, attól még érvényesek, csak nem jegyzi be őket a földhivatal. Például ilyen a bérleti szerződés, vagy a használati megállapodás közös tulajdonon. Itt úgy állapodnak meg a felek, ahogy akarnak. A Ptk. ugyan adhat szabályokat egyes szerződésfajtákra, de azok mögöttes szabályok. Azaz csak akkor alkalmazandók, ha a felek másként nem állapodtak meg, vagy ha a törvény kifejezetten tiltja az eltérést (ami ritka). És nem minden szerződésfajtára van a Ptk-ban szabály.
Te azt mondod, hogy a felek dologi jogi fogalmat használtak, azt hibásan tették, és megpróbáltak eltérni a Ptk-tól. Azt állítod, hogy a szerződéses akarat a használat joga volt, az örökre szóló és a mindenkor tulajdonost feljogosító kitétetelek érvénytelenek, a hanyag ügyvéd mindezt nem vette észre, a tulajdonosok pedig elfelejtették a jogukat bejegyeztetni. Elég sok mindent kell elhinni.
Én azt mondom, hogy a felek kötelmi jog alapján olyan szerződést hoztak létre, amit a Ptk. nem definiál, tehát nincsenek mögöttes szabályok rá. A szerződésben viszont pontosan definiálták, mik a felek jogai és kötelezettségei. Az ügyvéd nem hibázott, hiszen kötelmi jog alapján úgy szerződik mindenki, ahogy akar. A vevőid tudták, hogy nem lehet a tullapra bejegyezteni, meg sem próbálták. Sokkal kevesebbet kell elhinni.
Dóri73
#
2024.04.28. 18:15
Kedves Osztap!
Azért is gondolom a ptk szerinti használat jognak, mert használati jog-ként szerepel a szerződésben, és a használati jogok közül egyedül a használat joga passzol rá, a másik lehetséges a haszonélvezet nem, a már említett okok miatt.
Más lehetőség meg tudtommal nem létezik, hiszen ezért van a ptk.
Az számomra teljesen új infó lenne, hogy a jog lehetővé tenné, egy a ptk-n belül definiált kategória (használati jog) néven egy olyan egyedi jog létrehozását, ami felülírná az adott jog ptk-n belül definiált korlátait, esetemben azt hogy a jogosult élete végéig tarthat. Mert akkor már az szerintem nem lehetne használati jogként írni a szerződésbe.
De természetesen ezért is fogok mindenképpen szakemberhez fordulni hamarosan, mert elejét akarom venni, hogy esetleg ebből a helyzetből nagyobb probléma legyen.
Köszönöm szépen az észrevételeket!
Dóri73
#
2024.04.28. 17:56
Kedves drbjozsef!
Természetesen annak is utánajárok amit tisztelt KBS írt, azonban szerintem nincs abban igaza, hogy bármiben megtéveszthettem a vevőt, hiszen én tulajdonjogot akartam eladni, ők ragaszkodtak vélhetően az elővásárlási jog megkerülése miatt és talán az illeték miatt, hogy használati jogot vásároljanak. Másrészt az ügyvéd szövegezte meg a szerződést, aki szakembert ráadásul ők fizettek, és tudatommal pont azért szükséges ügyvéd az ingatlaneladásoknál, hogy minden szakszerűen történjen.
Legelőször természetesen azt fogom kideríteni, hogy erre a dologra befektetésként tekintsek ami egyszer realizálódik, vagy púp a hátamon és jobb eladni a jelenlegi használónak?
osztap
#
2024.04.28. 10:32
Dóri73,
Értem az érvelésed, a helyedben én is a Ptk. szerinti használat jogával érvelnék. De, amint KBS is és én is írtuk, ez nem tűnik a Ptk. szerinti használati jognak, azon belül a használat jogának meg pláne nem. Én ezt a passzust csak egy saját magatok által definiált kötelemnek értem. Amit viszont úgy definiáltok, ahogy akartok - és pont így is tettetek.
Persze, nem én leszek a bíró. Ő lehet, hogy másként gondolja majd.
drbjozsef
#
2024.04.28. 09:08
Dóri73,
Tisztázd első lépésként azt, amit KBS felvetett. Mert az fontos.
Sajnos az esélyeidet önmagában ennek eldöntése nem növeli, de ha meg akarsz próbálkozni a jogi úttal, akkor a választandó érvelésben sokat számít, ha képben vagy a (jogi) valósággal.
Mindemellett valamilyen megegyezés a tulajdonosokkal messze a legjobb, még ha azzal veszteség is ér. Annak a szerződésnek az aláírásával saját magad hoztad ebbe a lehetetlen helyzetbe, még ha jóhiszemű voltál is. Lehet, vastag tanulópénz lesz ez neked.
(erre a "vevő ügyvédje írta" dologra semmiképpen nem hivatkoznék, ingatlan adásvételnél az ügyvéd mindkét felet képviseli, nem per ez. Bármi, ami neked nem felel(t volna) meg, az belekerült volna - vagy kikerült volna. Vagy, persze, nincs aláírás.)
Dóri73
#
2024.04.28. 08:55
Kedves Osztap!
Nyilván megegyezésre törekszem majd
De még egy dolog:
A mindenkori használati jog nekem továbbra is bukónak tűnik.
https://njt.hu/…1959-4-00-00
Ha megnézem a rá vonatkozó akkori ptk-t, abban a használati jogok gyűjtőfogalom alatt XIII fejezet, a következő jogok vannak:
- földhasználati jog
- haszonélvezeti jog
- használat joga
- telki szolgalom
- közérdekű használati jog
Nem találtam mást, amit jelenthetne a "használati jog" kifejezés.
Ezekből csak a haszonélvezeti jog és a használat joga értelmezhető a szerződésre.
Azzal tudom alátámasztani, hogy a használati jog kifejezés a a használat jogát jelenti a szerződésben, mivel azt nem kell bejegyeztetni tulajdoni lapra, ahogy nem is jegyeztették, valamint, ha haszonélvezeti jog lenne, azt egyrészt be kell jegyeztetni, másrészt illetékfizetési kötelezettséggel jár. Ők tehát nem mondhatják, hogy a használati jog haszonélvezeti jogot takar, mert nem fizettek meg utána illetéket.
Ha mégis azt állítanák, akkor érvényteleníthatő szerintem, mert az államnak kárt okoz azzal, hogy az állam elesik az illetéktől, és mint rosszhiszemű szerződés, semmis.
Szerintem ők csak akkor jóhiszeműek, ha a használati jog kifejezés a szerződésben a használat jogát jelenti.
De amit továbbra is nem értek, hogy ha csak haszonélvezeti jog lehet, vagy a használat joga lehet, és mindkettő csupán élethosszig tart, akkor mire alapozod, hogy továbbvihető, azaz megilleti a mindenkori tulajdonost?
Elsiklottam valami felett? Van még más, a helyzetre értelmezhető kategória a használati jogokon belüli jogi kategóriákban?
Vagy csupán azzal, hogy nem definiálják részletesen, hogy melyik használati jogot jelenti a a használati jogon belül, akkor már rendelkeznek minden előnyével, de nem vonatkozik rájuk egyik korlátja sem, pl. az hogy nem örökíthető tovább? Mert ez számomra nem tűnik logikusnak.
osztap
#
2024.04.28. 08:27
Dóri73,
A helyedben elkerülném a pert. Mert bukónak néz ki. „Az ingatlan mindenkori tulajdonosát megilleti...” Nincs itt megtévesztés, világos ez, mint a nap. Elolvastad, az ügyvéd elmagyarázta, jóváhagyólag aláírtad, 14 évig nem léptél fel.
És ez egy sui generis szerződés, ami nem a Ptk. szerinti használat jogát alapította a tulajdoni hányadodra.
Persze, a Te döntésed.
Dóri73
#
2024.04.28. 07:45
Kedves Osztap!
Ha megtámadnám, azon az alapon tenném, hogy a használati jog a használat jogát jelenti, és eképpen személyre szóló, ennek meglétét nem vitatnám, tovább örökíthetőségét azonban igen, és ez volt a megtévesztés. Hiszen ha a használati jogok közé tartozik a haszonélvezeti jog, vagy azon belül lévő más jog, akkor konkrétan azt kellett volna beleírni, hogy konkrétan melyik: pl. haszonélvezeti, stb.
Ha rákeresek a használat jogra, mindenütt használati jogként definiálják, szóval nem teljesen értem.
osztap
#
2024.04.28. 07:23
„viszont szerintem már van megtévesztés, ha azt mondják, hogy bármikor visszavonható”
Ezt Te mondod. Honnan tudod, hogy a bíróság előtt ők mit fognak mondani? Nyilván pont az ellenkezőjét. És mivel a szerződés a felek egyező akaratát fejezi ki, sőt az ügyvéd a feleknek meg is magyarázta, a bíró a papírnak meg a vevőnek fog hinni, nem Neked. Ha azt mondod, "de az ő ügyvédjük volt", arra az a válasz, hogy (i) valószínűleg közösen kértétek fel az ügyvédet (nézd meg a megbízási szerződését!), ha pedig nem, akkor (ii) semmi nem akadályozott meg abban, hogy hozz egy saját ügyvédet is.
Ha pedig ők is azt mondják, amit Te, akkor semmi gond. Akkor nem kell per - visszakapod a kocsibeállót, és igénymentesen el tudod adni.
„De akkor ez egyrészt mégiscsak valamiféle bújtatott tulajdonlás amely a vagyonszerzési illeték fizetésének elkerülésére irányult.”
Nem. Tudod, mihez hasonlít ez? Az örökös használathoz. Ez a szocializmus vívmánya volt, a hatvanas években. Arról szólt, hogy a gyár a tulajdonában álló földre minimális egyszeri díj ellenében megengedte, hogy a munkavállalójuk házat építsen. A földet örökké használhatja, a házat x év után átruházhatta, gyereke örökölhette, stb. és akkor az új tulajdonos tovább használhatja a földet. Bár ez a jogintézmény már nem létezik, mivel szerződéses szabadság van, semmi nem tiltja, hogy tartalmában hasonló szerződéseket kössenek a felek. Mint ahogy itt is.
Az illetékkel nem hozakodnék elő. Egyrészt, mert az nem a Te követelésed, hanem az államé. A másik, hogy ha tényleg az illeték elkerülése volt a cél, Te azt aktívan segítetted, hiszen a Te aláírásod nélkül nem jött volna létre a szerződés.
„Tehát azzal nincs kifogásom, ha élethosszig használják, azt viszont már megtámadnám, ha tovább akarnák örökíteni.”
Mi van a szerződésben? „Az ingatlan mindenkori tulajdonosát megilleti...” Nem a mostanit, a mindenkorit. Ha öröklés, adásvétel, ajándékozás stb. révén új tulajdonos lesz, akkor azt. Megtámadni persze nem tilos.
Dóri73
#
2024.04.28. 06:56
Kedves Osztap!
Igazából azzal nem lesz problémám, ha tovább használják a garázst, mert ha a használati jog személyre szóló és élethosszig tart, akkor véget ér egyszer. Abban viszont szerintem már van megtévesztés, ha azt mondják, hogy bármikor visszavonható, mivel nem haszonélvezeti jog, azonban egy i betű miatt mégis annak minősül, és átruházható lenne.
Mert ez gyakorlatilag akkor egyenértékű lenne a tulajdonjoggal, mivel érvelésed szerint tovább vihető.
- De akkor ez egyrészt mégiscsak valamiféle bújtatott tulajdonlás amely a vagyonszerzési illeték fizetésének elkerülésére irányult.
- Másrészt viszont ha 5 évig nem jegyezték be akkor ez is elévült, nem?
Tehát azzal nincs kifogásom, ha élethosszig használják, azt viszont már megtámadnám, ha tovább akarnák örökíteni.
Dóri73
#
2024.04.28. 06:47
Továbbá ők tévesztettek meg engem azzal, hogy lebegtették a garázsvásárlási szándékot és visszaélve a jóhiszeműségemmel amelyben átengedtem a garázs használat jogát határozatlan időre, azzal tévesztettek meg, hogy mivel nem tulajdonjog és nem haszonélvezeti jog, így bármikor visszavonható.
Dóri73
#
2024.04.28. 06:43
Kedves Kovács Béla Sándor!
Semmiben nem tévesztettem meg a vevőket, hiszen a szerződést az ő ügyvédjük írta olyanra amilyenre, vélhetően mert nem szerettek volna garázs vásárlás tulajdoni hányadra vagyonszerzési illetéket fizetni.
osztap
#
2024.04.28. 06:29
drbjozsef, Dóri73,
A kérdező ügyvédje helyében én is azt mondanám, hogy a felek szerződéses akarata a régi Ptk. 165. § szerinti használat jogának alapítása volt. Ahhoz, hogy az létrejöjjön, a Ptk. előírja, hogy be kellett volna jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyeztetési igény kötelmi jellegű, öt év alatt elévül. Nem történt meg, a lakás új tulajdonosa így járt, a használat joga nem jött létre.
Azonban ez az érvelés sántít, legalább két okból. Az egyik, hogy a szerződésben "használati jog" van, nem "használat joga". A Ptk. a "használati jog" kifejezést gyűjtőfogalomként használja, ilyen pl. a szolgalom, a használat joga, a haszonélvezet... Ha a felek szerződéses akarata az lett volna, hogy "használat jogát" alapítsanak, azt írták volna. Főleg úgy, hogy ügyvéd szerkesztette a szerződést, és meg is magyarázta a feleknek aláírás előtt. Tehát valószínűtlen, hogy ez lett volna a szerződéses akarat.
A másik, hogy a Ptk. szerint szerződéses szabadság van. Mindenki olyan szerződést köthet, amit nem tilos. Azaz lehet sui generis szerződéseket kötni, amik nincsenek listázva a Ptk-ban, de nem is tilosak. Itt ilyen történt.
Teljesen hihető, hogy a lakás új tulajdonosa nem akart tulajdont szerezni a garázsban (ha jól értem, az egész teremgarázsnak van egy helyrajzi száma, azaz az összes garázstulajdonosnak elővásárlási joga lett volna a lakás új tulajdonosa előtt - okkal félhettek attól, hogy valamelyik elővásárol). Ők kocsibeállót akartak használni, azt megkapták. (Zárójel: A kérdező meg, mint a teremgarázs társtulajdonosa, másnak engedheti, hogy a megállapodott használati rend szerinti kocsibeállót harmadik személy, a lakás mindenkori tulajdonosa, használhassa. Ugyanúgy, hogy ha enyém egy ház fél tulajdoni hányada, és megállapodás szerint az utca felőli szobát kizárolagosan használhatom, akkor megengedhetem a barátomnak, hogy az utca felőli szobát az én jogomon használja.)
Az is a sui generis szerződés mellett szól, amit a kérdező ír: A szerződéses akarat az volt, hogy a kocsibeálló használata a lakás mindenkori tulajdonosához kötődjék, azaz - a Ptk. szerinti használat jogával ellentétben - a lakással együtt átruházható legyen, ÉS ne élethosszig tartson, hanem örökké.
„létezik egy olyan jog ami erősebb a tulajdonjognál és gyakorlatilag a haszonélvezettel egyenértékű, mégis rejtve marad a jóhiszemű vásárló előtt, ami csalásokat tenne lehetővé”
Meg fogsz lepődni: Ilyen a bérleti szerződés is. Határozott idejű? Ki sem lehet tenni a bérlőt. Száz évre szól? Mi már alulról fogjuk szagolni az ibolyát, amikor lejár. Előre, egyösszegben fizette a bérleti díjat? Az új tulaj még pénzt sem lát belőle. Ilyen ez a popszakma.
De ezért van a kellékszavatosság, ami a vevőt védi. Nem véletlenül nyilatkoztatják a legtöbb szerződésben az eladót arról, hogy az ingatlan per-, teher-, és főleg: igénymentes.
Ha a kérdező meg akarja támadni, esetleg a tévedés alapján - de ez is sovány alap, hiszen a kérdezőnek azt kellene bizonyítani, hogy a másik fél felismerhette volna a tévedést, ő maga pedig kellő gondossággal eljárva nem. Régi Ptk. 210. § (1) és 4. § (4). Esetleg, hogy az ügyvéd tájékoztatott tévesen, 210. § (2). Egyiknek sem jósolok sok sikert. (A régi Ptk-t kell alkalmazni a Ptké. 50. § (1) szerint.)
A valóságban ettől független működhet az, hogy a "nem lett bejegyezve" érvvel visszavenni a kocsibeállót, és meggyőzni a lakás tulajdonosait attól, hogy nem érdemes bíróságra menniük, majd a tulajdoni hányadot igénymentesként eladni. Lex subvenit vigilantibus, non dormientibus...
De ha a lakás tulajdonosai (vagy a családjuk) kicsit utánamegy a jognak, esetleg keresnek egy ügyvédet, és bíróságra mennek, szerintem nagyon jó esélyeik vannak.
Kovács_Béla_Sándor
#
2024.04.28. 06:09
Dóri73, ne hőzöngj! Megtévesztetted a vevőket, és még neked áll feljebb?
Kovács_Béla_Sándor
#
2024.04.28. 06:08
Nem, mert nem igazi használati jog ez.
A tényállás ebből a szempontból tisztázatlan. A kérdező vagy társtulajdonos egy külön tulajdonú teremgarázsban; vagy közgyűlési határozat alapján megilleti a közös tulajdonú teremgarázs egy természetben meghatározott részének a kizárólagos használata. Sem egyiket, sem a másikat nem ruházhatta át érvényesen a lakása vevőjére. Utóbbit értelemszerűen most sem tudja eladni - az előbbit igen, azzal, hogy arra a tulajdonostársaknak (a garázs többi tulajdonosának) elővásárlási joga van.
De akkor a lakás vevői - ha nem az ő tulajdonjogukat jegyzik be arra garázsbeli illetőségre - szavatossági igénnyel léphetnek fel, hiszen azzal az idézett mondattal a kérdező megtévesztette őket.
Dóri73
#
2024.04.28. 05:36
Nekem itt valami nem volt kerek, azt hiszem talán rájöttem, hogy mi.
- Mivel a tulajdoni lapra semmi nincs bejegyezve erről, és ha ez ilyen formában szabályos, akkor bárki jóhiszeműen vásárolhat egy ingatlant tiszta tulajdoni lappal, majd megjelenik valaki vásárlás után és használati jog alapján holtig tartó igényt tarthat az ingatlan használatára.
Tehát ha a használati jogot nem kell bejegyezni, akkor létezik egy olyan jog ami erősebb a tulajdonjognál és gyakorlatilag a haszonélvezettel egyenértékű, mégis rejtve marad a jóhiszemű vásárló előtt, ami csalásokat tenne lehetővé.
Ezért gondolom, hogy valami itt nincs rendben, a tulajdoni lapnak tartalmaznia kellene az összes kötelezettséget.
Azt, hogy miért nem tartalmazza a tulajdoni lap esetemben, talán az lehet a magyarázat, hogy a használati jog személyre szóló, a szerződésben viszont az áll, hogy a lakás "mindenkori tulajdonosa". Így talán olyan formában nem jegyezhették be, mert az már nem felelne meg a használati jog kritériumainak, hiszen használati jog nem ruházható tovább a lakás örököseire, sem pedig eladás esetén leendő tulajdonosaira.
drbjozsef
#
2024.04.28. 04:49
osztap,
A használati jog ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésének elmaradására itt nem hivatkozhat a kérdező esetleg?
Dóri73
#
2024.04.27. 18:42
Köszönöm a válaszokat.
Nekem ez azért furcsa, mert ha jól értem akkor így haszonélvezeti és tulajdonjog nélkül el lehet vonni egy helyrajzi számhoz tartozó ingatlan természetbeni tartalmát, és ezzel egyidejűleg ki lehet bújni a garázsbeálló megvásárlása esetén fizetendő illetékfizetési kötelezettség alól? Meg lehet támadni valahogy ezt a 15 éves szerződést? Mi történik, ha a tulajdonosok eladják a lakást, vagy elajándékozzák a lakást, vagy éppen elhunynak? Illetve mi van akkor, ha nem ők használják, hanem pl. bérbeadták, vagy valamelyik fiatalabb családtag használja aki nem tulajdonos? Ők már sztem annyi idősek, hogy nem tudom elképzelni, hogy autókáznak, bár attól még állhat ott autójuk.
osztap
#
2024.04.27. 18:05
„Erről annak idején úgy tájékoztattak, hogy bármikor visszavonható, hiszen nem tulajdonjog és nem is haszonélvezeti jog.”
Ebben nem lennék biztos. A lakásod mostani tulajdonosai azért fizettek Neked egy nagy adag pénzt, hogy megvegyék a lakást, ÉS a kocsibeálló mindenkori használatát, további, pl. havonkénti, fizetés nélkül. Ha nem kellett volna nekik a kocsibeálló, akkor nem is írtátok volna bele ezt a passzust a szerződésbe. Vagy nem azt írtátok volna, hogy "mindenkori, kizárólagos és ingyenes" használat, hanem azt, hogy szívességi használatot engedsz nekik, és fenntartod a jogot, hogy azt bármikor, fizetés nélkül visszavedd.
Ezért szerintem ha Te eladod a kocsibeállót egy harmadik személynek, akkor a kocsibeálló új tulajdonosától a lakás mostani tulajdonosai joggal követelhetik, hogy engedje nekik továbbra is használni a kocsibeállót, hivatkozva lakás Veled kötött adásvételi szerződésére, és arra, hogy a kocsibeálló új tulajdonosa a Te jogutódod. Ha hallgatsz a kocsibeálló vevőjének arról, hogy a lakás tulajdonosainak ilyen igénye van, esetleg direkt azt mondod, hogy a kocsibeállót igénymentesen adod el, akkor termékszavatosság alapján joggal követel tőled árleszállítást, vagy elállhat.
Meg kellene egyezni a lakás tulajdonosaival.
drbjozsef
#
2024.04.27. 18:00
Dóri73,
Szerintem ezt elbaltáztad.
Én nem hinném, hogy visszavonhatod azt a használati jogot.
Van egy résztulajdonod egy osztatlan közösben úgy, hogy a természetben nem tartozik hozzá NEKED semmilyen jogod, hiszen arról lemondtál.
Bármikor, bárkinek eladhatod, de használni a vevőd sem fogja tudni.
A használati jog nem ugyanaz, mint a haszonélvezet (de majdnem, csak a hasznosítást nem tartalmazza), de szerződésben kikötve egyoldalúan nem vonható vissza.
Dóri73
#
2024.04.27. 12:44
Tisztelt Szakértők!
2010 évben eladtam a tulajdonomban álló társasházi lakást.
A lakáshoz tartozott egy alagsori garázs beállóhely is, a lakástól eltérő helyrajzi számon, mely természetben tartalmazza a 32.sz beállóhelyet.
A vevők idős emberek autó nélkül, egyelőre csak a lakást szerették volna megvásárolni, a garázsbeállóra gondolkodási időt kértek.
Beleegyeztem, hogy a lakást megvásárolják, a garázs beállóhelyet pedig használhatják amíg eldöntik, hogy mevásárolják-e vagy legfeljebb eladom valaki másnak.
A lakás eladási szerződésében egyetlen mondat szól a garázsrészről, amely a következő:
"Az ingatlan mindenkori tulajdonosát megilleti a társasházi közös tulajdonban álló teremgarázs beállóhelyek közül a 32. sz beállóhelynek a mindenkori, kizárólagos és ingyenes használati joga."
Erről annak idején úgy tájékoztattak, hogy bármikor visszavonható, hiszen nem tulajdonjog és nem is haszonélvezeti jog.
Annak idején egy év gondolkodási időt beszéltünk meg, azonban mivel távol lakom, és nem volt számomra használható a garázs beállóhely lakás nélkül, így kicsit el is felejtődött, mintegy befektetésként tekintettem rá.
Most az a helyzet áll fenn, hogy van egy társasházban teremgarázs helyrajzi számán egy garázs beállónyi résztulajdonom, a többi garázs résztulajdonos lakóval egyetemben. A lakásomat megvásárlók semmilyen formában nem szerepelnek a garázs tulajdoni lapján, se haszonélvezőként, sem résztulajdonosként, sem használóként.
Most már azonban szeretném eladni a garázs résztulajdonomat. Kérdésem az, hogy ezt megtehetem-e, illetve ha a beállóhely jelenlegi használói ebben nem értenének egyet a fent beidézett szerződésbeli mondatra hivatkozva, akkor hogyan tudnám a tulajdomom felleti rendelkezést visszakapni?
Valamint melyik ptk érvényes a helyzetre, a 2010-es, vagy a mostani?
ObudaFan
#
2016.01.22. 14:30
A kerdezo szerint a kivitelezo 'atruhazna" a jogot. Na ehelyett lehet azt csinalni, hogy lemond rola, mar ha egyaltalan nem ugy van ez a jog megalapitva, hogy mar meg is szunt. A tarsashaz meg termeszetesen allapithat hasznalati jogot.
Immaculata
#
2016.01.22. 12:32
Egyébként tényleg, a használati jog korlátozott, tovább nem adható.
- 1
- 2
