kihirdetés? fellebb határidő?

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
BataG # 2014.11.20. 14:05

Tárgyalás berekesztése után eljáró bíró beszólítja a feleket, érdekelteket, s miután azok visszaérkeznek a tárgyalóba (vélhetően megnyomva a magnón egy gombot,) lejátssza a jegyzőkönyv számára már előre rögzített határozatszöveget és indokolást, ami eljárásmegszüntetésről szól.

Kérdés1:
Volt-e határozathirdetés, kihirdetés ? Annak minősül-e a magnó által lejátszott hanganyag ?

Kérdés2:
Mi a fellebbezési határidő kezdőnapja ilyen esetben ?

ObudaFan # 2014.11.20. 14:37

A kihirdetés napja a közlés napja, ezt követő napon indul a fellebbezési határidő.

BataG # 2014.11.20. 15:26

Kihirdetésnek, jogszerű kihirdetésnek számít-e az, ha a határozat szövege a bíró (bocsánat) szájából nem hangzik el közvetlenül a felek (jelenlévők) jelenlétében, egyidejűleg, csak 'play back' -ről (magnóról), az előre a bíró által felvett szöveg.

Tehát határozathirdetésnek elfogadott módja, érvényes módja e az, ha a határozat (rendelkező része is) csak magnóról hangzik el a tárgyalóteremben ? Bevett, elfogadott módja e ez a határozat közlésének, kihirdetésénbek ?

(Egyébként választ kösz.)

Sherlock # 2014.11.20. 15:54

Hallottad?

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

BataG # 2014.11.20. 17:33

Változott a kérdés, mert a felét megválaszolták.

A kérdés:
Kihirdetésnek, jogszerű kihirdetésnek számít-e az, ha a határozat szövege a bíró szájából közvetlenül nem hangzik el a felek (jelenlévők) jelenlétében, csak 'play back' -ről (magnóról), az előre a bíró által felvett szöveg.

Határozathirdetésnek elfogadott módja, érvényes módja e az, ha a határozat (rendelkező része is) csak magnóról hangzik el a tárgyalóteremben ? Bevett, elfogadott módja e ez a határozat közlésének, kihirdetésénbek ?

lajcsó # 2014.11.20. 18:18

Ha arra gondolsz, hogy öt perc tanácskozást követően egy félórás hanganyagot (határozatot) játszanak le a jelenlévőknek, akkor finoman szólva is aggályos az eljárás.
Egyébként az eljárási törvények (Be. Pp.) nem írják el a határozatok élőszóban történő kihirdetését. Tehát a határozat mehet lejátszóról is.

BataG # 2014.11.20. 18:30

OK, kösz. Ezt kérdeztem, és akkor ez a válasz. Kösz.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.11.20. 19:17

„öt perc tanácskozást követően egy félórás hanganyagot (határozatot) játszanak le a jelenlévőknek, akkor finoman szólva is aggályos az eljárás.”
Nem értelek. A sokadik tárgyaláson, ahol már nem történik bizonyítási cselekmény, különösen, ha már nem is tárgyalás, hanem csak halasztott ítéletkihirdetés, miért ne lehetne a bírónak kész, magnóra vett ítélete?
Vagy akár az első tárgyaláson is, ha az ügy jogkérdésként eldönthető?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.11.20. 19:19

Megjegyzem, a tárgyalás berekesztése és a megszüntető végzés nekem nem jön össze. Szerintem a megszüntetéshez nem kell berekeszteni a tárgyalást, a berekesztett tárgyalás alapján viszont ítéletet kell hozni, ami nem megszüntetés.

BataG # 2014.11.20. 19:33

KBS:
Igaz. Nem berekesztés volt, hanem szünetet rendelt el, s utána a megszüntetés. A magnó nekem akkor is furcsa, de ha mehet, mehet.

BataG # 2014.11.21. 07:27

Mindez a magnós kihirdetés a Pp. 218.§ (3) -nak megfelel ?

BataG # 2014.11.21. 22:55

KBS, vagy más jogértő:

Légy szíves oldjátok fel az alábbi ellentmondást, vagy mondjátok meg hogy miért fogadható el mégis az alábbi (szerintem Pp-ben rögzített elemeket mellőző) "határozathirdetés".

A Pp 218.§ (3) szerint:
"A határozatok kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll (...)", stb.
Ehhez képest a magnó útján történő "kihirdetés" - ami tehát nélkülözi a felolvasást - miért megfelelő, miért elfogadott, miért jogszerű, érvényes ?

A "felolvasás" mit garantál, vagy minek a garanciája ?

Köszönöm a választ.

(Sherlock?)

ObudaFan # 2014.11.22. 07:34

Szerintem nem teljesen szabályos az ilyen jellegű kihirdetés, de olyan kis súlyú szabálysértés, amit egy esetleges fellebbezési eljárásban a másodfok legfeljebb megállapít, de nem lesz más következménye. Éppen azért, mert szerintem a világon semmit nem garantál a felolvasás.

BataG # 2014.11.22. 19:11

Kösz ObudaFan.

Ha a kisítélet helyett a 'kisvégzés' is hiányzik (Pp. 218.§ (2)), az növeli érdemlegesen a (jog)szabsértés súlyát, vagy dettó nem igazán számít ?

ObudaFan # 2014.11.23. 07:11

Szerintem jegyzőkönyvbe foglalt végzésnél nem is szükséges. Szerintem.

BataG # 2015.03.25. 13:22

Előzetes válaszokat értve, köszönve 1 kérdés:

Konkrétan mi az a jogszabályhely, ami alapján kérhető fellebbezés során (és esetleg a 2.fok köteles?) megállapítani a ~tételes jog (betű szerinti értelme) sérelmét (ha persze észleli ...), ... ha tehát - a magnó útján történő megszüntető végzés 'kihirdetés' -

  1. minimálisan, de eltér a Pp 218.§ (3), (1) -től (felolvasás helyett magnó);
  2. nincs a Pp. 218.§ (2) szerinti (aláírt) irat (~kis ítélet, "kis végzés") ?
ObudaFan # 2015.03.25. 14:04

Ha emiatt fellebbezel, akkor legfeljebb az indokolásban találod meg azt, hogy ezt megállapítja a bíróság, mert egy ilyen hibától még nyugodtan helyben lehet hagyni az elsőfokú határozatot.

BataG # 2015.03.25. 14:40

Értem, és kösz, de nem e miatt fellebbezek, viszont tulajdonképpen célom az is, hogy ha volt minimálisan is kifogásolható joggyakorlás, akkor azt állapítsa meg a másodfok.
Ezért kérdez(t)em, hogy mi az a jogszabályhely, amire érdemes hivatkozni evégett (hogy a ~piszlicsári jogszabsértést állapítsa meg a másodfok) ?
Van ilyen jogszabhely ? Amely szerint ha jogszabsértést észlel a másodfok, (bármíly csekély is az annak hatása az ügy érdemére) ~köteles azt megállapítani ?

ObudaFan # 2015.03.25. 20:03

Nincs.

gerbera317 # 2015.03.25. 20:22

A felolvasást rögzítő magnófelvétel és a felolvasás között kb. annyi a különbség, mint az eredeti irat és a hiteles kiadmánya között. Ha vitatsz valamit, akkor azt érdemben kell vitatni, nem ilyen xarságokra hivatkozva. Azt egyébként tudtad, hogy a bíróságon imádják a született bajkeverőket?

BataG # 2015.03.26. 06:45

Gebera317:
Üdv!
(Végrehajtás elrendelése, visszvh. témában még jövök egy határozattal, kb 1 évvel ezelőttről. (Visszvh-t egyébként visszavonták, az akkori segítségeket kösz!))

„A felolvasást rögzítő magnófelvétel és a felolvasás között kb. annyi a különbség, ...”
Felolvasáshoz szerintem szükséges egy szöveg, amit fel lehet olvasni. (Feltételezem, hogy a 218.§ (2)-re gondolsz ilyen esetben) Leginkább irat formájában. A helyzet az, hogy nem volt (nincs) ilyen szöveg, irat, az ügyiratok között, amit fel lehetett volna olvasni. (Tehát nem volt felolvasás.) Ezért a kérdés.

A ~kisítélet (~"kisvégzés"?) hiánya egy újabb ~eltérés a Pp-től.
A 218.§ (2) -nek mi az oka? mi a ~garanciális jelentősége? Miért van ez az előírás, ha mellőzhető? Mi veszi át a szerepét?

geogeogeo # 2015.08.10. 07:37

Bíróság végzésében elutasította valótlan indokokra hivatkozva a polgári perben a költségmentességi kérelmet. Fellebbezésre 15 napot adott, amely az ítélkezési szünet alatt jár le.

  1. Az ítélkezési szünetre tekintettel, ha a 15 nap azalatt jár le, a határidő ténylegesen az ítélkezési szünet végét követő első munkanapon még beadható a kereset?
  2. Kérhető-e határidő hosszabbítás arra figyelemmel, hogy az ISZ pártfogó ügyvéd igénybevételét engedélyezte azzal, hogy ha önállóan nem találok, akkor 30 napon belül hivatalból fog kirendelni. (Márpedig nyáron, az ítélkezési szünet alatt az eddig felkeresett ügyvédek szabadságon vannak vagy nem vállalták a megbízást.)

Kösz a választ.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.10. 09:27

Nem járhat le a határidő a szünet alatt. A szünet kezdetekor a határidő számítása megáll, a szünet végével pedig folytatódik.

„vagy nem vállalták a megbízást.”
Ez sem így megy. A jogi segítő főszabályként köteles vállalni a pártfogó ügyvédi megbízatást. Más kérdés, hogy valóban rossz ómen olyan ügyvéddel eljárni, akit kényszeríteni kellett a képviselet ellátására.

Jut eszembe: az hogy lehet, hogy nem kaptál költségmentességet, de pártfogó ügyvédet igen?

Kelvin (törölt felhasználó) # 2015.08.10. 09:47

Pártfogó ügyvédet lehet szociális rászorultság vagy jövedelmi helyzet alapján kapott.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.10. 10:13

Igen, de aki a szociális helyzete miatt kap támogatást pártfogó ügyvédre, az meg szokta kapni a bíróságtól a költségmentességet is.

  • 1
  • 2