kihirdetés? fellebb határidő?


Kelvin (törölt felhasználó) # 2015.08.10. 12:07

Van, amikor elcsúszik a kettő. Pl.: közgyógynál van, amikor több ingatlana van, közgyógy alapján meg automatikusan kaphat ügyvédet.

geogeogeo # 2015.08.10. 10:32

Oké, akkor bővítem az ismereteket (nem akartam annyira belemenni...)
A kereset és a költségmentesség kérelme "önerős beadvány" volt, egyszerű ténybeli megítélésű dolog, nem gondoltam volna, hogy már ehhez is ügyvéd kellene.

Határidő: Nekem az egyik ügyvéd, aki azért nem vállalta, mert lejár a határidő, amire szabadságáról visszatér. Azt állította, hogy a határidő ugyanúgy ketyeg az ítélkezési szünet alatt, azonban csak az első azt követő munkanapon jár le, azaz a határidő nem szünetel. Pl. Ha a 15 napból 10 a szünetre esik, akkor az a 10 nap nem aug. 21-vel indul újra. Azaz a szünet kezdetekor a határidő számítása nem áll meg, a szünet végével pedig folytatódik nem folytatódik, csak a határnap tolódik el.

Vállalja, nem vállalja: pedig így megy. Különböző okokra hivatkozhatnak. (sok az ügy, szabadságon van, túl bonyolult stb.) Ezért ha 7 (hét) fő sem vállalja, akkor rendel ki a hivatal valakit, 30 napos eljárási határidővel.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.10. 10:13

Igen, de aki a szociális helyzete miatt kap támogatást pártfogó ügyvédre, az meg szokta kapni a bíróságtól a költségmentességet is.

Kelvin (törölt felhasználó) # 2015.08.10. 09:47

Pártfogó ügyvédet lehet szociális rászorultság vagy jövedelmi helyzet alapján kapott.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.10. 09:27

Nem járhat le a határidő a szünet alatt. A szünet kezdetekor a határidő számítása megáll, a szünet végével pedig folytatódik.

vagy nem vállalták a megbízást.
Ez sem így megy. A jogi segítő főszabályként köteles vállalni a pártfogó ügyvédi megbízatást. Más kérdés, hogy valóban rossz ómen olyan ügyvéddel eljárni, akit kényszeríteni kellett a képviselet ellátására.

Jut eszembe: az hogy lehet, hogy nem kaptál költségmentességet, de pártfogó ügyvédet igen?

geogeogeo # 2015.08.10. 07:37

Bíróság végzésében elutasította valótlan indokokra hivatkozva a polgári perben a költségmentességi kérelmet. Fellebbezésre 15 napot adott, amely az ítélkezési szünet alatt jár le.

  1. Az ítélkezési szünetre tekintettel, ha a 15 nap azalatt jár le, a határidő ténylegesen az ítélkezési szünet végét követő első munkanapon még beadható a kereset?
  2. Kérhető-e határidő hosszabbítás arra figyelemmel, hogy az ISZ pártfogó ügyvéd igénybevételét engedélyezte azzal, hogy ha önállóan nem találok, akkor 30 napon belül hivatalból fog kirendelni. (Márpedig nyáron, az ítélkezési szünet alatt az eddig felkeresett ügyvédek szabadságon vannak vagy nem vállalták a megbízást.)

Kösz a választ.

BataG # 2015.03.26. 06:45

Gebera317:
Üdv!
(Végrehajtás elrendelése, visszvh. témában még jövök egy határozattal, kb 1 évvel ezelőttről. (Visszvh-t egyébként visszavonták, az akkori segítségeket kösz!))

A felolvasást rögzítő magnófelvétel és a felolvasás között kb. annyi a különbség, ...
Felolvasáshoz szerintem szükséges egy szöveg, amit fel lehet olvasni. (Feltételezem, hogy a 218.§ (2)-re gondolsz ilyen esetben) Leginkább irat formájában. A helyzet az, hogy nem volt (nincs) ilyen szöveg, irat, az ügyiratok között, amit fel lehetett volna olvasni. (Tehát nem volt felolvasás.) Ezért a kérdés.

A ~kisítélet (~"kisvégzés"?) hiánya egy újabb ~eltérés a Pp-től.
A 218.§ (2) -nek mi az oka? mi a ~garanciális jelentősége? Miért van ez az előírás, ha mellőzhető? Mi veszi át a szerepét?

gerbera317 # 2015.03.25. 20:22

A felolvasást rögzítő magnófelvétel és a felolvasás között kb. annyi a különbség, mint az eredeti irat és a hiteles kiadmánya között. Ha vitatsz valamit, akkor azt érdemben kell vitatni, nem ilyen xarságokra hivatkozva. Azt egyébként tudtad, hogy a bíróságon imádják a született bajkeverőket?

ObudaFan # 2015.03.25. 20:03

Nincs.

BataG # 2015.03.25. 14:40

Értem, és kösz, de nem e miatt fellebbezek, viszont tulajdonképpen célom az is, hogy ha volt minimálisan is kifogásolható joggyakorlás, akkor azt állapítsa meg a másodfok.
Ezért kérdez(t)em, hogy mi az a jogszabályhely, amire érdemes hivatkozni evégett (hogy a ~piszlicsári jogszabsértést állapítsa meg a másodfok) ?
Van ilyen jogszabhely ? Amely szerint ha jogszabsértést észlel a másodfok, (bármíly csekély is az annak hatása az ügy érdemére) ~köteles azt megállapítani ?

ObudaFan # 2015.03.25. 14:04

Ha emiatt fellebbezel, akkor legfeljebb az indokolásban találod meg azt, hogy ezt megállapítja a bíróság, mert egy ilyen hibától még nyugodtan helyben lehet hagyni az elsőfokú határozatot.

BataG # 2015.03.25. 13:22

Előzetes válaszokat értve, köszönve 1 kérdés:

Konkrétan mi az a jogszabályhely, ami alapján kérhető fellebbezés során (és esetleg a 2.fok köteles?) megállapítani a ~tételes jog (betű szerinti értelme) sérelmét (ha persze észleli ...), ... ha tehát - a magnó útján történő megszüntető végzés 'kihirdetés' -

  1. minimálisan, de eltér a Pp 218.§ (3), (1) -től (felolvasás helyett magnó);
  2. nincs a Pp. 218.§ (2) szerinti (aláírt) irat (~kis ítélet, "kis végzés") ?
ObudaFan # 2014.11.23. 07:11

Szerintem jegyzőkönyvbe foglalt végzésnél nem is szükséges. Szerintem.

BataG # 2014.11.22. 19:11

Kösz ObudaFan.

Ha a kisítélet helyett a 'kisvégzés' is hiányzik (Pp. 218.§ (2)), az növeli érdemlegesen a (jog)szabsértés súlyát, vagy dettó nem igazán számít ?

ObudaFan # 2014.11.22. 07:34

Szerintem nem teljesen szabályos az ilyen jellegű kihirdetés, de olyan kis súlyú szabálysértés, amit egy esetleges fellebbezési eljárásban a másodfok legfeljebb megállapít, de nem lesz más következménye. Éppen azért, mert szerintem a világon semmit nem garantál a felolvasás.

BataG # 2014.11.21. 22:55

KBS, vagy más jogértő:

Légy szíves oldjátok fel az alábbi ellentmondást, vagy mondjátok meg hogy miért fogadható el mégis az alábbi (szerintem Pp-ben rögzített elemeket mellőző) "határozathirdetés".

A Pp 218.§ (3) szerint:
"A határozatok kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll (...)", stb.
Ehhez képest a magnó útján történő "kihirdetés" - ami tehát nélkülözi a felolvasást - miért megfelelő, miért elfogadott, miért jogszerű, érvényes ?

A "felolvasás" mit garantál, vagy minek a garanciája ?

Köszönöm a választ.

(Sherlock?)

BataG # 2014.11.21. 07:27

Mindez a magnós kihirdetés a Pp. 218.§ (3) -nak megfelel ?

BataG # 2014.11.20. 19:33

KBS:
Igaz. Nem berekesztés volt, hanem szünetet rendelt el, s utána a megszüntetés. A magnó nekem akkor is furcsa, de ha mehet, mehet.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.11.20. 19:19

Megjegyzem, a tárgyalás berekesztése és a megszüntető végzés nekem nem jön össze. Szerintem a megszüntetéshez nem kell berekeszteni a tárgyalást, a berekesztett tárgyalás alapján viszont ítéletet kell hozni, ami nem megszüntetés.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.11.20. 19:17

öt perc tanácskozást követően egy félórás hanganyagot (határozatot) játszanak le a jelenlévőknek, akkor finoman szólva is aggályos az eljárás.
Nem értelek. A sokadik tárgyaláson, ahol már nem történik bizonyítási cselekmény, különösen, ha már nem is tárgyalás, hanem csak halasztott ítéletkihirdetés, miért ne lehetne a bírónak kész, magnóra vett ítélete?
Vagy akár az első tárgyaláson is, ha az ügy jogkérdésként eldönthető?

BataG # 2014.11.20. 18:30

OK, kösz. Ezt kérdeztem, és akkor ez a válasz. Kösz.

lajcsó # 2014.11.20. 18:18

Ha arra gondolsz, hogy öt perc tanácskozást követően egy félórás hanganyagot (határozatot) játszanak le a jelenlévőknek, akkor finoman szólva is aggályos az eljárás.
Egyébként az eljárási törvények (Be. Pp.) nem írják el a határozatok élőszóban történő kihirdetését. Tehát a határozat mehet lejátszóról is.

BataG # 2014.11.20. 17:33

Változott a kérdés, mert a felét megválaszolták.

A kérdés:
Kihirdetésnek, jogszerű kihirdetésnek számít-e az, ha a határozat szövege a bíró szájából közvetlenül nem hangzik el a felek (jelenlévők) jelenlétében, csak 'play back' -ről (magnóról), az előre a bíró által felvett szöveg.

Határozathirdetésnek elfogadott módja, érvényes módja e az, ha a határozat (rendelkező része is) csak magnóról hangzik el a tárgyalóteremben ? Bevett, elfogadott módja e ez a határozat közlésének, kihirdetésénbek ?

Sherlock # 2014.11.20. 15:54

Hallottad?

BataG # 2014.11.20. 15:26

Kihirdetésnek, jogszerű kihirdetésnek számít-e az, ha a határozat szövege a bíró (bocsánat) szájából nem hangzik el közvetlenül a felek (jelenlévők) jelenlétében, egyidejűleg, csak 'play back' -ről (magnóról), az előre a bíró által felvett szöveg.

Tehát határozathirdetésnek elfogadott módja, érvényes módja e az, ha a határozat (rendelkező része is) csak magnóról hangzik el a tárgyalóteremben ? Bevett, elfogadott módja e ez a határozat közlésének, kihirdetésénbek ?

(Egyébként választ kösz.)