Tisztelt jogászok!
Pár ügyvéd felvetése kapcsán eszembe jutott pár olyan kérdés, amely talán elég fontos lehet, és sajnos erre a laikusok többsége nem tudja a választ, vagy csak azt hiszi, hogy tudja.
Nem vagyok érintett a témában, de érdekel a dolog, sokat olvastam utána pár szakirodalomban, meghallgattam pár okos ember riportját. Igen, a kölcsönszerződésekről lenne szó.
A bank sok szerződést közokiratba foglaltat közjegyző előtt, így ezen szerződések közvetlenül végrehajthatóak. A közokiratba foglalt szerződéseket közokiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozatba mondhatja fel a bank. Itt lenne az első kérdésem; mielőtt felmondaná a szerződést a bank közjegyző előtt, úgy a közjegyzőnek elő kell adni, hogy az adós mennyivel tartozik a bank felé, majd ezt az egyoldalú jognyilatkozatba bele is foglalja a közjegyző - az lenne itt a kérdésem, hogy amennyiben az adós összegszerűségében vitatja a bank követelését (mert valamilyen adminisztrációs hiba miatt a bank mondjuk elnézett/elszámolt valamit), vagy az egyoldalú jognyilatkozat jogszerűségét, mivel adós a szerződésnek megfelelően teljesítette a kötelmeket, és ezt számlákkal/számlakivonattal tudja igazolni, abban az esetben milyen úton-módon tudja a szerződést visszaállítattni a közjegyzővel? Mert szerintem ilyen előfordulhat, emberek vagyunk, hibázhatunk, az ügyviteli programokkal is történhet akármi, stb.
Vagy ha már végrehajtási záradékot állít ki a közjegyző, mert az adós nem vette át a felmondást, akkor az adós a végrehajtási eljárás során élhet kézbesítési vélelem megdöntésével - teszem azt, hogy adós kiment külföldre dolgozni 1 hónapot, és ezt igazolni tudja? Ha a végrehajtási eljárás során merül fel, hogy a követelés összegszerűsége vitatható, akkor mi a teendője az adósnak?
Ha a felmondást tényleg jogszerűtlenül állították ki, mert a bank esetleg adminisztrációs hiba miatt valótlanul állítja, hogy az adós nem teljesítette a szerződésben foglaltakat, az ÁSZF-nek nem tett eleget, akkor az adós vitatását hol lehet előadni, hol fogadják be, és hol lehet kideríteni, hogy az egyoldal jognyilatkozat hamis adatokon alapul?
Továbbá Pp. 195. §: Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. - az ÁSZF-et a bank alkotja meg, magánokiratba, ezt a közjegyző beemeli a közokiratba, ergo pár szakember szerint a közjegyző megállapítása szerint az ÁSZF közokirat, holott nem ő készítette, nem az ő ügykörén belül, és nem meghatározott formában hozza meg, tehát az ÁSZF nem képezhetné némely jogász álláspontja alapján a közokirat részét formai okok miatt. Ez igaz, vagy nem? Ha igaz, miért, ha nem, miért nem?
Nagyon érdekelne gyakorlott jogászok véleménye, álláspontja ezzel kapcsolatban, mert én nem szeretnék okoskodni, hanem szeretném tisztán látni a dolgot, mert engem zavar, hogy nem igazán látom át ezt. Nagyon szépen köszönöm az okító válaszokat!